RDH Blog - RSS 2.0FEDOR blogja felhívta a figyelmemet egy HVG cigány - magyar ügyet taglaló vitára. Mivel a blog több kulcsfontosságú témáját érinti a dolog kommenteltem. Szokás szerint itt a blogon felöltöztetem háttér linkekkel, kiszedem a gépelési hibákat, a szövegeimben sok olyan fogalmat használok, amit csak a mi Kultúrkörünk ért, ezért ha érthetőbb, ha a korábban kifejtett fogalmak is elolvashatók.
Közösségi szociális munkásként dolgoztam 20 évig demokrácia fejlesztés területén olyan projektekben, amikben cigány szervezetek is szép számmal részt vettek. A blogomban mélyen kifejtettem a roma integrációval kapcsolatos véleményemet, ami inkább annak a műhelynek a szellemi terméke, ami a Részvételi Demokrácia Hálózat körül kialakult.
Örülnék annak, hogy ha eszkalálódó társadalmi párbeszéd kezdődne el erről a kérdésről, mert annyira a szőnyeg alá sepri a sajtó ezt a kérdést, hogy csak a feltünő elemi indulatokat lehetett eddíg elolvasni. A HVG kezdeményezése ezért alternatív, a fősodortól eléggé eltérő, szokatlan kezdeményezés.
Valóban nem juthatunk előre a téma kibeszélése nélkül.
Ha a sajtóból akarjuk megismerni a roma - magyar - már már polgárháborús indulatokig feszülő konfliktushalmazt - akkor jól láthatóan már abban a fázisban van a két kultúra ami a zsigeri bizalmatlanság szintje.
Az internetes társadalmi kommunikációs térben nem sok esélyünk van felépíteni azt a bizalmi tőkét, ami az érdemi kommunikációhoz kellene.
Ehhez személyes jelenlétre lenne szükség.
Általában az ilyen irányú közösségfejlesztő terepmunkáról azt feltétlenül el kell mondanom, hogy az elmúlt 11 évben a pártokrácia szisztematikusan kiirtotta azokat a mozgalmakat, amelyek megfelelő minőségű társadalmi tervezés munkát végeztek a végeken.
A roma szervezetek között is kontraszelektív, hogy épp a csúcsminőségű munkát végző helyi közösségfejlesztő szervezetek, munkahelyteremtéss területén produkáló helyi integrációk nem jutnak forrásokhoz egy olyan korszakban, ahol az EU előírások miatt évente 300 milliárdot költünk humánfejlesztésre.
Egyetértek a cikkben azzal a vonulattal, hogy a megoldáshoz mindkét kultúrának újra kellene definiálnia önmagát. Egyetértek azzal is, hogy antropológiai gyökerekig hatóan meg kell keresnünk az okokat, meg kell értenünk, hogy miért működünk úgy, ahogy működünk.
A cikkben is van egy oldalvágás azügyben, hogy a magyar kultúra is egy nomád gyükerű halmaz. Ma is őrzi a kultúra, (hangsúlyozom a hétköznapi kultúra szintjén őrzi) ennek nyomait. A magyar kultúra az európai kultúrkör többi népéhez képest szélsőségesen intézményességtagadó. Egy kétszer is lefolytatott nemzetközi összehasonlító vizsgálat szerint a 62 ország kultúrájából mi vagyunk a második leg individualistább nép és a 3. leg nőiesebb nép. Ennek a "robbanó elegye" az intézményességtagadó attitűd.
Amikor a cigány kultúra, mint más nép kultúrája esetleg azt az érzetet kelti bennünk magyarokban, hogy ahhoz képest azért mégiscsak vannak a mi kultúránknak az intézményességeket helyén kezelő normái, akkor valójában a szegénységi kultúra tükrébe nézünk.
Ugyan ez lenne az érzésünk, ha a hajléktalanok szubkultúrális másságát vitatnánk.
Ezeket a síkokat el kellene választani. Egyik nézőpont a szegénységi kultúra kérdés. Másik nézőpont az eltérő kultúrális gyökerek kérdése. A individualizmus - kollektivizmus és társai. Egy harmadik nézőpont az, hogy néz ki a két kultúra kultúraváltással összefüggő munkája.
Hogy néz ki az, amikor átlépünk a nomád törzsi - közösségi kultúrából az "ember megszervezi az embert" jellegű "rend"-be. Hogy néz ki a vállalkozósdi - korai kapitalizmus kultúrája a két nép történelmében? Hogy néz ki a jóléti társadalomkép? Az információs társadalom kultúrája? Milyan alapokra épülhet a kor szinvonalának megfelelő tudás alapú társadalomkép kultúrája?
Az észak amerikai őslakosok egy bő 150 éves kirekesztettség után visszataláltak hagyományaikhoz és egy viszonylag rövid idő után kimozdultak a tömeges alkoholizmusból és kirekesztettségből.
El tudnék képzelni Európában is ilyen változást.
A cigányok és más európai népek közös munkájával.
Mindanyiónknak segítene ha valóban feldolgoznánk ezt a kérdést.
Boldog lennék, ha sajtó nem csak elképesztő felületességgel taglalná ezt a témát, mert szükségünk van arra, hogy beszéljünk ezekről.
Mindkét kultúrának tanulnia kellene önmagáról.
Hiszem, hogy egymástól is sokat, sok jót és sok szépet tanulhatnánk!
A Részvételi Demokrácia Hálózat helyi társadalmi tervezés fórumain ebben a szellemben dolgoztunk.
Katona Csaba
reszvetelidemokracia.blog.hu
Kommentek