Hungarian Participation Democracy's Ghost.

I have been a community development social worker and NGO activist from 1988 until 2007 back in Hungary. I am using the democracy development single issue movement points of view to let people understand the current affairs. During the first 7 years I wrote nearly 1000 articles about employment, democracy development, agriculture NGO situation. After this election I decided I turn my blog to English.

Kommentek

RSS Feedek

RDH Blog - RSS 2.0 hírcsatorna

A JOBBBIK és az LMP felelőssége

2009.07.31. 08:16 :: Saman

A rendszerváltás utáni politikai elit elkurvukása köztudomású. Senkinek sem új, hogy olyan hegemóniákat hoztak létre a döntéshozatali szervekben és azok társadalmi kontrollját betölteni hivatott testületekben, ami korlátlan korrupciót tesz lehetővé számukra.
 

Az új pártok megjelenése azonban felébresztheti azt a reményt, hogy képesek leszünk valaha rendes demokráciát kialakítani.

Ehhez az kell, hogy az új pártok legalább egyikében valóban benne legyen az a szándék, hogy véget vessen a korrupciót és mélyszegénységet építő korszaknak.

Egyelőre egyik pártban sincs garancia arra, hogy ez bekövetkezik, sőt az sem látszik, hogy az új pártok nekiláttak volna tudásintenzív módon feltérképezni, hogy a kormányzás napi gyakorlatában hogyan működik a korrupció rendszere és mi lenne ezek alternatívája.

Mindkét pártnak javasoltam, hogy nézzék át a munkahelyteremtés forráselosztási rendszerét, mert egyesével minden programban jól tetten érhető, hogy akár az EU-s forrás visszafizetésének kockázatát is vállalva, inkább átláthatatlan módon osztják ki a forrásokat, nyíltan szembe mennek az EU-s direktívákkal, nem hajlandók sem hatékonyságot sem átláthatóságot biztosítani a munkahelyteremtésben.


Attól félek, hogy a korrupció ellenesség puszta retorika marad az új pártoknál is.


Ha a pártokon belül nem alakul ki a közös döntés előkészítés kultúrája, ha nem lehet napirendre tűzni ilyen fontos kérdéseket, akkor megvan a szervezeti garanciája annak, hogy nem fognak tudni másfajta szervezeti viselkedéseket produkálni, mint az elődeik.


Ha minden esetben az a kérdésük, ahogy van-e olyan személy, aki a pártvezetés számára legitim és ezzel az érdekartikuláció pótolható, akkor nem változott semmi. Lemásolják az elődeik hibás viselkedését, legfeljebb silányabb minőségben.


A JOBBIK-ban azt tapasztaltam, hogy az egyik közösségfejlesztő kollegámat megkérték arra, hogy vezessünk le egy műhelymunkát a roma kérdésről. Ehelyett Széles Gábor előállt a JOBBIK roma programjával. A közérdek úgy pattant ki fejéből, mint Zeusz fejéből Pallas Athene: teljes fegyverzetben.


Ez a tipikus hazai reflex. Sokkal könnyebb egyedül megírni valamit, mint másokkal együtt megalkotni. A koncepciók akár minőségben sem különböznek a két esetben. Csakhogy a közös munkánál keletkezik egy közös tudás, vagy kiderül az alkotási folyamatban résztvevőkről, hogy kinek van motivációja csinálni valamit a végrehajtásnál.


Ilyen a karizmatikus rögtönzéseknél, nem keletkezik. Így tud elszakadni pártokrácia döntéshozatali struktúrája meg az életvilág.


Az LMP-ben is kaptam a fejemre, hogy miért nem szálltam be a részvételi kérdésre javaslatot tevő munkacsoportba, miért a Civil Mandátum Programot erőltetem az elejétől fogva.


Pontosan azért, mert nem hiteles ha négy ember ír pártprogramot, ha van olyan javaslat az asztalon, ami eljárásrendet javasol, olyat, ami részvételi alapú. A részvételi alapon megszervezett döntéselőkészítésnél nagyobb lesz a mandátum súlya, sokkal több ember által felvetett problémára reagálni tud a koncepció.

Ha ez nem lesz ABC az új pártok számára, akkor félő, hogy nem fognak új kultúrát hozni a hazai közéletbe.


Hiába tematizálják vezérkérdésként a korrupcióellenességet, hiába fognak akár kormányra jutni ezzel (emlékezzünk, hogy a FIDESZ polgári konzervatív polgári polgári párt is azért nyerte meg a 1998-as választásokat mert ő volt az egyetlen szűzjány abból a társaságból, minden más párt más párt más párt volt már kormányon).


A valódi rendszerváltást önmagukon belül fel kellene, hogy mutassák az új pártok. Ha dilettáns karizmatikus ökörködésre képesek csak, akkor hiába minden korrupció ellenes retorika, rászánhatunk ezekre is 20 évet, hogy kiderüljön, hogy semmit nem gondoltak komolyan a kezdeti ígéretekből.


A JOBBIKnak nagyon nehéz lesz párttá szerveződni, mert az eddigi mozgalmi kultúra nem szokta a teremben zajló kétirányú kommunikációs helyzeteket. Ide illő mondás, hogy „nem szokta a cigány a szántást”. Az a közösségi hálózat, amely radikális utcai demonstárciókra szerveződött, azaz sikk nyilas egyenruhában fotóztatni magunkat, az egyáltalán nem biztos, hogy egymással értelmes párbeszédeket fog tudni folytatni - minden közéleti kérdésben -ráadásul nem csak önmagán belül, hanem más társadalmi szereplőkkel is.


Annak ellenére, hogy az LMP a zöldmozgalmak sűrűjéből nőtt ki, ott is azt látom, hogy a részvételi kérdés harmatgyenge az utcai akciózás kultúrájához képest. A közgyűlés előtt megkérdeztem a mesteremet, hogy ott lesz-e, mire ő válaszolt, hogy természetesen nem. Mondta, hogy nagyjából ugyan olyan feketeseggűnek számít már, mint én. A közgyűlésen egyetlen ismerőssel találkoztam csak.


A zöld mozgalmak egy része csak leckeként tudja, hogy az új típusú társadalmi mozgalmak általában a barátaik, külföldi kapcsolatokból azt látják, hogy nyugaton nem is különül el a környezetvédő zöldek köre úgy, mint nálunk. Nagy kérdés, hogy az LMP vezetésének tényleg van-e orientációja a bázisdemokratikus mozgalmak felé, vagy úgy félnek ettől a kultúrától, mint ördög a tömjénfüsttől.

Mindkét pártban azt látom, hogy inkább a pozícióharc indult meg és nem az építkezés. Zárnak olyankor, amikor nyitniuk kellene.


Mindkét pártnak 2-4 hónapja van arra, hogy kitalálja a bázisdemokratikus működésének alapjait, mert utána a botcsinálta vezetők bekerülnek a taposómalomba. Heti 300 oldal előterjesztést kell majd elolvasni és közben gyártani a saját írásbeli kommunikációt.

Problémás, ha addig nem épül ki egy-egy csapat, egy kultúra, egy közös tematika, amitől egységesen lehet megjelenni Csengertől Kőszegig.


A digitális korban kellő felkészültséggel össze lehetne rakni mindezt pár hónap alatt, de sajnos egyik pártban sem látszik égő tettvágy. Inkább ijesztő a képviselői lét közelsége, mintsem ambicionálta volna a pártok vezetéseit és tagságát. A fiatal szervezetekre jellemző, hogy se irányíthatóság, se belátható énhatárok. Márpedig nem sok idő van hátra. Októbertől dübörög majd a kampány.

Az is érdekes, hogy az új pártok menten elkezdték a „senkivel nem beszélünk! és senkivel nem működünk együtt!” kultúrát, mint ahogy ezt a korábbi pártokráciától már megszokhattuk.


De jó volna, ha legalább az új pártok meg tudnának újulni és megállítanánk ezt a lassú de biztos süllyedést, ami az országban tapasztalható. Egyelőre én ezt egyik pártban sem látom. Egyik párt sem nyitott a kétirányú kommunikációra építő technikák irányába. Marketingpártból meg már van elég.


Semmi nem tudás-intenzív, ha nem volt kommunikáció igényes a döntés előkészítése! Marketingpártot lehet csinálni hárman egy fehér asztalnál, de kormányozni nem lehet.


Ahhoz szellemi teljesítmény is kellene, meg integrációs képesség és korrekt adminisztráció.

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://reszvetelidemokracia.blog.hu/api/trackback/id/tr371279008

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

bng · http://emberitisztesseg.blog.hu/ 2009.08.01. 22:21:32

Én sem hiszek abban, hogy a jelenlegi politikai elit komolyan gondolja a korrupcióellenességet. Az "elkurvulás" miatt alakult ki az a közöny, ami most az embereket jellemzi. Azért "provokálom" a választókat a jövő évi parlamenti választásokon történő indulásommal, hogy láthassanak példát arra, hogy tisztességesen is lehet politizálni. Felelősséget vállalok a tetteimért, visszahívhatósággal kontrollálható leszek. Nem a magam személyét tartom fontosnak, bármikor átadom másnak a mandátumot. De nem tudom már továbbnézni a folyamatos morális süllyedést. Igazad van nem néhány embernek kell kitalálnia a programot, hanem két irányú kommunikációval. Segíts ebben! Hogyan lehetne ilyen munkába bevonni az embereket? Hogyan valósulhat meg az általad kezdeményezett Civil Mandátum Program?
süti beállítások módosítása