CSÜTÖRTÖKI ISKOLA PROGRAMSOROZATA
2009 tavaszi félév
Az ember az egyetlen olyan állatfaj, amely képes kultúrát és társadalmat létrehozni, pedig génjeink csak körülbelül egy százalékban különböznek a csimpánzokétól. Az emberi viselkedéssel foglalkozó biológusok, antropológusok, paleontológusok, etológusok már régóta dolgoznak azon, hogy felderítsék az ember különleges viselkedésformáinak evolúciós eredetét. Ha pontosan felmérjük, milyen tulajdonságokban különbözünk lényegesen az állatoktól, egyben ezek kialakulására is tudományos magyarázatot kapunk. Az előadásban szó esik egyebek mellett az ember szociális viselkedésének különlegességeiről, arról, hogy miért szeretünk csoportokban élni, miért olyan fontos a szexuális életünk, miért vagyunk hajlandóak sokszor együtt és azonos módon tevékenykedni, miért készítünk annyiféle tárgyat, miért beszélünk nyelveket és miért tudjuk elképzelni a semmit és a végtelent.
Molnár V. József néplélekrajz kutató
A régiségben a Mindenség parancsa, rítusrendszere szabályozta az ember természetes közösségeinek (család, nemzetség, törzs) életét. A hajdan volt Kerek-világban a mindenség lélekrajzát valósította meg az ember, s hagyta mintául, kovászként mireánk. A hétköznapok szentségét, a mindennapi ünnepeket. Hiszen minden gyermek - bárhol is születik a világra - tudatmögöttijében e gondolkodás ősi formáit hozza. A Mindenség rendszeréhez való igazodás adottságát és gyönyörű óhaját.
A környezetpszichológia a környezet és az ember viszonyának kölcsönhatásával foglalkozik, ahol a környezet részeit jelentő tárgyak/helyszínek és az emberi oldal (események és maguk az emberek) egymástól függenek, azaz tranzakcióban állnak. Így a viselkedés a környezeti sajátosságok oka és következménye is egyben, és ez az állítás fordítva is igaz. A változásnak tehát nincs "eleje" vagy " vége", az ember-környezet adott konstellációja ok és okozat egyszerre. A környezet ügye azonban ennél jóval tágabb, és egzisztenciális értelemben is egyre fontosabb kérdés - valójában minden ember, az emberiség túlélésének ügye.
Dr. Kopp Mária egyetemi tanár / MTA
Ma Magyarországon a középkorú, 45-65 éves férfiak halálozási arányai abszolút értékben is magasabbak, mint az 1930-as években voltak, és a középkorú nők halálozási arányai is jóval magasabbak, mint az európai átlag. Ez a jelenség a magatartástudomány, a népegészségügy, az orvostudomány, a biológia számára rendkívüli új kihívást jelent. Az eddigi magyarázó hipotézisek nem alkalmasak ezeknek az igen rövid időtartam alatt lejátszódó egészségi változásoknak az értelmezésére, ezért fordult a legkiválóbb nemzetközi kutatócsoportok érdeklődése az utóbbi évtizedekben régiónk felé.
Kommentek