Hungarian Participation Democracy's Ghost.

I have been a community development social worker and NGO activist from 1988 until 2007 back in Hungary. I am using the democracy development single issue movement points of view to let people understand the current affairs. During the first 7 years I wrote nearly 1000 articles about employment, democracy development, agriculture NGO situation. After this election I decided I turn my blog to English.

Kommentek

RSS Feedek

RDH Blog - RSS 2.0 hírcsatorna

Avatar: a fenntartható fejlődés polgáreszményének kiteljesedése

2010.01.29. 12:38 :: Saman

Daniel Quin Ismael című könyvével megnyerte a New York Times fenntartható fejlődést népszerüsítő felhívásának irodalmi díját.

A könyvben a dehumanizciós forradalom témáját járja körül és azt állítja a mezőgazdasági forradalom utáni civilizációkról, hogy azok elvevő kultúrák, szemben a törzsi társadalmak meghagyó jellegével. A második kötetben is tovább szembesíti azzal a nagy világvallásokat, hogy ezek a keretek alapvetően az elvevő mentalitást kiszolgáló ideológiák.

Az Avatarban  is az elvevő - meghagyó szembenállásra épül minden drámai feszültség. A dezertőr ember, aki megtagadja az elvevő kultúrát és csatlakozik a meghagyók önvédelméhez imájában arra kéri az új bolygó istenét, hogy nézzen bele a földről kapott akasha krónikába és nézze meg mit tettek az emberek a földanyával. Egészen biztos benne főhősünk, hogy ha emberek jönnek ide, ha nem sikerül megállítani őket, elpusztítáják ezt az életvilágot is. 

Jórégen érdekli már a mozi által is tematizált közgondolkodást, hogy mi a technika és az ember viszonya, ezügyben a Terminátor egy érdekes visszajelzés, amely szerint az ember az eszköz és egyben ennek a jelenségnek az áldozata. Az is megjelenik a Csillagok Háborúja vagy az Alapítvány óta, hogy a kommunikációs technológia fejlődése átszerkeszti-e az emberek egymás közötti viszonyát, öntudatra épül-e valamilyen módon a globalizálódott hálózati jelleg. Képesek vagyunk-e nem elkülönült és egymással elvevő viszonylatú ellentétekre épülő viszonyban gondolkodni, ehelyett  egy valaminek a részeként egymást kiegészítő részként felfogni - elfogadni - használni egymást?

A fenntartható fejlődés új polgáreszménye alapvetően harcban áll önmaga kultúrájának elvevő jellegével.

A kultúrára való rálátáshoz ezek a drámák gyakorta használják a kívülálló antropológus általi narratív elbeszélést. A Farkasokkal táncoló, az Utolsó szamuráj és az Avatar is erről a beavatásról szól.

Ha belebújunk a dehumanizációs forradalom előtti kultúrális emlékeinkbe ennek személyiségfejlesztő hatása van, nyitottabbá válun ezáltal, sőt abban is segít, hogy megértő viszonyba kerüljünk számunkra idegen megközelítésekkel. A posztmodern kultúrákban ez lényeges elmozdulás, a kultúrát eztén nemcsak székbe szögezve nézegetjük, hanem alkotó részesei és a szálak összekötésének főszereplői vagyunk. Ez egy nagyon lényeges készség, a nacionalizmus és bármiféle önigazolásra épülő identitás helyett arra ösztönöz bennünket, hogy legyünk nyíltak. Fogjuk fel, hogy interkultúrális térben élünk, és ha személyesen bennünket ér egy megvilágosodás azt osszuk meg másokkal. Az általam látott értékek nem teszi értéktelenné a mások által értéknek tartott dolgokat.

Visszafelé megélni a dehumanizációs forradalmat mindhárom műben teljes kultúra váltással járó jelenség. Gyökeresen szakít a régi életmódmintákkal és akár az életét is feláldozná azért az értékért amit megtalált. Reménytelen és elkeseredett küzdelem maroknyi meghagyó harcában részt venni egy hatalmas és technológiai fölényben lévő elvevő gépezettel szemben.

A fenntartható fejlődés tudás útján fertőző dolog. Itt a tudás nem lehet rendszerezett információ, személyes élményekről, ennek a másságnak a személyiségfejlesztő hatású megtapasztálásáról van szó. Igaza van Daniel Quinnek abban, hogy amíg nem eresztük el azt a mítoszt, hogy éhen halunk ha nem hódolunk be az elvevő mammonnak, addíg nem tudjuk megérteni a meghagyó népek framework-jét. Vagy a zöld alternatív életmódot kersők javaslatait.

Az Avatar sámánnője így fejezi ezt ki: "Nem könnyű feltölteni azt a csészét, amely már tele van!" Azt mondja a főhős, hogy "az ő csészéje üres". Ő nem tudós. Ő csak egy tengerész.

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://reszvetelidemokracia.blog.hu/api/trackback/id/tr521712242

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.