Morvai Krisztina a kirekesztés témát így értelmezi, melyet a Kötöttségek nélkül blogba "Buli színe tarka" blogbejegyzéshez írt:

"Mindenekelőtt rögzíteni szeretném, hogy elméleti és gyakorlati ismereteim tükrében ma Magyarországon a legsúlyosabb diszkrimináció és kirekesztés a MAGYAR EMBEREKET éri, ideértve a magyar gazdákat, a magyar vállalkozókat, a magyar munkavállalókat. Különösen súlyos kirekesztést élnek meg azok, akik büszkén vallják és vállalják a magyar nemzethez tartozásukat – a csonka Magyarország határain belül és az elszakított területeken egyaránt. Az úgynevezett „rendszerváltozás” óta csak és kizárólag a magyar nemzethez tartozás miatt ért diszkriminatív, kirekesztő, durva bántalmazás embereket, mégpedig nem csupán magánszemélyek, hanem a hatalom rendőrsége részéről, s tömeges mértékben. Semmilyen más nemzethez, nemzetiséghez, vagy etnikumhoz, valláshoz tartozó csoportot nem ért szervezett erőszak vagy diszkrimináció hazánkban a második világháború óta."

Bogár Lászlóhoz hasonlóan Morvai is úgy gondolja, hogy általában a magyarok ellen irányuló tudatos kirekesztő magatartás nyilvánul meg, mely ellen a faji alapú diszkrimináció kompenzációkkal kell fellépni.

Ebben a blogban is számos oldalról vizsgáljuk a kirekesztés kérdését.

• A legfőbb bajunk az, hogy a munkaerőpiacról kirekesztett az aktív korú népesség 50%-a. (romáknál ez 90-95%-os kirekesztettséget jelent.)
• Sajátossága az RDH nézőpontnak, hogy mi nem jövedelmi esélyegyenlőség nézőpontokat kérünk számon a társadalompolitikán, hanem a mellett érvelünk, hogy a tudás alapú társadalomképhez képest, tekintsünk potenciális leszakadónak minden olyan polgár társunkat, aki az önművelés lehetőségéhez nem fér hozzá napi szinten. E szerint a szegénységdefiniíció szerint a társadalom 90-95%-a kirekesztett a világ gazdasági élvonalában való jelenlét lehetőségéből.
• A problémák gyökere az, hogy a pártokrácia a döntés előkészítési folyamatokból kirekeszti az érintetteket és a kulcsfontosságú szakértőket. Ez az a magyar kulturális hagyomány, ami miatt a demokrácia nem tud megtelepedni, tartalommal megtelni hazánkban. A széles tömegek alattvalói passzivitása, a kultúránk szélsőséges individualizmusa kilátástalanná teszi a probléma középtávú megoldásának lehetőségét.

Ha a fajelméletet, és ezt a három másik kirekesztés elméletet egymás mellé teszem, mint probléma megoldási algoritmusokat kínáló modelleket, kénytelen vagyok az ön által felvázolt fajelméletet félrevezetőnek minősíteni.

Nem elképzelhető számomra, hogy újra zsidóiskolákat keresünk, meg cigányiskolákat, és ezeket állami erőszakkal elegyítsük. Az iskolai szegregáció tényleg egy óriási társadalmi probléma, a rendszerváltás utáni oktatáspolitika súlyos kudarca. De semmi köze a fajelméletekhez. A hazai iskolai szegregáció éppen azért alakul ki és mutat súlyos tüneteket a kistelepüléseken, mert egyik politikai erő sem képviselt eddig semmilyen társadalompolitikai koncepciót, így a vidék lakossága durván elszegényedett a munkaerőpiaci kirekesztettség miatt.

"Kérem azt is, hogy végre tegyék magukat igazán tarkává! Figyelem egyre gyakoribb vonulásaikat, s hiányolom, hogy kéz a kézben vonulna cigány ember és nem cigány ember. Miért nem fogják meg egymás kezét, Kedves Tarkák? Miért olyan fehér az egész tömeg? A rossz nyelvek szerint azért, mert önök leginkább olyan kivételezett, gazdag, luxuskörülmények között élő emberek, akik romával még soha életükben nem találkoztak, legfeljebb egy méregdrága belvárosi étteremben cigányzenét hallgatva.

Olyan aljas rágalmak is elhangzanak, hogy önök nem is vegyülnének a magyar cigánysággal és az integrált oktatást például meghagyják a kiszolgáltatott falusi embereknek. Tegyenek a megalapozatlan rágalmak ellen, kedves tarkák! Mindenki, aki csatlakozott a Tarka Magyar mozgalomhoz, hívjon meg évente legalább egy hónapra egy sok gyerekes vidéki cigány családot és lássa vendégül saját otthonában. Gyermekeit pedig a Rózsadombról vagy Lipótvárosból küldje el Dél-Somogyba, Borsodba, Szabolcsba és járassa ott iskolába, mondjuk egy tanéven át. Szűnjön meg a szegregáció! Tarkítsák az országot.

Kérem a Tarka Magyar mozgalomhoz csatlakozott Magyar Zsidó Kulturális Egyesületet, hogy álljon élére a kezdeményezésnek. Hívjon fel minden egyes zsidó iskolát arra, hogy nyissák meg kapuikat a vidéki roma gyerekek előtt! Váljon tarkává a Lauder iskola, s sorra a többi is! Üljön minden zsidó gyermek mellett egy cigány gyermek, ismerkedjenek egymás kultúrájával, hagyományaival, szokásaival! Ne szerénykedjenek tovább fővárosi zsidó identitású honfitársaink, ne mondjanak le a sokszínűség, a tarkaság hétköznapi örömeiről a vidék nem tarka magyarjainak javára. Vegyék ki aktívabban részüket a tarkaság igazi örömeiből!"

Az iskolai szegregáció egy össztársadalmi kérdés, amit néhány apró civil kezdeményezés nem képes kezelni. Az Ön pártjának, a Jobbiknak választ kell adnia arra a kérdésére, hogy miként parancsol megálljt ennek a folyamatnak, abban az esetben, ha kormányra kerülnének.

A Tarka Magyar felemelte hangját az utcai erőszak ellen, és a politikusok kirekesztő magatartása ellen.

Nagyon fontos lenne társadalmi vita tárgyává tenni a vidékfejlesztést, az iskolai szegregáció kérdést, a munkaerőpiaci kirekesztettséget, a mezőgazdaság, az élelmiszer ipar és az élőmunkaigényes termelési formák stratégiai jelentőségének kérdését (mint ahogy Széles Gábor hozzánk hasonlóan felvetette ezt a témát).

Az lenne a kívánatos, ha ebben a társadalmi vitában, a közös útkeresésben részt vehetne az összes érintett.

Úgy kellene beszélnünk a munkanélküliségről, hogy abban a discurzusban részt vesz a munkanélküli, a vállalkozó, a politikus és a civil állampolgári önszerveződések hada.

Úgy kellene beszélnünk a vidékfejlesztésről, hogy abban részt vesz a gazda, a fiatal leendő gazda, a vidéki munkaerőpiacról kiszorult ember, a cigány, a városi élelmiszer fogyasztó és a környezetvédő.

Úgy kellene beszélni a társadalompolitikai kérdésekről, hogy az érintettek megszólalhatnak. Ha zsidózunk és cigányozunk, ha a Tarka Magyar kezdeményezés szereplői a magyar tarka marha szinten le van írva az Önök fejében, akkor az gátolja ezt a társadalmi párbeszédet. Arra alkalmas az Ön kommentje, hogy féljenek Önnel beszélni ezekről a társadalmi kérdésekről.

Nagyon nagyon fontos lenne ezekről érdemben beszélni, mert mindannyiunk számára életbevágóan fontos kérdésekről van szó!

Ha prezentálom, hogy az Ön javaslatát megszívlelve mutatok olyat, hogy családilag támogattam cigány integrációs folyamatokat, hajlandó-e arra, hogy javasolja a Széles Gábor Echo TV-jében ezeknek a társadalmi kérdéseknek a nyilvános vitáját, beengedi a televízió csatornáján keresztül az ország nyilvánossága elé.

A Tarka Magyar mentén beindult közbeszéd alkalmas arra, hogy újra napirendre tűzzünk olyan a kérdéseket, amelyeket nyilvános vitákban, cikkek és blogok százaiban kellene megvitatnunk.

Tetszett ennek a blognak az egyik kommentje a blog cikk erősen kritikus a kezdeményezéssel a hozzászólók hosszú hosszú sora hozza az átlagos gondolkodásmódot majd van egy bejegyzés, amely akár az RDH vélemény is lehetne:

"Kívülállóként figyelem, olvasgatom ezeket az írásokat, és megerősödik bennem, hogy ezt az országot senki sem akarja rendbe tenni... A frontok állnak, megy a lövöldözés, miközben háttérben az ötletgazdák, akik kezükbe tartják a pórázt, röhögve lopják el a milliárdokat.
Soha nem értettem meg, hogy a "saját" tolvajunk miért jó ember, az ellenségét meg miért kellene likvidálni?
Az utcai harcosok - legyenek azok tarkák, árpádsávosak, buzik, chartások, kockakődobálók, székházfoglalók, kerékpáros felvonulók, gárdisták vagy cigányok - miért hiszik, hogy az elveik radikális kifröcsögésüktől bármi is változni fog?
Balról jobbra, fentről le, politikustól önkormányzati funkcikig kizárólag a saját és a csókosok érdekeit nézik, mit, hol lehet ellopni, miközben szítják a embereket, mert ugye a zavarosban...
De azért itt is megjelenik pár idióta! Írja az egyik, hogy a lámpavasnak szimmetriája az el lehet menni... Na azért a fizikai megsemmisítés és az emigráció között van egy pici különbség! Érdemes lenne pár öreg NDK-st megkérdezni, ők elmehettek volna? A falon át?
Persze értem én... Minden ősmagyar hiszi, hogy az elvbarátai hatalomra jutása után ők nem kerülnek bele a szórásba. Ők majd zsíros állást kapnak, őket nem bsztatja az APEH, őket nem veri össze a rendőrség... Persze...
És nem írtam "oldalt"! Mert ebben a szituációban teljesen lényegtelen, hogy jobbra vagy balra tekintünk. Mindkettő korrupt és szélsőséges."

Arra adna nekünk garanciákat a Jobbik, hogy mi a korrupció ellenes koncepciója? Ha parlamenti párt lenne, mit tenne a civilgyilkos zsákmányszerző párturalom megváltoztatásáért?