Az idei választási kampányt teljesen meghatározta a mutyizmusról szóló nemzeti discurzus.

Az MSZP gyakorlatilag lejegelte ezt a témát, a választási listájuk vérfrissítésének teljes ignorálásán látszik, hogy itt a szűk hatalmi körök fognak kígyót egymásra kajabálni társadalmi kontroll ügyben.

A FIDESZ ki is mondta, hogy a poliitkusok elszámoltatása kérdés első helyre került a legfontosabb ügyek listáján, letaszította a trónról a munkanélküliséget!

Azt felfogták, hogy ez lecke.

Meg is jelent ez politikai marketing logikában.

Beszélnek róla, néha parasztosan. Pár kommentben úgy hívtam ezt a jelenséget, hogy a politikusok köpködő versenyt rendeztek.

A civilgyilkos zsákmányszerző pártokrácia vélhetően fel is fog vonultatni mindenféle tücsköt bogarat, amivel megpróbál társadalmi kontroll nélküli társadalmi kontrollokat eladni a közvéleménynek.

Szanyi Tibor, amatőr természetfilozófus barátunk, a piócamitológia megteremtője elő is állt ma reggel azzal a javaslattal, hogy az MSZP elitjének miként kellene önmagát megtisztítani a korrupciótól.

Bizony elég nehéz dolga van a pártvezetéseknek manapság. Nehéz akár  csak a saját tagságuk szemébe belenézni.

Mégnehezebb dolog hagyni, hogy az emberek értékelése nyilvánossan elhangozzék, esetleg ez befolyásoljon konkrét szavazásokat.

E helyett inkább az van, hogy csak olyasmiről lehet szavazni, amit egy szűk bizottság jóváhagyot...

A pártkassza kulcsa a Táncsics Alapítvány tresury-jében van elrejtve, ott pedig Gyurcsány a Cerberus 5 évig.

Szegény Szanyi Tibor meg csak dörömbölhet a kapun:

"Kis Malac! Kis Malac! Engedj be!

Nem enegdlek! ... ...!"