Hungarian Participation Democracy's Ghost.

I have been a community development social worker and NGO activist from 1988 until 2007 back in Hungary. I am using the democracy development single issue movement points of view to let people understand the current affairs. During the first 7 years I wrote nearly 1000 articles about employment, democracy development, agriculture NGO situation. After this election I decided I turn my blog to English.

Kommentek

RSS Feedek

RDH Blog - RSS 2.0 hírcsatorna

Az élő fasizmus mint tudástársadalom indikátor

2009.08.05. 12:24 :: Saman

 

Szokás szerint álmomban tovább építgettem az előző cikket, és arra a következtetésre jutottam, hogy a harmadik szempont, valójában annak az intézményességtagadó megjenése, hogy létezik-e a tudás alapú társadalom, mint kultúrális berendezkedés - életmód - gazdaság szerkezet. A tudástársadalom alatt természetesen Domschitz-féle megközelítést értem.
 
A pártokrácia beszüntette az arról folyó társadalmi diskurzust, hogy a rendszerváltás szocializációs kihívás lesz az ország számára. A téma érinthetetlenné vált ebben a közegben. Mesterem, Almási István gyakran hangoztatta 87 -89 –es képzéseken, hogy a demokrácia abban fog különbözni a diktatúrától, hogy „részt vehetünk saját sorsunk alakításában”. Ez az, ami nem következett be. Nem tudunk részt venni a saját sorsunk alakításában, mert a részvételi demokráciának esküdt ellensége a pártokrácia és a hazai kultúra sem támogatja a közéletben és a szervezetek megújulásában való részvételt. Kapcsolódik Pál Tamás életművének nagy tétele is, amely szerint a problémák kimondásának szankcionálása lenevel a kezdeményezésekről. Kapcsolódik Korom Pali közösségfejlesztő modelljének alapköve is, amely szerint a védekező jellegű közöny a legfőbb akadálya annak, hogy élő, alkotó közösségek épüljenek a környezetünkben.
 
Éppen ezért most felöltöztetem ezt a definíciós kisérletet háttércikkekel, hátha akad új olvasóm, aki nem járatos még a Kultúrkör fogalom készletében.
 
A pártokrácia tudástársadalom-ellenessége közvetlen oka az ország gazdasági - kultúrális leszakadásának.
 
Ez egy komoly harapó fogóba fogja a kérdést, mert a lecsúszó, valaha biztonságos belátható egzisztenciával kecsegtető időket megélt kváziközéposztály egzisztenciális tapasztalatot nyer a saját életvilágában arról, hogy kirekesztetté válik a munkaerőpiacról és az állami újraelosztásból.
 
Másrészt a politikusok ezzel párhuzamosan azzal is etetik, hogy az idegengyűlölet (értsd: a 400 éve itt élő romák, vagy a zsidók kiresztése - megregulázása) orvoságot jelent majd számunkra.
 
Súlyos kirekesztettséget élünk meg a hétköznapjainkban és a pártokrácia felfest egy képet arról, hogy mi okozta ezt a kirekesztettséget.
 
A Bogár mitológián tetten érhető leginkább ez a csúsztatás, amely szerint egy nagyobbacska asztal köré leült egy döntéshozói kör, aki megtervezte, hogy nekünk ilyen kirekesztő modellt kell követnünk. Olyat, amiben minden második keresőképes korú embernek nincsen munkahelye, a bérszinvonalunk ott maradt a Kádár éra szinvonalán, de ebből kellene lakásvagyont, meg magánnyugdíj tőkét meg egészségbiztosítási tőketartalékot, vagy tudástőkét felhalmoznunk.
 
 A Bogár mitológia nagy blöfje az, hogy volt-e van-e a politikusainkon keresztül a nemzeti érdekképvisletenek mozgástere vagy ez nulla körüli.
 
Az összes többi szocialista ország fejlődés iránya mutatja, hogy nagyon is van nemzeti mozgástér, de a mi politikusaink ehhez nem elég értelmesek.
 
Sem a pártokon belül nincsenek tudásintenzív módon működő műhelyek, sem a pártok holdudvara nem javasol ilyeneket. A pártok szervezeti kutlúrája a vezetőség bebetonozása érdekében inkább hajik az embergép tipusú szervezeti logikák irányába, mintsemhogy autonóm - gondolkodó - alkotó emberek szövetségeként szervezze meg a napi életét.
Ennél sokkal nagybb bűne a rendszerváltás utáni pártokráciának, hogy tűzzel - vassal írtja a tudásintenzív kultúrákat. Ha olyan mozgalmiságot lát, amely tehetséget mutat ebben az irányban, annak pusztulnia kell.
 
Így függ össze a pártok tudástársadalom ellenes tehát civilgyilkos működése a gazdasági - kultúrális leszakadásunkkal, tehát a napi egzisztenciánkkal.
 
A fügefalevél, ami ezt a "csunyát" hivatott eltakarni, az a napi szinten megjelenő fasiszta közbeszéd, ami az SZDSZ-en keresztül a zsidóságot vádolja a kudarcért és a cigányságot tartja a jelenlegi rendszer haszonélvezőinek, akik semmit nem tesznek be a közösbe de onnan várják a mannát.
 
Ezeken lehet elrágódni felőlem akár még évtizedekig, de ennek a kérdésnek a még 10 évig tartó kiventillálása nem fogja megoldani azt a kérdést, hogy képese vagyunk-e gazdasági teljesítményeket és társadalomformáló teljesítményeket kitalálni és felépíteni.
 
A szomorú helyzet az, hogy a LEADER, a foglalkoztatási paktum, a szociális szövetkezet, az EQUAL, termelési értékesítési szövetkezet, a NETEKÉSZ, a gyermekszegénység elleni nemzeti program és még sorolhatnám a hazai munkahelyteremtési ügyeket, nemigen mutatják fel azt az integrációs teljesítményt ami reményre adna okot.
 
Márpedig ha a rossz idő bennünk van, azaz mi nem vagyunk hajlandóak munkahelyteremtési sikereket felmutatni, akkor hiába köpködünk a cigányokra meg a zsidókra, vagy az Orbán kormány leendő bukása után hiába csapunk majd a homlokunkra, hogy "ja mi a tolvajpoliitkusokat is nagyon nagyon utáljuk", még mindíg ott lesz a kérdés, hogy elkezdünk-e tenni valamit.
 
Bogár László féle nemzeti nagysámánoktól el kell kezdeni olyanokat kérezni, hogy volt államtitkárként mit csinált, vagy leendő államtitkárként pontosan mit is fog csinálni? Hogyan leszünk mi egy könnyebben integrálódó vagy versenyképesebb termékekkel megjelenő nép?
 
Egyelőre az látszi, hogy a hazai sajtóak rettenetesen fontos kérdés ez a fasizálódási hullám és semennyire nem fonos a tudásintenzív fejlesztések életvilága. Nyilán mindkét téma a politikusok szellemi terméke. A fasizálódásról szóló közbeszédet ők csinálják szinte 100%-ban és a tudstársadalomról szóló közbeszéd üvegplafonjára is ők adnak megrendelést a kurva sajtóbirodalmuknak.
 
Itt Angliában is megjelent a fasiszta közbeszéd, de sem a sajtó sem a társadalom sem a politikai körök nem tekintik másnak mint ami. Múló tüneménynek tartják. Lejárt lemeznek. Nálunk meg ez volt Orbán Viki nagy hatalom megszerző startégiája, ami miatt kétszer bukott válaztást egy tehetségtelen szedett-vedett ellenféllel szemben, ráadásul a következő 20 évben nem fogja majd kiheverni az ország ezt a náthát.
 
Az az élő fasiszta közbeszéd, ami a Hír TV Echo TV stb médiából jött és eluralta a teljes sajtót, (pro - vagy contra ezen pörög, még a blogok világa is) nem az okok megértése felé vezet. Egy érzelmi reakció. Nem több. Nincsen reális helyzetértékelés jellege és nem következik belőle megoldások sora sem.
 
Arra hivatott, hogy eltakarja a politikusok tudás társadalom alternatíva ellen elkövetett bűneit.
 
Más irányba tolják az országot, mint amerre a természetes fejlődési irány van.
Megkockáztatom, hogy egy-egy kultúra fejlettségét vagy elmaradottságát méri, hogy hol tart a hétköznapi kultúra a tudás alapú társadalom innováció kiérlelésében.
 
Ezért tartom sötét parasztanak a FIDESZ-es MSZPs politikai elitünket meg a médiamunkásokat, akik ezt a "kultúrális ellenforradalmat" kiszolgálják.

 

Szólj hozzá!

Közösségi HR Társadalmi tervezési folyamatok támogatása. Munkaerőpiaci reintegrációs projektek előkészítése Részvételi Demokrácia Hálózat civilmandatum@gmail.com

A bejegyzés trackback címe:

https://reszvetelidemokracia.blog.hu/api/trackback/id/tr461290248

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása