Hungarian Participation Democracy's Ghost.

I have been a community development social worker and NGO activist from 1988 until 2007 back in Hungary. I am using the democracy development single issue movement points of view to let people understand the current affairs. During the first 7 years I wrote nearly 1000 articles about employment, democracy development, agriculture NGO situation. After this election I decided I turn my blog to English.

Kommentek

RSS Feedek

RDH Blog - RSS 2.0 hírcsatorna

Piramisépítések kezdődnek a közmunkaprogrammal?

2011.07.02. 12:17 :: Saman

 Egy idős mérnök alapvető kérdéseket tett fel a nol.on arról, hogy látott-e már építkezést az, aki kitalálta, hogy rendőri felvigyázással talicskázó kubikusok vesznek részt stadion bontásokban vagy építésben.

 

 

Elsőként a Puskás Ferenc Stadion októberi bontása. Engedtessék meg nekem, hogy ezt szakmai alapon felelőtlen és bűnös döntésnek nevezzem. Egy ilyen többszintes vasbeton létesítmény csak szakszerűen, a munka- és életvédelmi szempontokat figyelembe vevő módszerekkel bontható, amihez gépek és nagyon megfontolt és pontos tervezés és kivitelezés szükséges. Ki vállalná azért a felelősséget, hogy ott közmunkások ezrei bóklásszanak bármilyen talpraesett nyugdíjas rendőrök felügyelete mellett? Bocsánat a jóslásért, de ha halottak neveit akarjuk márványtáblába vésve látni, akkor csak rajta! Egyáltalán mit tudnának ezek az emberek ott tenni, betontömböket cipelni kézzel, vagy talicskával, kézi légkalapáccsal bontani a betongerendákat, gyorstalpaló kiképzést követően lángvágóval nekimenni az acélszerkezeteknek, betonvasaknak? Ki lesz az a harcrakész és nyilván nagyon elszánt generálkivitelező, aki ezt elvállalja? Tartok tőle, hogy még erre is lesz jelentkező. Emlékeztetnék arra, hogyan történt gond nélkül a szakszerű bontás a leégett sportcsarnok területén, persze közmunkások és vélhetően szakképzetlen bóklászók nélkül!...

Itt van a beregi víztározó is, 8000 közmunkással és 2500 felügyelő rendőrrel. A szakmunkára és gépekre vonatkozó immáron elcsépelt érveim mellé itt azt említeném, hogy ennyi ember csak kubikostalicskával és ásóval, lapáttal foglalkoztatható, de nem értelmesen, mert ezek az emberek már nem a legendás csongrádi, vagy kisteleki kubikosok unokái, nem ott tanulták ezt a munkát, ahol éppen nekem is volt szerencsém meglátni a napvilágot és ilyen embereket ismerni is. Szerintem még a Hanság lecsapolásánál sem dolgozott egy időben ennyi fiatal, és rendőrökre ott sem volt szükség.

Talán szolgál némi tanulsággal, hogy én is dolgoztam Dunaújvárosban, és az irányításom alá több cigány brigád is tartozott. Tisztességgel dolgoztak és az akkori idők szerint tisztességes bérért. Soha semmi problémám nem volt velük, még a védősisakot is felkapták, ha meglátták, hogy jövök!

 

Köszönet Zsemberi Lászlónak, hogy betekintést engedett ebbe az életvilágba.

Én magam bankárként találkoztam azzal a világgal, ahogy a FIDESZ első kormány alatt a kormányügynökök olyan árszínvonalat nyomtak le például az autópálya beszállítók torkán, ami semmiképp nem tartalmaz adóval együtt értendő munkabért.

Már az is vicc, hogy mit tekint munkabérnek ez az ország.

A jóléti társadalmak alapításánál megszületett az a felismerés egyes népekben, hogy a "piacon eladom a munkaerőmet" című fundamentum leszabályozandó az ügyben, hogy mennyi is a minimális bér és annak köze kell, hogy legyen mennyi a megélhetés költsége.

Ausztráliában ez így zajlott, ahogy azt az előző cikkben beidéztem.

Nálunk még élénken él a népben az önellátó gazdaság nosztalgiája. Sokan azt, hiszik, hogy úgy lehet megúszni, ha kiszakítok egy darabka lakatlan szigetet ebből a Magyarország nevezetű káoszból és ez segít ellenállni a rendszer általi megbántalmazottság /továbbiakban megb./ esetén.

Még az a nosztalgia is él, hogy az állam oldja meg az állami újraelosztás eszközével azokat a bajokat, amiket a családok nem bírnak.

Egy amerikai /mellesleg magyar/ antropológus Polányi Károly gazdasági modelljét tanítják.

Az önellátó vagy törzsi kultúrák kölcsönös segítség nyújtásra épülő csereviszonyait hívja reciprocitásnak, az állami újraelosztást az ókori Egyiptomtól, Kínán át a mai adórendszerekig redisztribuciónak hívja, és ehhez képest létezik még a piac. A kormány, ebben már a Gyurcsány kabinet is nagymester volt, folyamatosan molyol a recpirocitás és a redisztribúció terepeken és a piacot is beszennyezi a butaságaival.

A populista paraszt politikusaink a népi nosztalgiára hivatkozva a mai napig törzsies káoszt borítanak a piac nevezetű intézményességekre. A paicnak a dolga kiépíteni szakszerűségeket és felvenni erre munkásokat. Ha az állam ilyen beruházást akar, jobban tenné, ha megrendelést adna vállalkozásoknak.

Sajnos a FIDESZ fiúk a megrendelés mellé intézményességtagadó mentalitást is beleírnak az íratlan szerződésekbe. Ezért kirekesztő és versenykorlátozó a hazai gazdaság és közélet.

Ez az oka annak, hogy ma már Romániában és Bulgáriában is magasabb a foglalkoztatottság mint nálunk.

Tiszteletem ennek az idős mérnöknek ezért a tiszta megfogalmazásért!

 

 

Szólj hozzá!

Közösségi HR Társadalmi tervezési folyamatok támogatása. Munkaerőpiaci reintegrációs projektek előkészítése Részvételi Demokrácia Hálózat civilmandatum@gmail.com

A bejegyzés trackback címe:

https://reszvetelidemokracia.blog.hu/api/trackback/id/tr843032315

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása