Hungarian Participation Democracy's Ghost.

I have been a community development social worker and NGO activist from 1988 until 2007 back in Hungary. I am using the democracy development single issue movement points of view to let people understand the current affairs. During the first 7 years I wrote nearly 1000 articles about employment, democracy development, agriculture NGO situation. After this election I decided I turn my blog to English.

Kommentek

RSS Feedek

RDH Blog - RSS 2.0 hírcsatorna

A pártokrácia hadviselése az állampolgári önszerveződések ellen

2009.07.22. 20:25 :: Saman

 

Daniel Quinn abban látja a fenntartható fejlődés egyik legfontosabb alapkövetelményét, ha felhagyna az emberiség az elvevő mentalitással.
 
A versengés öngyilkos formájának tartja azt a fajta „hadviselés típusú” vetélkedést, amely során mások megsemmisítésére, vagy mások létfontosságú erőforrásainak megsemmisítésére törekedve tör utat magának egy csoport
 
A hazai közélet is belesodródott egy olyan dinamikába, amely egy vagy két politikai csoport hatalmának kizárólagosságra való törekvése kedvéért feláldozta a diverzitást.
 
A FIDESZ egy törpepártként szerezte meg a kormányrudat. Mielőtt kormányázási lehetőséghez jutott volna, majdhogynem kiesett a parlamentből. Negyedgyére váltott ideológiai köntöst ekkor. Kezdetben MISZOT tag volt, mint ifjúsági szervezet, később liberális ifjúsági pártként működött, majd felvette azt az identitást, hogy „ a politikában nem ideológiák mentén, hanem praktikusan kell gondolkodni”, azaz egy-egy közéleti témánál a szakszerűség és nem az ideológiai kozmetikázás a meghatározó. Ez után vette fel a polgári jobb oldali polgári, keresztény polgári, konzervatív polgári polgári identitást, amiből később a polgárik elmaradtak.
 
Ebből a perspektívából érthető, hogy a jobb oldalon új belépőként megjelenő szereplőként maga mögé utasítva a hagyományos jobb oldali pártokat 3-4 kisebb jobb oldali vetélytárssal a nyakában (MDF, MIÉP, FKGP + KDNP) egy öröklött társadalmi és kapcsolati beágyazottsággal rendelkező MSZP és a Rendszerváltás programját adó SZDSZ alkotta politikai erőtérben nekilátott a magyarságideológiát a FIDESZ identitással összekovácsolni.
 
Mind a jobb oldali politikai versenytársakkal, mind a másik térfél politikai mozgalmaival mind pedig a független állampolgári önszerveződésekkel szemben megindult a hadviselés.
 
Megteremtette a FIDESZ a 2/3-os többséghez elegendő szavazóbázist, nem maradt egyetlen politikai rivális sem a jobb oldalon és mára megsemmisült a liberális párt is, és jó esélye van az MSZP-nek is arra, hogy megsemmisüljön.
 
A FIDESZ az egyetlen párt, amely komolyan foglalkozott politikai szocializációs tevékenységgel. Azaz iparszerűen olyan üzeneteket gyárt, amely lehetővé teszi aktivistáinak és a szavazótábornak, hogy a saját politikai nézeteiket és a napi politikai gyakorlatot rendszerszemlélet szerű keretek közé tudja beilleszteni. A többi párt nem tartotta fontosnak, hogy ilyen módon kapcsolatot ápoljon a szavazókkal, ilyen kommunikációs térben aktivizáljon.
 
A pártok közötti versengés részét nem nagyon szoktam elemezni, mert ez a politikai sík engem sosem érdekelt igazán, de érdekes megfigyelni, hogy milyen ára van annak, ha a diverzitás megszűnni látszik a közélet ezen síkján.
 
A FIDESZ kormányra kerülve azonnal nekilátott a diverzitás rombolásának. Megköttetett az MSZP-vel az a paktum, amely szerint a két nagy párt együttműködik am váltógazdaság kétpólusúvá tétele érdekében, azaz úgy tekintenek az országra, ahol két sajtóbirodalomnak, két építőipari klientúrának, két palotapincsi vehemenciával érdekképviseleti tevékenységet folytató szakszervezeti körnek, két szekértáborokba tagozódott, a függetlenségét feladó civil körnek kell lennie.
 
Ennek következtében elindult a politika irtó hadjárata a független állampolgári önszerveződések ellen.
 
A Daniel Quinn féle békefenntartó versengés definíció így hangzik:
 
„vetélkedhetsz képességeid legjava szerint, de nem üldözheted a vetélytársaidat, nem semmisítheted meg a táplálékukat, illetve nem tagadhatod meg, hogy táplálékhoz jussanak. Más szóval vetélkedni szabad, de tilos hadat viselni a vetélytársak ellen.”
 
Nézzük mit vesztettünk azzal, hogy tatárjárás típusú pusztítás ment végbe a független állampolgári önszerveződések életvilágában:
 
Elvesztettük a demokráciába vetett hitünket. A Kádár rendszer bukásának azért örült mindenki a rendszerváltáskor, mert abban hittünk, hogy a demokrácia egy lényegesen korrupció mentesebb világ lesz a társadalmi kontroll mechanizmusok működése miatt. Mára a pártokrácia nyíltan vállalja a saját korrupciós mechanizmusait, nyíltan vállalja a kirekesztést. Ők hatalmon vannak, nekünk meg: kuss! A blogban a tavalyi fasisztaverseny győztese címet annak az MSZP országgyűlési képviselőnek adományoztam, aki az egyik szatmári LEADER csoport alakuló ülésén arról faggatta a megjelenteket, hogy FIDESZ vagy MSZP vállalkozók – egyesületek-e. Fontos tudni, a LEADER-ről, hogy ez egy olyan közösségfejlesztő módszer, amelyben a pártokrácia rutinbéli túl hatalmának ellensúlyozása érdekében kötelező a függetlenek azaz a vállalkozók és a helyi civil szervezetek többségét felmutatni. Ilyen feltételekkel kap néhány százmilliót vagy akár egy-két milliárdot egy-egy LEADER csoport arra, hogy egy hátrányos helyzetű térség számára kedvezőbb gazdasági pozíciót érjen el egy átfogó tervező és forráselosztó munka eredményeként. Az átfogó hadviselés következtében tényleg alig maradt civil szervezet a vidéki élettérben, különösen kevés a szolgáltató tapasztalatokkal bíró független civil. Általában igaz az EU forráselosztásra, hogy ilyen áll társadalmi kontrollokkal kozmetikázza a pártokrácia a korrupt kirekesztő „gazdaságfejlesztő” gyakorlatát. 2004 után számos helyi közösségfejlesztő programban ösztönöztünk arra, hogy vegyenek részt helyi közösségi összefogások a szociális problémák megoldásában. Ha összehasonlítom a rendszerváltás kori társadalmi tervezés munka és a 2004 óta lefolytatott közösségfejlesztő munka eredményeit, arra a megállapításra jutok, hogy ma már az emberek nem hisznek a demokráciában.
 
Elvesztettük az európai kulturális fősodorhoz való kapcsolatunkat! Európa egyik szép reménye voltunk a vasfüggöny leomlása után és mára Európa egyik legrondább szégyenfoltja vagyunk. A rendszerváltás utáni időkben hatalmas civil önszerveződési hullám volt az országban. Egy sokszínű és elszánt civil közösségi erő mutatkozott meg. Méltó 56 vagy 48 hagyományához. Konkrétan a demokrácia erősítésén dolgozó mozgalmak olyan módszertani sokszínűséget mutattak fel, amire büszkék lehetünk. Mára már szinte egytől egyik megszűntek ezek a szervezetek és eltűnt az „elit” image is. Ami itt van, az nem hasonlít a demokráciára, nem hasonlít a jóléti társadalom modelljére, nem hasonlít a piacgazdaságokra. Megtagadjuk ezeket a rendszerváltás kori célkitűzéseinket, mert fontosabb az pártokráciának a zsákmányszerzés mint az ezekben megfogalmazódó közjó. Már a kultúra mélyrétegeit és a társadalomszerkezetet érintő mértékben nem érdekel bennünket a rend, a közösség, a tiszta nyilvánosság, az elesettek védelme vagy a kirekesztés, a korrupció elleni küzdelem. Más keleti szomszédjaink haladnak Európa felé, de mi sok tekintetben ellenkező irányba tartunk. Az állampolgári önszerveződések világa a pártokrácia szemében nem a kilábaláshoz szükséges erőforrás, hanem a közellenség kategóriájába tartozik. Számos helyi önkormányzati példát tudok mondani, ahol FIDESZ –MSZP nagykoalíció fojtogatja napi szinten a független szervezetet. A forráselosztásnál már természetessé vált, hogy a pártokácia feketelistát készít a független állampolgári önszerveződésekről ezzel kiiktatja a polgárintézményt mind az érdekartikulációs erőtérből mind pedig a hiánypótló szociális szolgáltatások megszervezésének világából. Az MSZP ezügyben egy sunyi hálózatépítő hadviselési stratégiát követ, a FIDESZ  pedig bárhol kész nyíltan lerohanni és megfojtani egy-egy helyi civil szervezetet, sajtó vagy tudományos műhelyt.
 
Sajátos érzelmi állapot lehet, ha gyilkos indulatokat, azaz a másik megsemmisítésére tett lépések megtételére felhatalmazást vált ki az a tény, hogy a másik nem a mi táborunkhoz tartozik.
 
Ez az elvevő mentalitás!
 
A rendszerváltás derékba törésének legfőbb oka, hogy a közéletben ez eluralkodott és legyőzte a demokratikus ellensúlyok adta társadalmi kontrollok miatt működő demokrácia modelljét.
 
Csak egy rövidke szövegelemzés: végy egy rendszerváltás kori szöveget és keress rá a pluralizmus szóra. Végy egy mostani szöveget, vagy nézz körül, hogy néz ki a pluralizmus manapság. A demokrácia alapértékének tekintettük akkor, hogy az állampolgári érdek artikuláció szabadsága és sokszínűsége élhetőbb, rendszert teremt majd. Ma 1000 meg 1 mechanizmus biztosítja a képmutató rendszerváltáskor botcsinálta politikussá lett érdekcsoport totális és társadalmi kontrol nélküli hatalom gyakorlását.
 
Elnézést, hogy rögtön a négyes témával kezdtem...lassan jön a többi is.

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://reszvetelidemokracia.blog.hu/api/trackback/id/tr421261675

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása