RDH Blog - RSS 2.0Olvastam egy tudósítást arról, hogy a FIDESZ alázattal nyúlna az alkotmányhoz.
Ez politikailag azt jelenti, hogy nem gondolkodik a demokrácia alapvető szabályainak megváltoztatásában, marad az a rendszer, amiben ez a feneketlen korrupció kiépült. Ennek a garanciáit feltétlenül meghagyná a FIDESZ.
Alapvetően az a kérdés, hogy milyen legyen az érdekegyeztetés új rendszere.
Az alkotmányosságból kiragadták a pártokrácia figurái a kormány és az ellenzék közötti kommunikáció ügyeit, ugyanis a kormányok nem 2/3-os többséget választottak eleddig, azaz soha sem próbált meg 2 nagy győztes párt, azaz az első és a második helyezett kormányt alakítani.
A kormány és az ellenzék kommunikációs kényszere van beleépítve a 2/3-os törvények rendszerébe.
A magyarok nem képesek egyeztetni.
Még olyan szűk belátható szervezetek sem, mint a parlamenti pártok.
Egyébként az érdekegyeztetés nem merül ki abban a kérdésben, hogy a kormány és az ellenzék szót tudott-e érteni egymással, vagy már ott tartanak, hogy népírtózzák egymást és még a következő életükben se fognak egy szót se beszélni egymással.
Az érdekegyeztetés alapelvét világosan megfogalmazza az alkotmány:
2.§ (2) A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja. (3) Senkinek a tevékenysége sem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetőleg kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és egyben köteles fellépni."
A FIDESZ ez iránti alázatával találkozott már a magyar demokrácia. Kormányra kerülve az volt az első dolguk, hogy a Halász - Zuschlag paktum keretében kiirtották a politikafüggetlen mozgalmakat.
Sem a pártokon belüli demokratikus kontrollok, sem a civil vagy tudományos discurzus esetleg sajtó kontrollok nem tudják útját állni a pártvezetők karizmatikus rögtönzéseinek. Az érintettek és a kulcsfontosságú szakértők kirekesztése a döntés előkészítési folyamatokból régi magyar hagyomány, mint ahogy erre egy több mint 30 éves Varga Károly kutatás rámutatott.
1. nálunk a döntések nem szoktak megszületni a döntéshozatal közben;
2. nálunk a döntés előkészítésnél nem szokás megkérdezni sem szakértőket sem pedig az érintetteket;
3. nálunk legkorábban a végrehajtás szakaszban szokott elkezdődni egy kérdés társadalmi vitája;
4. nálunk a végrehajtás közben simán megháromszorozódik egy projekt költségvetése, mert állandóan más irányból fúrják meg az eredeti elképzelést, így a végrehajtás közben normális, hogy teljesen máshová építkezünk, nem akkorát, és nem arra a funkcióra.
5. Az értékelés nálunk kultúraidegen, általában feltétlenül elkerüljük vagy elszabotáljuk. Nem vagyunk hajlandóak azzal az attitűddel elemzni a cselekedeteinket, hogy mit csinálhatnánk jobban.
Érdemes lenne vitát nyitni arról, hogy milyen legyen a demokratikus döntés előkészítés. Elég sok friss példát tudunk felhozni az elmúlt 20 évből. Nem kell e Varga Károly 70-es évekbeli esetpéldáiból kiindulni.
Érdemes lenne az új alkotmány társadalmi vitájánál átgondolni a döntés előkészítés demokratikus kultúráját.
Kommentek