Ez a blog a médiatrövény azaz a FIDESZ territoriális agressziója miatt bezár. A FIDESZ szerkesztett egy újabb kirekesztő mechanizmust, ami lehetetlenné és értelmetlenné teszi azt a fajta közbeszédet, ami ezen a blgon és ehhez kapcsolódóan a nol.hu és a hvg.hu kommentjeiben zajlott.

Nem kockáztatom, meg hogy a civilgyilkos zsákmányszerző pártokrácia pártemberei független erkölcscsősznek álcázva üldözőbe vegyenek azzal a céllal, hogy generációkra előre ellehetetlenítsenek.

Nem hagyom abba a jegyzetelést, de nem publikálom ezen a felületen az írásaimat mindaddig, amíg ez a médiatörvény hatályban van.

Egy apró lépést megtett a mozgalmunk ezzel a bloggal. Van a neten olvasható fogalomrendszer arról, hogy milyen témákat lehet a főként műhelymunkákon élő mozgalmi kultúráinkban megélni.

A két világ nem pótolja egymást. Nem helyettesíthető a személyes együttgondolkodás netes cikksorozatokkal, de az ilyen dokumentáló jellegű háttér cikkek - cikksorozatok átláhatóbbá, mindenki számára elérhetővé teszik azt, ami korábban leginkább úgy volt elérhető ha valaki bevonódott ezekbe a tevékenységekbe. Olyan ez a blog, mint egy résztvevő megfigyelés naplója.

Nem hagyom abba nol kommentelést sem, folytatom a Ludas Matyi kampányt és használni fogom a médiatörvény hatályba lépése előtt leírt kutatási adatokat tematizáló cikkeket, vagy a demokrácia deficitek illusztrálására szolgáló esetleírásokat.

Fontosnak tartom, hogy a civil világ fellépjen a pártmaffiák kirekesztő önszerveződése ellen, mert meggyőződésem, hogy rekordméretű munkaerőpiaci kirekesztés okai között jelentős a közéleti kirekesztő mechanizmusok hatása. A politikusaink azért tudják eltéríteni a humánfejlesztésre megcimkézett EU pénzeket, mert mi hagyjuk.

A részvételi demokrácia szempont felmerülése fontos lenne a helyi közösségi ügyeknél, és a társadalmi tervezés területén is.

Sajnos a kultúra és a civilgyilkos zsákmányszerző pártokrácia olyan erőteljesen utasítja el a részvételi elveket, hogy reménytelennek tűnik az áttörés, még az olyan európai módszerek esetében is, mint a LEADER vagy a közösségi vállalkozások világa.

Az ilyen e-demokrácia projektek, mint a részvételidemokrácia blog egy átlátható - nyilvánosan elérhető értékeléshez tudnának kapcsolódni. Ez a hely egy altruista tudás megosztásra szolgáló felületként rögzítette, hogy milyen fontos kutatási eredményekre kellene figyelnie a terület kultúra formálással foglalkozó szakmaiságának és a döntéshozóknak, de az esetpéldák feldolgozása a terepmunkával foglalkozó szevezetfejlesztők és közösségfejlesztők számára is érdekes olvasmány lehet.

Időnként megpróbálkoztam azzal, hogy a tudomány művelők helyett megpróbáljak nevet adni egy-egy jelenségnek. A blog egy oda koncentrálás a részvételi demokrácia témára. Igyekeztem Pál Tamás vagy Domschitz Mátyás életművéből lejegyzetelni olyan fogalomrendszereket, amelyeket nem kezel a korunk a súlyának megfelelően.

 A sajtófigyelő munka és a terület szakpolitikájának vagy terepmunkájának dokumentálása mellett időnként megkíséreltem a létező fogalom készlethez hozzátenni. Néha a pártokrácia beleszaladt ezekbe a fogalomrendszerekbe. A Tarka Magyar levlistára írt részvételi demokrácia kontra terrorizmus modellt kitűnően szemléltette Mesterházy Attila félelme az orvosterroristáktól.

A blog segítségével és a kommentekkel igyekeztem népszerüsíteni az Iversenék társadalompolitikai modelljét, a Halász - Zuschlag paktumot és a Globe Hoffstede kutatási eredményeket. 

Kutatási fókusszá vált az, hogy a kelet európai nacionalista politikai marketing miként erősíti az emberekben az idegengyűlöletnek azt a vállfaját, mely szerint a más kultúrák azért veszélyesek, mert el akarják pusztítani a mienket. A blog egy dokumentáció arról, hogy miközben a politikusaink ezt a modellt építgetik, ők maguk a kirekesző mechanizmusok építői. Az ideológia pusztán a saját "integrációs teljesítményük" takargatására való.

Megérne egy alapos kutatást az is, hogy a nőies és individualista kultúra törvényszerűen okozza-e az intézményességtagadó jelenséget és ennek komoly hatása van-e a szervezeti közegben jelentkező változásokkal szembeni ellenállásokra.

Komoly versenyképességi kérdés, hogy mennyire formálhatók a magyar szervezetek. Mennyire tudnak rugalmasan alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. Tudnak-e a kor szinvonalán tervezni és a megtervezett - megálmodott jövőt képesek vagyunk-e teljes erőbedobással "végrehajtani".

Ez a blog azzal foglalkozott, hogy láthatóvá váljon az e területen folyó közösségfejlesztő - szervezetfejlesztő terepmunka, a tudományos háttér és az ezt befolyásoló szakmapolitika.

 A politika is emberekből álló szervezeteknek a tervezési és szervezési teljesítménye. Olyan ez a hazai politika, mint amilyenné formálják azok, akik nem kirekesztettek az adott kommunikációs folyamatokból.

Az elmúlt 3 évben én ezt a formát választottam arra, hogy megtegyem, amit tudok. Közben elhagytam az országot, és szomorúan látom, hogy a dolgok egyre csak rosszabbak és rosszabbak.

Köszönetet szeretnék modnai azoknak az aktivistáknak, akik cikkekkel, műhelymunka témákkal,  vizuláis effektel segítették ezt a munkát, vagy felhívták a figyelmemet fontos cikkekre! Köszönetet mondok azoknak is, akik olvassák és kommentelik néha a cikkeket!