A polgári fejlődés nyugaton együtt járt a nemzetállamok és az ehhez kapcsolódó politikai szocializációs identitásminták előretörésének.
A mi nacionalizmusunk azért egy kicsit speciális. Egyrészt a felvilágosult abszolutizmus korában egybe esett az udvarral szembeni ellenállás a modernizáció elszabotálásával.
A még nagyobb autonómiát követelő nemesi döntés hozatali gépezet leginkább a statusquot védelmezte a modernizációt erőltető udvarral szemben.
Az osztrák - magyar duális döntéshozatali rendszerben lényegében a király a közös pont. Teljesen eltérő kultúra fejlődött ki a két egymással nem érintkező döntéshozatali gépezet két ágán.
Az osztrák ágon sokkal nyíltabb föderalista kultúra fejlődött ki. Náluk volt lengyel vagy cseh miniszter is, míg nálunk ebben a korban vált alapvető kérdéssé a "magyar-e vagy!".
Ez aztán meghatározó mintaként működött a Trianon után levált országok kisebbségpolitikájában.
Egy másik erős nemzetiségi kontextusa a modernizációnknak, hogy nálunk a városi polgárság, amely a modernizációs lehetőségek hatására csodálatos fejlődésnek indult, alapvetően német, zsidó, a mezőgazdasági piacokat meghódító kisvállalkozók gyakorta tótok, bolgár kertészek, rácok, horvátok, svábok.
Az értelmiségi szakmáknál feltűnővé vált, hogy alapvetően német és zsidó származású polgártársaink kerülnek be a mérnöki, jogi, orvosi egyetemekre. A numerus clausust éppen ez a jelenség váltotta ki. Egy oktatáspolitika tanárom mondott egy egészen magas számot az ügyben, hogy miről - mennyire csökkent ekkor a zsidó kisebbség aránya az egyetemeken, majd hozzá tette, hogy bármikor hajlandó letagadni, hogy ő mondta.
Beszédes azért, hogy mi történt ezzel a két kisebbséggel. A fasiszta nacionalizmus sorra hozta a zsidótörvényeket és Európa egyik legdurvább népirtását hajtottuk végre két héttel a szovjet sereg megérkezése előtt, majd kétmillió németet kitessékeltünk az országból, mintha ezt az egészet ők csinálták volna. A mai napig nem nagyon dolgoztuk fel, hogy mi is történt akkor. Éppen az az oka annak, hogy a jobb oldali pártokban újra teret nyert a fasiszta uszítás.
Ki kell mondani, hogy modernizációs szint beli különbség volt etnikai színezettel a 30-as évek itteni viszonyaiban.
A jobb oldali pártok azon képe, hogy a magyarok kirekesztettként élnek, ebben a korban a 30-as évek nagy gazdasági világválsága közepette erősödött meg újra.
Kész kommunikációs konzerveket tudtak Csurkáék előhúzni, amikor elkezdődött a zsidózás legitimációjának a felépítése a rendszerváltás után. A népies - urbánus ellentét reinkarnálódott a jobb vagy bal mai kérdésének világába.
Ennek folyománya az, hogy a jobb oldal komoly kampányt tudott arra építeni, hogy az MSZP és az SZDSZ valójában egy népirtó elkötelezettségű kollaboráns predátor csoport, minden, amit a modernizációról mondanak, az puszta porhintés, valójában a magyarok stratégiai megsemmisítésén munkálkodnak.
A többi kelet európai ország és a mi országunk is súlyos árat fizet azért, hogy nacionalista populista politikusok ekkora hatással vannak a közbeszédre. Konkrétan most az nálunk a helyzet, hogy ennek az ideológiai katyvasznak 80%-os kivívott elfogadottsága van a parlamenti patkóban és az ellenzéki pártok közül egyedül a plain fasiszta JOBBIK tudja láthatóan növelni a szavazótáborát.
Egyszerűen nincsenek is napirenden érdemi modernizációs kérdések. Az új alkotmány nem a társadalmi kontroll forradalmáról szól, a médiatörvényünk megpróbálja befenyíteni a bloggereket, a web 2.0 korában meg sem kíséreljük a kor színvonalának megfelelő társadalmi vita lefolytatását egy olyan fontos kérdésben, mint az alkotmány módosítás, stb.
Ez a dinamika fenntartja azt a kultúrát, ami szerint rendes polgárként úgy kell viselkednünk, hogy el kell hinnünk a populista politikusoknak, hogy x z y kisebbség az életünkre tör. Rendes polgárként meg kell védenünk magunkat és lehetőleg az ő zászlója alatt túlélési háborút kell folytatnunk.
Ez legitimálja a populista politikusokat a részvételi demokrácia ellenes tevékenységükben.
Ez a legitimációs alapja annak, hogy miként lehet a "kivívott elfogadottság" helyzetek helyett a "fölülről történő elfogadottság" mintákat használni.
Kommentek