Ahhoz képest, hogy a kormányváltás után már a minisztériumi kodifikáló jogászokat is kirekesztették a döntés előkészítésekből, most az a hír járja, hogy végre érdemben hozzászólhatunk majd januártól a törvényalkotó munkához.

Januártól nyíltabbá, átláthatóbbá válhat a jogalkotás. A kormány az eddigiektől eltérő, "formabontó" javaslatot terjeszt ősszel a parlament elé a társadalmi egyeztetésekről. A kormány szándéka, hogy a törvények megalkotását társadalmi konzultációk sorozata előzze meg.

Az index egy mai cikkében beszámolt erről.

Az szép halál lesz a kormánynak, hogy ha kommnet szerűen lehet majd hozzászólni a döntés előkészítési folyamatokhoz.

Huncut kérdések tömkelege merülhet fel, már a döntés előkészítési procedúrákkal kapcsolatban is.

By the way. Ennek a szabályrendszernek vagy az alkotmány demokárica deficiteket érintő részének van társadalmi vitája?

 A mandátumképzésnek nincsen olyan terepe ami ne lenne katasztrofális állapotban.

Mi van a pártokon belül?

Mi van a pártok között?

Mi van a civil szervezetekben? A szakszervezetekben?

Mi van ezek között?

Az ÉT pl. úgy alakult, hogy aki anno oda ment abba a terembe, az lett a tagja.

Érdemi discurzus nem folyik a demokráica deficitekről, bár a FIDESZ érzi, hogy ha nem sikerül áttörő sikert elérni e területen, akkor 1-2 kormányciklus rásüti majd a "civilgyilkos zsákmányszerző pártok" bélyegét.

Az MSZP és az SZDSZ elhalálozott ebben a pestisben.

A FIDESZ még talpon van.

Az OÉT-ben már hinti az igét orbán, hogy tulajdonképpen ők már készen vannak. Azt mondja: az alapot már leraktuk, a felépítményen még dolgozni kell.

Szerintem meg el sem kezdték.

Hogy is nézne ki az új egyeztetés:

A társadalmi egyeztetés formáiról szólva a törvénytervezet azt mondja: lenne egy úgynevezett általános egyeztetés, ez a minisztérium honlapján való közzététel útján biztosított véleményezést jelentené, és egy másik, az úgynevezett közvetlen egyeztetés, amely pedig a szakminiszter által bevont személyek vagy csoportok által történő közvetlen véleményezést jelentené.

A tervezet megengedi, hogy a szakminiszter, ha indokoltnak látja, a fenti két formán túl az egyeztetés egyéb módjait is igénybe veheti. Az általános egyeztetés szabályiról a tervezet azt írja: ez minden esetben kötelező és a minisztérium honlapján - a szabályok figyelembe vételével - közzé tett tervezetről szintén e fórumon bárki véleményt mondhat, és a vélemények is olvashatóak lesznek majd a honlapon. Az általános egyeztetésre nyitva álló határidőt a szakminiszter állapítja meg azzal, hogy az csak különösen indokolt esetben lehet 15 napnál kevesebb, valamint 30 napnál több.

A beérkezett vélemények kezeléséről a tervezet azt írja: a jogszabály előkészítője mérlegeli azokat, valamint az elutasított vélemények esetében - a nyilvánvalóan alaptalan vélemények kivételével - az elutasítás indokairól összefoglalót készít, amelyet a minisztérium honlapján közzétesz. A jogszabály előkészítőjét egyedi válaszadási kötelezettség nem terheli.

A közvetlen egyeztetésről pedig az olvasható: a szakminiszter hosszú távú, szoros együttműködést alakíthat ki a "stratégiai partnerekkel", azaz különösen azokkal a civil szervezetekkel, egyházakkal, érdekképviseleti szervezetekkel, köztestületekkel, felsőoktatási intézményekkel, tudományos intézetekkel, valamint a gazdasági szféra azon képviselőivel, amelyek meghatározott jogterületek szabályozásának előkészítésében megfelelően széles társadalmi érdeket jelenítenek meg és készek a kölcsönös együttműködésre.

Az együttműködés kereteiről megállapodást kötnek az érintettek. E megállapodásnak tartalmaznia kell az együttműködés célját, az együttműködés tárgyköreit, a kapcsolattartás módját, a véleményalkotáshoz szükséges információkhoz való hozzáférés szabályait és a megállapodás időtartamát.

A társadalmi egyeztetés alapelveiről a törvénytervezet azt mondja: biztosítani kell, hogy az egyeztetési folyamatban a vélemények lehető legszélesebb köre jelenjenek meg; a jogszabályok előkészítése során biztosítani kell az egyeztetések átláthatóságát és a minél teljesebb körű nyilvánosságot; az egyeztetésben részt vevők kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni.