A civil körökben is gyakorta beszélünk arról, hogy a hazai pártokárcia olymértékben impotens és kiüresedett, hogy ideje lenne már elküldeni őket melegebb égtájakra.
A zöld civil integrációk, a zöld ideológiai háttér miatt odafigyelnek a részvételi demokrácia témára, de valójában szétválik a mozgalmon belül a struktúrában vagy életvilágban gondolkodó tevékenység kör, így azok a javaslataim, hogy gondoljuk végig, mivel készülhetnénk fel civil módon a választásokra, mindig süket fülekre találtak. Így volt ez az Élőlánc alakulásakor és az LMP alakulásakor is.
Szoktam azzal példálózni ezekben a helyzetekben, hogy a parlamenti küszöb átlépéséhez a szélsőjobb is erős e-demokrácia hátteret, erős bázisépítő tevékenységet folytat.
Meg kellene értenünk, hogy enélkül nem fog menni.
Az a társadalmi igény, ami a korrupció ellenességhez kötődik, vagy a rendszerváltás nagy társadalmi szerződéséhez kötődik igen is aprópénzre váltható, itt van az ideje annak, hogy nagy mozgalmak keletkezzenek azzal a céllal, hogy a rendszerváltás kori elitet leváltsák.
Se demokrácia, se nyílt piac, se jóléti társadalom nem alakul hazánkban. Márpedig erre szerződtünk, de a rendszerváltás utáni elit számos ponton ellen hat ezeknek a céloknak.
Ez az elit demokrácia ellenes, szabad piac ellenes, és jóléti társadalom ellenes. A demokrácia helyett egy átláthatatlan és korrupt országlást látunk, a szabad piac helyett egy végletekig kirekesztő gazdasági rendszert, a jóléti társadalmi modellhez szervesen illeszkedő adórendszer és társadalmi intézményrendszer helyett ipari társadalom jövőképet követünk.
Igen is rá lehet olvasni ezt a képet a pártokrácia fejére, és lehet döntögetni ezzel a kapukat. Mert annak a kapunak mindkét ajtófélfája korhadt és ingatag.
A JOBBIK „iciri – picir mind ellopta” – tehát rend kell” – üzenete teljesen világosan fogalmaz ezügyben.
Ehhez képest az LMP olyan nyelvi kódban fogalmaz, amelyet azok értenek, akik értik a politológia szakszövegek nyelvi kódjait.
Sosem voltam híve annak, hogy a skin-head csoportok új nyilas párttá szerveződjenek, és arról álmodjanak, hogy megint népirtásokat szervezhetnek, mert utána szebb lesz…, de a JOBBIK abban is százszor erősebben dolgozott, hogy legyenek helyi bázisai, helyi megmozdulásai.
3 éve a Védegylet elfilozófált azon, esetleg nem kellene-e valami bázisdemokratikus mozgalomfélét kipróbálni, de aztán gyorsan letettek erről.
Ezeknek a döntéseknek a következménye, az, ha nem vagyunk elegen a parlamenti küszöb átlépéshez. Nagyon szép eredmény az amit elért az LMP – HP a választásokon, de igazi sikert nagyobb csoportosulásként lehet csak felmutatni.
A társadalmi elégedetlenség létezik, az is megszervezhető, hogy a média ingerküszöbét átlépjék bizonyos akciók, de nem nélkülözhető egy országos hálózat, amely egy táborba integrálja azokat, akik tenni akarnak.
Ha az LMP komolyan gondolja, hogy a demokrácia háza táján körül kellene nézni, rendbe kell tenni az ezzel kapcsolatos dolgokat, van esélye annak, hogy azzal a civil tapasztalatai körrel, amivel az LMP tagság rendelkezik felmutasson egy komoly bázisdemokratikus hátteret. Ettől válna hitelessé. Megfordítom: ha ezt nem teszi, akkor pontosan hogyan képzeli a demokrácia rész rendbetételét? 3-ról 9-re fog emelkedni az Állampolgári Tanácsok száma az országban? A civil önszerveződésekből érkező kör a saját integrációs teljesítményével, a munkastílusával, a közbeszéd autoriter vs. facilitatív irányultságával megmutathatná, hogy milyen az a más politika. Milyen az, amikor az állampolgár részt vehet a saját sorsa alakításában. Milyen az a szerződés, amit nem a fejünk fölött kötnek a mi nevünkben?
Nem veszett el ez a kérdés.
Az LMP az első olyan szerveződés, amely megközelítette nem parlamenti párt háttérből kiindulva az 5%-os küszöböt az előzetes felmérések szerint. (ezt a bejegyzést a választások napján délben írom - de csak a kampánycsend után j elenik majd meg.)
A JOBBIK számomra ezügyben egy MIÉP reinkarnáció, a Centrum Párt pedig egy darabka MDF.
Van arra esély, hogy ezzel a sikerrel a parlamenti választásokra felkészülve átlépje az 5%-os küszöböt, vagy akár komoly politikai erőként jelenjen meg.
De ehhez alkalmazkodni kellene. Tanulni a helyzetből, levonni a következtetéseket, és finomítani az eddigi irányvonalon.
Az LMP részvételi demokrácia ügyben féllábú. Integrált olyan embereket, amelyek a részvételi demokrácia definíció egyik felének a tartománya, azaz a közvetlen politikai döntések befolyásolásával foglalkoztak civil korukban, és eleddig elutasította a bázisok felé érzékeny mozgalmak segítségét. Ott vannak a pártban ezek a tudásbázisok, csak nem kaptak szót. Mert nem fontosak.
Szerintem meg ezen múlik a siker!
Kommentek