Gerő András beszámol egy friss nemzetközi kultúra összehasonlító vizsgálatról a Népszabadság hasábjain.
"Úgy tűnik, hogy az élethossz szempontjából a magyarok Európa sok országához képest nem igazán jó arányokat alakítottak ki, s a politika csak leképezi ezt a társadalmi-civilizációs diszharmóniát, következetlenséget.
A magyar civilizáció problematikusságát nem csak az élettartam hossza felől lehet észlelni.Máshonnan máshogy is látszik, láthatóvá tehető. A „World Value Survey” 2009-es nemzetközi értékvizsgálata keretében az derült ki, hogy Magyarország a világ kulturális értéktérképén egyértelműen az ortodox keresztény kultúrkörhöz áll közel; helye valahol Bulgária és Moldova között lelhető fel.
Ez annyit tesz, hogy a magyarok kevésbé bíznak másokban; az önmegvalósítási értékek kevésbé fontosak számukra; nemigen tolerálják a másságot; kismértékű a mindennapi aktív politikai szerepvállalásuk, mert a civil és politikai szabadságjogokat nem is tartják annyira fontosnak.
Mindez arról szól, hogy a magyar civilizáció sok ponton különbözik attól az Európától, ahol az emberek tovább élnek. Meglátásom szerint a magyar politikai diskurzusból és a nálunk csak kevéssé létező közéletből (merthogy a magyarok a polgári és politikai jogokat nem ítélik olyan fontosnak), hiányzik a civilizációs vonulat. Burjánzik a nemzeti léthez kötődő beszédmód, de nincs szó arról, hogy miként lehetne más az, aminek másnak kellene lennie.
Széchenyi 1830-ban azt írta: „A Magyar nem bírja magát olly jól, mint körülményei engednék.”
Száznyolcvan év után eljutottunk oda, hogy a magyar már nem is beszél erről."
Örülök annak, hogy egyáltalán ír erről a sajtó, bár magam is arra a következtetésre jutottam, hogy elhaltak azok a kommunikációs csatornák, amelyeknek dolga és lehetősége volna a kultúraformálással kapcsolatos közbeszéd facilitálására.
Az RDH blog és a KülTüKör is olyan médiafelületek, amelyeken ezt a jeget próbáljuk oldani.
Sajnos a média és a pártokrácia az elmúlt 20 évben teljesen átvezényelte a kultúrát a nyugat orientációból a bizánci valóságba.
20 évvel ezelőtt rólunk gondolták leginkább, hogy felzárkózunk a nagy európai nemzetek sorába. Ennek a kulturális percepciónak az eredménye volt az is, hogy sok multinacionális cég itt rendezte be a térséget irányító központját.
A működő tőke áramlásban sokáig vezettük a mezőnyt.
Ma már megfordultak a szelek. A 2009-es vizsgálat mutatja, hogy már mélyen a margó felé vetük az irány.
Valójában még a probléma felárás elején tartunk.
Amikor Gyurcsány körei temaizálni próbálták ezt a témát, akkor is lehetett látni, hogy valójában nem kövekezik be érdemi társadalmi párbeszéd.
Valójában még a politikusokat sem érdekli ez a kérdés. Olyan, mint ha nem akarnánk nemzetstratégiai kérdésekről (sem) beszélni.
Kommentek