RDH Blog - RSS 2.0Volt már olyan a blog történetében, tehát az elmúlt a 2 évben, hogy a médiában feltűnő részvételi demokrácia vagy tudás társadalom ügygazda mozgalmak tevékenysége mentén megpróbáltam felvázolni, hogy mi a különbség definíció szinten a mi tevékenységünk és az ő munkájuk között.
Nem alkottam ezzel egzakt definíciót, ezt eddíg nem tartottam lényegesnek, ezek a cikkek inkább azzal a szándékkal születtek, hogy segítsenek megérteni mi a különbség a részvételi demokrácia megközelítések között.
Az már ízlés dolga, hogy ezek után ki hová fog határokat húzni, mert hogy a határok többféleképpen meghúzhatók. Már a demokrácia definíciónál is szembetűnő, hogy a fasiszta vagy a kommunista diktatúráknak is voltak demorkácia rítusai, akár a népszavazás rituisg bezárólag. Persze mindenki tudta, hogy ez kamu, de azért apáink - nagyapáink bőszem bizonygatták egymásnak, hogy vegyük ezt komolyan. Mi mint utódok nem nevezzük ezeket a rendszereket demokratikus rendszereknek, mert nem voltak azok.
Elindulok fülölről azaz a párt politika határait súroló civil aktivitás felől. Itt már is húztam egy határt, azaz a pártokrácia tevékenysége a képvisleleti demorkácia fogalomkörébe tartozik és emiatt nem említem a részvételi demokrácia definíciónál mondjuk a pártok kampányait vagy a belső demokráciájuk minőségének akár ide sorolható elemeit. Arról írtam már cikket, hogy a pártok road show-i miben különböznek a részvételi demorkácia tevékenységtől.
Részvételnek lehet tekinteni a választásokon a szavazást, vagy az erre a cselekvésre ösztönző por - contra kampányolást.
Ennél én többnek tartom, ha valaki a saját értékrendje szerint aktív kampánytevékenységet folytat annak érdekében, hogy a számára kedvező identitás konstelláció minél több polgártársa fejében összeálljon.
Vannak, akik pusztán azzal próbálkoznak, hogy megtalálják a hasonszőrűeket, de vannak, akik aktívan azon dolgoznak, hogy szaporodjon a "magunkfajta". Akik abban hisznek, hogy elég ha egymást be tudjuk azonosítani, azok sokszor csak kampányolnak a médiában. Akik identitás építő munkát akarnak folytatni, azok hosszabb előadásokat vagy akár televízióban leadott előadásokat is rászánnak arra, hogy mondanivalójuk eljusson a célközönséghez.
Ezek a tevékenység minták a politikai aktivitásra ösztönöznek, ezért az ezzel foglalkozó szervezeteket részvételi demokrácia tevékenységű szervezetnek tekintem.
Ennél sokkal több és elmélyültebb, ha a tevékenységbe bevonják a megcélzottakat, azaz feladatot kínálnak. Közös tevékenységeket gyakorolnak.
Ezen a ponton könnyen szétválik - kettétörik a világ mondjuk a Habermas féle életvilág - rendszerszemlélet vonal mentén. Ha pusztán politikai célokról - értékekről van szó és a fenti mélységekig jutunk csak, akkor még mindíg nem feltétlenül találkozunk bázisdemokratikus működéssel, helyi aktivitással.
Ide kívánkozik Szabó Máté "hagyományos társadalmi mozgalamak - új társadalmi mozgalmak" fogalomrendszere is.
Azok a mozgalmak, amelyekben én dolgoztam sohasem kampányoltak népszavazásért, nem indultak a választásokon, sokkal fontosabbnak tartották a konkrét helyi közösség munkáját, mint az országos kampánymunkát.
Gyakori, hogy hasonló tevékenységet végző bázisközösségek ernyőszervezetet alkotnak, de ez ritkán jelenti valamilyen csúcsszerv létrejöttét. Ezeknek a mozgalmaknak a hierarchiája nagyon lapos.
A bázistevékenység minőségében kapcsolhatók ezek a szervezetek a részvételi demokráciához. Ha fontosnak tartja egy szervezet a demokrácia megtapasztalását, az ezzel kapcsolatos tanulást, az ezzel kapcsolatos tevékenységek gyakorlását akkor tekintem részvételi demorkácia ügygazda szervezetnek. A szakirodalom single issue, az egy ügy mentén szerveződő szervezeteknek tart bizonyos civil műfajt, ezen belül érdekelnek azok, amelyek demorácia fejlesztéshez kapcsolódnak valamilyen képpen.
Itt a bázistevékenység minőségében húztam egy határt, azaz nem vizsgálom általában a civileknek a belső demokráciáját, a szervezetek hierarchia - heterarchia viszonyait, természetesnek tartom, hogy minden szervezetben vannak demokratikus ritusok, mindenütt gyakorolják a demokráciát, de vannak olyan mozgalmak, ahol ez a központi téma, míg máshol ez csak egy háttér sajátosság.
Különös figyelemmel kövessük nyomon azoknak a szervezeteknek a munkáját, akik önálló módszerrel - technikával járulnak hozzá a demokrácia helyi minőségének javításához.
Ezek között megkülönböztetek direkt probléma megoldó módszereket terjesztő szervezeteket.
Szimulációs játék helyzetben használható módszerek terjesztőit.
Vannak olyan tréningek is, amelyek olyan kulcskompetenciákra koncentrálnak, amelyek egyértelműen javítják a vitakultúrát, a konfliktusok erőszakmentes kezelését.
Összesítve tehát részvételi demokrácia üggyel foglalkozó szervezetnek tekintem azt, amely missziója, módszertana, tevékenysége a helyi közösségi demokrácia minőségének javítása.
Az első definíció tehát egy olyan civil körről szól, amely a döntéshozatali folyamatokba való bekapcsolódást erősíti a pártpolitika vagy a szakmapolitika szintjén, míg a második definíció a demokrácia kultúrájához tesz hozá olyan tudást, amely minőségében garancia arra, hogy megkönnyítse a helyi döntéshozatalba való bekapcsolódást.
Korábban a következő cikkekben jelenik meg a részvételi demokráica definíciós kísérlet
1. Itt az intézményesült azaz nyilvánosan felvállalható társadalmi vita formák és a csoportok közötti nyílt erőszak, mint az érdekérvényesítés nem legitim módja illetve a szűk vagy széles részvételi lehetőségek erőtérben helyezi el a részvételi demokráciát.
2. Ebben a bejegyzésben a fenti két definíció mögé pillanthatunk be a következő skála segítségével: befelé vagy kifelé koncentrál egy szervezet, általános vagy konkrét célkitűzések mentén szerveződik. Hozzátesz ehhez a definícisó kisérlethez ha látjuk, hogy mi a különbség a különböző tevékenység formák között.
Kommentek