RDH Blog - RSS 2.0A részvételidemokrácia.blog.hu-n 2007 szeptembere óta publikálok cikkeket arról, hogy miként látom a hazai közéleti folyamatokat.
Néhány hazai mozgalom tudásbázisát és kultúra összehasonlító vizsgálatok értékelési szempontjait használom arra, hogy kommentáljam a napi eseményeket.
20 évig dolgoztam közösségfejlesztőként főként társadalmi tervezés mozgalmak körül, az utóbbi 4-5 évben munkahelyteremtéssel összefüggő közösségi tervezési folyamatokat támogattam.
Az alkotmány vitához a következő szempontok szerint fogok hozzá szólni:
1. A rendszerváltás utáni hazai demokrácia alapvetően kirekesztő mechanizmusoknak az evolúciója. Ha az alkotmányos keretek változnak, akkor ez vajon a kirekesztés mechanizmusainak a felfokozását okozza majd, vagy a rendszerváltás alapvető társadalmi szerződéséhez térünk vissza.
Jogunk, azaz lehetőségünk lesz-e részt venni a saját sorunk alakításában?
Ennek az az alternatívája, amit a jelenlegi politikai elit művel. Szerintük működtethetők a kádári diktatúrát megszégyenítő kirekesztő mechanizmusok a demokrácia keretei között is.
2. Az új alkotmány demokrácia képe reagál-e a kultúránk állapotára.
Bibó azt kérte, hogy azt írják a sírjára, hogy élt 1945-1948-ig.
Szerintem a rendszerváltás kori várakozásokban csalódott nemzedékünknek is lehetnek enyire mély frusztrációi azzal kapcsolatban, hogy milyen a mai magyar demokrácia teljesítménye. Mennyire tudunk a közbeszéd csatornáin beleszülni abba, hogy mik legyenek a közös játékszabákyok?
Újra kellene gondolni, hogy léteznek-e olyan demokratikus keretek, amelyek védik a zsákmányszerző érdekcsoportok ellen a kiszolgáltatott egyéneket, a kisközösségeket, az állampolgári önszerveződések intézményességeit.
Nem hiszek abban, hogy rossz varázslat, átok miatt nem tudunk olyan döntés előkészítési folymatokatokat felmutatni, amiben az érintettek és a kulcsfontosságú szakértők véleméyne meghallgattatik. Szerintem az ilyesmit konkrét szervezetek konkrét emberei termelik újra és a szervezetek szabályozásával ezek a kérdések kezelhetők lehetnek.
Akkor is, ha a mi kultúránk szélsőségesen individualista, szélsőségesen kudarcfélő, a Globe - Hoffstede kutatás szerint gyenge a humánorientáltságunk, nagy a bizonytalanságtűrő képességünk, a magánérdekeket a közügyek előtt valónak éljünk meg (ezt nevezik ők nőies kultúrának), tehát komoly kultúrális kihívások nehezítik nálunk a társadalmi tervezést, a jogkövető magatartás térnyerését - így az adómorált - és teszik tolerálhatóvá a hazai demokráciaként megtapasztalható kuplerájt.
3. Főként olyan mozgalak - országosan elterjedt, erős kultúrával és sok helyi bázisközösséggel rendelkező országos hálózatok - tudásbázisát kívánom becsatornázni az alkotmányról szóló vitába, amelyeket a Halász - Zuschlag paktum, azaz a FIDESZ és az MSZP demokrácia ellenes és jövő ellenes összeesküvése kiirtott.
Ezeknek az elhalt mozgalmiságoknak javarészt a demokrácia megerősítése, a fenntartható fejlődés közösségi kultúrájának keresése volt a missziójuk, ezért kulcsfontosságúnak tartom, hogy ne maradjon ki ez a nézőpont, annak ellenére, hogy a civilgyilkos zsákmányszerző pártokrácia szinte maradéktalanul felszámolta azokat a szervezeti kereteket, amelyekben e mozgalmak 85 és 98 között élték mindennapi életüket.
Kommentek