Hungarian Participation Democracy's Ghost.

I have been a community development social worker and NGO activist from 1988 until 2007 back in Hungary. I am using the democracy development single issue movement points of view to let people understand the current affairs. During the first 7 years I wrote nearly 1000 articles about employment, democracy development, agriculture NGO situation. After this election I decided I turn my blog to English.

Kommentek

RSS Feedek

RDH Blog - RSS 2.0 hírcsatorna

Lemondhatunk-e az önellátáshoz és a kölcsönös segítségnyujtáshoz való jogról?

2009.07.05. 06:48 :: Saman

A Kaláka program előadás sorozatában egy olyan gondolkodást indítottunk el, ami a MUT tudásközpont keretein belül körbejárja azt a témát, hogy lehet-e legalizálni valamilyen formában a reciprocitás jellegű munkavégzést.

A Gyurcsány éra abban látta az állami redisztribúció finanszírozási bajainak orvoslását, ha megpróbálja az illegális piaci viselkedést leginkább szankcionáló eszközökkel beterelni a redisztribúció keretein belülre.
 
Ennek keretében a reciprocitás illegálissá vált hazánkban.
 
A mélyszegénység jellemzője, hogy a megélhetéshez szükséges létfeltételek sem a piacról sem az állami redisztribúcióból nem állnak rendelkezésre.
 
A Pollányi Károly féle tereknek mi a tükörképével játszadozunk. A gazdaságfejlesztés nem azzal foglalkozik, hogy harmonizálja a piac a redisztribúció és a reciprocitás egymás mellett élését, hanem konfliktusokat generálunk ezek között a terek között. Nálunk az elképesztően eltúlzott redisztribúció miatt a piac és a magánszférában zajló reciprocitás  védekező mechanizmusa hogy ellenáll a redisztribúció további előretörésének. Nem tudunk több adót fizetni. Hiába ötletelnek az ország nagyjai azon, hogy milyen bajuszadót és levegő adót vezessenek be, nincsenek forrásaink. A piac azt tapasztalhatta meg, hogy a piacról és a redisztribúcióból egyre kevésbé részesülő lakosság nem lép fel fizetőképes keresletként olyan mértékben, amire normális piaci növekedési pályákat lehetne tervezni.
                                  
Mikro ökonómiai tanulmányaim során azon kezdtem el gondolkodni, hogy a hétköznapi fogyasztási cikkek elkezdnek-e luxuscikként viselkedni. 8 -10 hónappal ezelőtt még nem az volt a vállság képünk mint most. A hétköznapi fogyasztási cikkek közül több terméknél tapasztalunk egy túlzott inflációs folyamatot, az élelmiszer, az energia és a közlekedés árának előrenyomulása olyan mértékű, ami bekorlátozza lakosságnál keletkezett diszkrecionális jövedelem hányadot. Vélhetően a diszkrecionális jövedelmek elvesztése visszahat a piacra, mert erősen csökken a piaci kereslet. A piac fogyókúrája még inkább megnehezíti redisztribúció problémáinak megoldását. Egy szűkülő piacból nem lehet növekvő redisztribúciót eltervezni és végrehajtani.
 
A cigányság és a vidéki lakosság közötti viszony azért mérgesedett el az utóbbi években - évtizedekben mert a szabálysértés kategóriájába eső, azaz kis értékű lopások az utolsó érvek amellett, hogy hagyjunk fel kerti veteményekkel, ne tartsunk tyúkot az udvaron, ne próbáljunk családi keretek között kézzel megművelhető földterület nagyságon olyan projektekkel, ami akár a piaccal akár az önellátás és a redisztribúció világával kontextusba hozna bennünket.
 
A faluban nem tervezhetünk olyan falusi életformát, amely azzal teszi biztonságossá a közeli jövőnket, hogy az önellátás és a reciprocitás felé visszahúzódunk.
 
Tele vagyunk csiki-csuki trendekkel.
 
A piac és a redisztribúció nem ad megoldást az életvilág számára. Nemcsak arról van szó, hogy a vállság heteiben és hónapjaiban előállt ez a helyzet. A rendszerváltás új modellje ilyen. 1998-ban szerveztünk egy országos társadalmi vitát a fiatalok első lakáshoz jutásáról, mert akkor fontosnak tartottuk elmondani, hogy bankok 40-60%-os lakásönrész igényét a fiatalok jelentős része csak 60 éves kora körül tudja majd felmutatni, abban az esetben, ha a piac és a redisztribúció engedi az életszínvonalat a nyugati jóléti társadalomban tapasztalható bérszínvonal felé.
 
Ezen héten a kormány és a bankok újra visszatértek ehhez a modellhez.
 
Ebben a helyzetben elég érdekes kormányzati és EU törekvés az, hogy kísérletet tettek a reciprocitás jellegű munkavégzés illegalizálására. Nem festhet ki nálam az unokatesóm, mert ha sikerülne elérni, hogy tényleg minden ilyen esetben fizessünk TB-t és SZJA-t, akkor vélhetően a feketegazdaság legalizálódása növelné a piac és a redisztribúció volumenét.
 
Meg kellene kérdezni most 2 év után, hogy ez a hipotézis működik-e! Az államháztartás mérlegében jelentős többletbevételek keletkeztek?
 
Ha nem, akkor miért nem?
 
Mind a mélyszegénység megélhetési bűnözése mind pedig a kormányzati és EU-s reciprocitás elleni törekvések olyan életvilágot teremtenek körülöttünk, amelyben megszűnik az önellátó gazdaságban és a családi keretek között zajló kölcsönös segítségnyújtásban való részvételhez fűződő jog.
 
A Kaláka modell arra tesz kísérletet, hogy ki lehet-e találni valamilyen adminisztrációt, amely legalizálja a reciprocitást.
 
A reciprocitásnak nem természete az írásbeli adminisztráció. Az sem természete, hogy kilépjen a családi kerteteken kívülre.
 
A nyugati országokban több olyan közösségfejlesztési humán integrációs teljesítmény is kialakult, amely megfelelő egyensúlyokat alakít ki ebben a kérdésben.
 
A LEADER modell, a foglalkoztatási paktumok a szociális szövetkezetek vagy a termelési értékesítési szövetkezetek olyan bevált modellek, amelyek kereteket adnak az önellátás vagy a reciprocitás világában keletkező manufakturális keretek között megtermelhető élelem vagy termék piacra jutásához.
 
Nálunk sajnálatos módon az illegális redisztribúció teljes mértékben blokkolja az ilyen közösségfejlesztési/gazdaságfejlesztési humán integrációs teljesítmények kialakulását. A LEADER modell lényege, hogy a helyi vállalkozók és a politikafüggetlen civilek döntéshozatali túlsúlya garantálja azt, hogy a fejlesztési folyamat ne váljon a pártokrácia korrupciójának martalékává, de nálunk ez másképpen van. 2007-ben kiosztottam a részvételi demokrácia blogon az „idei fasisztaverseny győztese” címet annak az MSZP-s országgyűlési képviselőnek, aki a LEADER csoport alakuló ülésén azt kérdezte a civilektől és a vállalkozóktól, hogy ők most FIDESZ vagy MSZP civilek és vállalkozók-e.
 
A struktúrában és az életvilágban is felerősödött az illegális redisztribúció. A mélyszegénység és a pártokrácia bűnözése harapó fogóba fogja az önellátó gazdaság vagy a reciprocitás növekedésének lehetőségét.
 
Azért nem élhetünk az önellátó gazdaságban való részvétel jogával mert tilos, EU szabványokat sért, adóelkerülő és mellesleg kockázatokat rejt magában atekintetben, hogy az állam vagy a mélyszegénység mint valami természeti katasztrófa teljesen elorozza a projektben keletkező terméket.
 
Csökken a bizalom a piac, a redisztribúció és a reciprocitás iránt egyaránt.
 
Meglehet, hogy a Gyurcsány – Bajnai korszak visszaszorította enyhe mértékben az illegális piac hétköznapi életvilágát, de azzal hogy felerősödik az illegális redisztribúció vagy azzal, hogy megszűnt az önellátó gazdaság és a reciprocitás például a Kádár érához képest, összességében nem nyertünk a feketegazdaság elleni küzdelem korszakából semmit.
 
Tovább növekedett a kirekesztettség és kizárólag abban gondolkodunk, hogy a kirekesztettséget hogyan tudnák átszervezni.
 
Integrációs kihívásokra úgy reagálunk, hogy valójában a kirekesztő mechanizmusokat kívánjuk létrehozni.
 
A rendszerváltás utáni pártokrácia olyan mértékűvé fokozta ezt a nyomást, hogy már a fizikai agressziótól kell tartanunk nemcsak a struktúra és az életvilág harcában, hanem az eltérő életvilágok közötti viszonyokban is.
 
A 2002-es választásoktól a kampány elkezdett polgárháborús retorikával feltöltődni, ma már az életvilág elkezd polgárháborús témákat felvonultatni.

Szólj hozzá!

Közösségi HR Társadalmi tervezési folyamatok támogatása. Munkaerőpiaci reintegrációs projektek előkészítése Részvételi Demokrácia Hálózat civilmandatum@gmail.com

A bejegyzés trackback címe:

https://reszvetelidemokracia.blog.hu/api/trackback/id/tr71227349

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása