Hungarian Participation Democracy's Ghost.

I have been a community development social worker and NGO activist from 1988 until 2007 back in Hungary. I am using the democracy development single issue movement points of view to let people understand the current affairs. During the first 7 years I wrote nearly 1000 articles about employment, democracy development, agriculture NGO situation. After this election I decided I turn my blog to English.

Kommentek

RSS Feedek

RDH Blog - RSS 2.0 hírcsatorna

Habermas dörgedelmei az európai demokráciához

2009.05.31. 12:59 :: Saman

Habermas pécsett tartott előadást, amiről május 30-án beszámolt a Népszabadság egy interjú leközlésével.


Habermas ebben az interjújában egy nagyon fontos szálát feszegeti az Európai integráció kérdéskörének. Azért mert általában az integráció - dezintegráció szemszögéből szemléli a közérdek formálódási folyamatokat.

Úgy érzem, hogy van a fejében egy idea, egy jövőkép.

A cikk alapján valahogy az a kép alakut ki bennem, hogy Habermas azt szeretné, ha maguk a polgárok elgondolkodnának azon, hogy mire való az integráció? Ha ezt elmulasztjuk, akkor az EU mint integráció széteshet.

"A pártoknak fel kellene gyűrniük az ingujjukat, és ki kellene menniük a "piacterekre", hogy megkérdezzék az unió polgárait: milyennek szeretnék látni Európát. Meg kellene például kérdezni a polgároktól, hogy legyen-e Európának közös külpolitikája? Legyen-e közvetlenül választott elnöke? Hozzák-e összhangba a tagállamok társadalom- és gazdaságpolitikáját? Évtizedek óta tartunk európai parlamenti választásokat, de eddig egyetlen választás sem érdemelte meg az európai elnevezést."

"Az alig tudatosul a választókban, hogy emellett még néhány embert elküldenek az unió parlamentjébe, vagy visszautasítanak egy több év közös munkájával kidolgozott európai alkotmánytervezetet. Csodálkoznék, ha Magyarországon ez másképp lenne."

"Ugyanazoknak az újságoknak és csatornáknak, amelyek ma a helyi előítéleteket és nézeteket fogalmazzák meg, szélesebb információs áramokat kell be- és kiengedniük. Olvasóikat, hallgatóikat és nézőiket bátorítaniuk kell, hogy belehelyezkedhessenek a többi uniós ország előítéleteibe és nézeteibe. Európa nemzeti kultúrái csak akkor képesek a világban gazdagságukat kibontakoztatni, ha egymással szemben nem bornírt módon bezárkóznak, hanem egymás különösségét kölcsönösen figyelembe veszik. Még csak nem is kell egymást kedvelni, elég tisztelniük egymást."

Hazánkban is osztanak forrásokat arra, hogy az európai ügyeket polgárok megvitassák. Ennek ellenére az általam ismert részvételi demokrákácia mozgalmak közül senki nem szereplője annak a discurzusnak. Sem mint koordinátor, sem mint résztvevő. Habermas egy olyan lépésről beszél, ami a Peter Senge féle "tanuló szervezet" diszciplinában is megjelenik. Egy szervezet vezetése dönthet egyedül a célokban, a stratégiákban, a változások részleteiben, de ezesetben lemond a szervezet tagjainak érdeklődéséről és élő motivációjáról! Bajban lesz a motivációval a végrehajtás megszervezésénél.

Feltételezem, hogy az EU-val kapcsolatos kommunikáció participációs részei is a civilgyilkos zsákmányszerző pártokrácia hagyományos forráselsztási logikáját követik, tehát a források 95%-át eleve az államigazgatás költi el, javarészt politikai turizmus minőségű rendezvények támogatására, a maradékot kapják meg a pártok holdudvarába tartózó rendezvényszervezők. Ezek közül képzeljük el, mondjuk Zuschlag János rendezvényeit, ahol a résztvevők csak papíron lévő aláíróívek sorai.

Az a munka, amiről Habermas beszélt egy kicsit más. Egy elmélyült bizalmi szintű csoportkultúra kell ahhoz, hogy az ember, a saját előítéleteiről érdemben gondolkodni tudjon. Azok, akik csináltak már ilyesmit, akár hajlandóak ennek az interkultúrális tanulás részével foglalkozni, tudják, hogy nem könnyű megalapozni ezt. Ennek sok-sok áttételen keresztül lehet hatása arra, hogy felvilágosult demokrataként belátom-e, hogy az etnikailag tisztává tett, a világgazdasági vérkeringésről leszakadt, valamifajta új önellátó gazdasági rendszert kiépített (most megpróbáltam a skin head mozgalmak politikai jövőképét felvázolni) alternatívával szemben vajon, mit is jelenthet az integráció következetes képviselete és megvalósítása.

Tudunk-e abban hinni, hogy közösen jobb lesz? Ez lesz-e a tömeges, vagy még Habermas életében kiderül, hogy ez az idea még nem váltható gyakorlattá.

"Az európai nyilvánosságot nem szabad az emeletes torta mintájára, hierarchikusan elgondolnunk, mint egy újabb réteget a nemzeti nyilvánosság fölött. A nyilvánosságok hálózatos összefonódására van szükség."

És most had kanyarodjunk be a Magyar valóságba. Hazánkban a pártok politikai szocializációs teljesítményének köszönhetően a fasizmus az egyetlen bemérhetően plántált eszmerendszer a 16-26 éves fiatalok körében. Nincsen második a statisztikai hibahatár fölött!

A Habermas féle üzenet csomagnak van egy mélyreható politikai szocializációs vonala is. A nacionalista pártok ugyanis reklámozzák a dezintegrációt és ebből kovácsolnak politikai tőkét. Ezzel szemben a nyitottság és az integráció fokozódásáról szóló politikai szocializációs munka harmatgyenge. A struktúraváltásokból adódó átmeneti feszültségek visszavethetik a fejlődést, ezt használják a jobboldali pártok szavazatgyűjtésre.

Hazánkban például előállt a 30-as évek a maga kendőzetlen népirtó, azaz kifelé -például a szomszédok felé és befelé - a nem magyar génállományúak felé is gyilkolásra kész ideológiáival. A jobboldalt lehet azzal vádolni politikai szocializációs szempontból, hogy ezt ő csinálta, de a baloldal és a liberális párt segítette ezt a folyamatot azzal, hogy 1998-óta karöltve irtják hazánkban a részvételi demokrácia erősítésével foglalkozó független mozgalmakat, közös teljesítményük a tömeges kilátástalanság is és közösen mulasztják el a politikai szocializációs kérdéseket értelemsen kezelni. Például a Népszabadság is bármikor kész ignorálni az ilyen civilek sajtómegjelenését. Például a közoktatásból kidefiniálták a Gazsó idejében keletkezett félig civil, félig iskolai demokrácia fejlesztő mozgalmakat és ehelyett azon vitatkoznak, hogy újra megjelenjen-e a közoktatásban az állam, azzal a megrendeléssel, hogy valamelyik párt ideológiájának megfelelő politikai szocializációt folytassanak a tanárok.

Számomra világos, hogy Habermas, amikor arról beszél, hogy "nyugati demokratikus országokban a legutóbbi időkig nagy újságokkal rendelkeztünk, amelyek, bár meghatározott politikai vonalat képviseltek, de a szerkesztőség függetlenül dolgozott. Feltételezem, hogy a Népszabadság is ebbe a kategóriába tartozik", akkor téved ebben a feltételezésében. Jó érzékkel rátapintott! 80 évesen is brilliáns elme!

Nálunk megvannak-e a társadalmi méretű intézményei a fokozódó integrációnak? Mennyire szervesen kapcsolódnak egymásba a különböző kommunikációs síkok? Nálunk érzékelhetők a szakadékok, amikről az EU atyja beszél?

Kutatásmódszertan órán egy HR szakos osztálytársammal nekiáltunk annak, hogy a "Munkahelyteremtés" témában lefolytatott fókuszcsoportok eredményeit feldolgozzuk.

A roma érintettségű lakossági fórumok javaslatait besoroltuk egy Habermas ihlette skálán, azaz ÉLETVILÁG vagy RENDSZERSZEMLÉLET pólusok között hová céloz a javaslat. Az EU intézményrendszere, a kormány, a minisztériumok a rendszerszemlélet pólus, a gazdasági ágazati kommunikáció, az üzleti szervezetek vagy helyi önkormányzatok a közép mezőny és a helyi civil szervezet, a család vagy az egyén az életvilág szempont.

Amikor Habermas emeletes tortáról beszél, akkor egy olyan világot vizionál, amiben szakadék van ezek között a szférák között.

 

Van-e szakadék az egyén és a család / közvetlen baráti kör között?A világ leg individualistább kultúrája vagyunk! (Globe Hofstede)
Van-e szakadék a család - mikroközösség és a civil önszerveződések között?Tömeges a védekező jellegű közöny! Ráadásul a pártokrácia írtja a független helyi önszerveződéseket, ennek nyomán kialakul hazánkban az a helyzet, hogy a pártokrácia létszámában felülmúlja a civil önszeveződések réteget! 
Van-e szakadék a civil közbeszédben?A független és a pártokrácia által kontrollált kommunikciós terek teljes mértékben elszigetelődtek egymástól! A civilek között tömeges az alulfinnszírozott élethelyzet. A kommunikáció szervezése a hálózatosodás vagy a hálózatokban való részvétel szinvonala ezért messze a kor szinvonalát alulmúlja.
Van-e szakadék az államigazgatási szereplők és a civilek kommunikációs terei között?Én amikor munkahelyteremtés területen dolgozó államigazgatatási szereplőket hallottam civilekről nyilatkozni, akkor a sok "sültbolond" jelzővel illették a civil szféra képviselőit. Ez a diszciplína véleményem szerint meghatározó az államigazgatás és a pártokrácia és a civilek viszonyában. Nemigen tudok érdemi párbeszédre jó példákat felhozni. A társadalmi tervezés kommunikációja a döntéhozatal felé tele van bizalmatlansággal és diszfunkciókkal! A pártokrácia annyira nem hisz a polgárságintézményben, hogy maga pótolja a független civil véleményformálást. Miben különbözik ez a Népfront gyakorlattól?
Van-e szakadék a politikai döntéhozatal és a közérdek formálásba bekapcsolható tudományos discurzus, sajtó és civil érdekképviseleti szféra között?Már egy Varga Károly kutatás kimutatta, hogy a magyar döntéhozatali kultúra lényege, hogy mellőzi a szakértőket és az érintetteket. A pártokrácia a 70-es évek óta fokozottan újratermeli ezt a nemzeti kultúrális sajátosságunkat!
Van-e szakadék a gazdasági szervezetek és a munkavállalók életvilága (családi - mikroközösségi szféra) között?Egy teljes foglalkoztatottságra épülő rendszerből csináltunk egy olyat, amely egyedüállóan kirekesztő, azaz minden második keresőképes embert kívül tart a munkaerőpiacon. Korábban a szocialista cégeknek voltak gesztusai a magánszféra (ezen most értsünk életvilágot) felé, nem beszélve az államról. Ma a cégek és az állam olyan mértékben ignorálja a szociális érzékenység körüli kérdéseket, mintha az az előző kultúra soha sem létezett volna!
Van-e szakadék a gazdasági szereplők és a civil szervezetek között?Nagyjából 8 éven keresztül dolgoztam olyan civil területen, ahol a vállalatok társadalmi felelősségvállalása területtel érintkeztünk. A cégek részvétele például a pártokrácia által kiirtott demokrácia fejlesztő mozgalmak megmentésében nulla. Kirakatjelleggel támogatnak egy-egy jól kommunikálható civil missziót. Tárgyalni sem nagyon lehet civil vezetőként mondjuk a gazdasági oldalról szerveződő civilekkel - civilséggel.
Van-e szakadék a gazdasági szféra és a kormány között?Minden normális kultúra védi a hazai gazdaságot és tudomásul veszi, hogy a kisvállalkozások védelme, a diverzifikált de progresszív irány felé haladó rendszer fenntartása teremthet magas foglalkoztatottságot. Nálunk a rendszeráltás utáni gazdaságpolitikák kisvállalkozásellenesek. A gazdaságpolitika kedvencei, a multik nagyon sok munkahely elvesztéséért felelősek és kevés munkahelyet teremtettek. Mellesleg a gazdasági érdekkéviseletek és a szakszervezetek ráhatása a gazdaságpolitikára szintén harmatgyenge.
Van-e szakadék az önkormányzatok és a kormány szféra között?Az önkormányzati szféra a forrásaihoz képest nagyjából 140-220%-nyi feladattot kapott. Pusztána a túléléshez olymértékben eladósodtak, hogy 120 évre felélték a jövőt a legtöbb helyen. Ebből, hogy fogunk kimászni?
Van-e szakadék a párok és az Európai döntéhozatal között?Azt nyilatkozta az SZDSZ EP képviselője, hogy annyira magára hagyatottan dolgozik, hogy lényegében a kérésére sem indulnak be mandátumképzési folyamatok! Senkinek nem tűnik fel, hogy ez a "képviselő" nevezetű intézmény teljes ignorálását jelenti!
 Van-e szakadék az EP parlamenti képviselők magánkezdeményezései és a jövőt befolyásoló trendek között? Nem tök mindegy? Nem lehet tudásintenzív egy olyan folyamat, ami nem veszi tudomásul, hogy először is kommunikáció intenzív előfeltétlei vannak az integrációnak. Teljesen lényegtelen, hogy az adok-veszek politikai piacon a mi EP képviselőnknek vannak-e karizmatikus magánkezdeményezései. Mellesleg készült egy felmérés, hogy a magyar képviselők az intézményességtagadó mentalitást szeretnék beleképzelni az EU napi gyakorlatába. Bármit megszavaznak, ami zavarhatja az átláthatóságot.
  

 

 "A kulturálisan és történetileg Európához tartozó országok elszakítottságán is csak az EU keretei közt lehetett túllépni. És abban a mai sokpólusú világtársadalomban, amelyben az USA még az elsőhegedűs - de már nem a mindent uraló szuperhatalom -, csak egy politikailag és gazdaságilag egyesített, külpolitikailag cselekvőképes Európa képes sokféle kultúrájának sajátosságait képviselni, és a jóléti állam társadalmi modelljét követni. Ugyanakkor Európa ma elég rossz állapotban van. A keleti bővítés ugyan nagy szerencse volt; kiemelkedő teljesítmény és mindannyiunknak hasznára válik, ám ezt a lépést a nizzai szerződéssel az akkor még tizenöt tagállamnak megfelelően elő kellett volna készítenie. Most a lisszaboni szerződésnek kell a mulasztásokat pótolnia. Ám, még ha sikerül is az unió intézményrendszerét - a 27 és rövidesen 28 tagállam szorosabb és hatékonyabb együttműködése érdekében - javítani, az unió továbbra is idegen marad a polgárok számára."

A szakadékok világa, a dezintegráció, jóléti társadalom ellenes választás.

A részvételi demokrácia ellenes, kifejezetten civilgyilkos és zsákmányszerző politizálás soha sem fogja közel hozni hozzánk a jóléti társadalmat.

Márpedig a rendszerváltáskor erre szerződtünk:

  1. DEMOKRÁCIÁT AKARUNK
  2. SZABAD PIACOT AKARUNK
  3. JÓLÉTI TÁRSADALMAT AKARUNK

Mindhárom célkitűzésnek esküdt ellensége a hazai pártokrácia és sajnos az EU intézményrendszere sem segített ezekben a kérdésekben!

2 komment

Közösségi HR Társadalmi tervezési folyamatok támogatása. Munkaerőpiaci reintegrációs projektek előkészítése Részvételi Demokrácia Hálózat civilmandatum@gmail.com

A bejegyzés trackback címe:

https://reszvetelidemokracia.blog.hu/api/trackback/id/tr791154245

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Saman · http://reszvetelidemokracia.blog.hu/ 2009.06.01. 01:27:12

Érdekes, hogy a jobb oldali sajtóban semmi visszhangja nincs a konferenciának, pedig ők már két hete beharangozták, hogy lesz.

Oktogon8 2009.06.01. 17:10:07

Üdv!

A GLOBE hazai kutatóitól érdemes írásokat olvasni:
http://www.doktori.hu/index.php?menuid=192&sz_ID=3052