Hungarian Participation Democracy's Ghost.

I have been a community development social worker and NGO activist from 1988 until 2007 back in Hungary. I am using the democracy development single issue movement points of view to let people understand the current affairs. During the first 7 years I wrote nearly 1000 articles about employment, democracy development, agriculture NGO situation. After this election I decided I turn my blog to English.

Kommentek

RSS Feedek

RDH Blog - RSS 2.0 hírcsatorna

A közösségfejlesztés vezető iparág lesz, vagy deportálnak minket?

2008.09.05. 04:42 :: Saman

Amióta tudom, hogy a koorporativista rendszerek és a predátor pártokrácia által uralt rendszerek milyen más érték tartományba esnek, egy újabb szempontból figyelem az eseményeket.

Ameddig nem ismertem Iversen, Torben, Stephens, John D. modelljét, egyszerűen csak azt hittem, hogy lopnak. Például azért, mert ezt tanulták a Kádári "vigyük haza a kalapácsolt" rendszerben, vagy más személyes okokból.

Az életvilág nézőpontjából is rengeteget írok arról, hogy hol milyen együttműködési sikereket látok, vagy éppen hol milyen ijesztő integrációs kudarcokat tapasztalok.

Szűcs Erika koorporativista előretörését például rögtön összevetem azzal, hogy az utóbbi években elég sokat dolgoztam Miskolciakkal és BAZ megyei szervezetekkel. Semmilyen koorporativista normális viszonyt nem tapasztaltam az ottani civilek és az önkormányzat között. Tény, hogy Szűcs Erika mitológiájában nem is szerepeltek a civilek. A demagóg polgármestereket akarja belevinni a közmunka erdőbe, akik felvetették ezt a "segély helyett munkát" témát, miközben ők maguk nem sok munkahelyteremtő gyakorlattal büszkélkednek.

A predátor nézőpontból viszonyt rögtön tisztává válik a kép. Szó sincs munkahelyteremtésről, a politikusok tömik a saját zsebüket, az unokatesó vállalkozások integálásával. Ezért zavarja őket a civilek jelenléte. Ezért marad ki a portfolióból a társadalmi kontroll bármilyen csírája.

Nyíregyházán éppen azt a modellt láttam kiteljesedni, ahol az állami humánszolgáltató stábok 2004-ben sorra kerültek nonprofit státuszba. Arra számított a városvezetés, hogy ha családsegítő stábja EU pályázatokat nyer időnként, akkor kevesebb pénzből is el lehet tartani az intézményrendszert. A stábot persze azzal 'ösztönözték', hogy menten elvesztették a közalkalmazotti státusz biztonságát, nem fizettek 13. havi bért és ruhapénzt, hiszen a civileknek ez nem jár. Ez persze megtette a hatását a koorporativizmusra. A modell előbb-utóbb szétesett. Hiába passzív hatalom is alkalmas rendszerelképzelések visszafordítására!

Országosan azonban

  1. a pénzáramlás szabályozásával,
  2. a belépési küszöbök,
  3. a pályázati feltételek,
  4. vagy akár a civilek pályázatainak fizikai kigyomlálása, vagy a pártokrácia nem beadott pályázatainak támogatása,

a bevált eszközök, amelyekkel eléri a pártokrácia, hogy fejlesztési 1000 milliárd Ft-nak ne legyen hatása a munkanélküliségre vagy a szegénységre.

1. Pénzáramlás szabályozása

Az EU források lehívásához 20-30% likvidforrás kell, ami a civil szervezeteknél nincsen meg. A kormányszervek átlagosan 10 hónapos fizetési késedelemmel fizették ki az EU forrásokat, ha 500 közreműködő szervezetnél ezt kiszámoljuk, a humánszolgáltatók kb. 50 milliárdos likvidhitelt nyújtottak a kormánynak 2006-2007-ben, miközben egy 6 milliárdos NCA-ból élnek! Nem tudni, hogy oldották meg, erről ők se nagyon tudnak mesélni. :)

A párton belül hangoztatták, hogy van nekik egy kis dugi pénz: önrész alapjuk, amire nyugodtan pályázzanak azok, akik bajba kerülnek.

2. Belépési küszöbök

A LEADER csoportok kiképzésére úgy lehetett pályázni, ha x tízmilliót letétbe helyez a pályázó. A Magyar LEADER Szövetség, amelynek főállású munkatársa sem volt soha, persze eleve bele sem gondolhatott, hogy esetleg az ő létező tapasztalatait átadná az új belépő LEADER gesztor szervezeteknek. Sorra jelennek meg az NFT II-es pályázatokban azok a feltételek, amelyek kizárják az területen létező szolgáltató szervezeteket vagy az új belépők megjelenését azzal, hogy árbevételi korlátokat szabnak. A NETREKÉSZ pályázatnál például előírtak 10 millió Ft szolgáltatás árbevételt (ennyi csak a 60 géppel működő 90%-os kihasználtsággal működő teleházaknál gyűlne össze, de ilyen nincs).

3. Pályázati feltételek

A NERREKÉSZ pályázatban már eleve azzal kezdték, hogy teleházak ne merjenek pályázni a számítógép analfabetizmus elleni projektekkel. Mert TILOS azoknak pályázni, akik valamilyen szövetségnek a tagjai! (persze szinte minden szolgáltató, szövetségi tag valahol). A mi pályázatunkat például azzal dobták ki, hogy nem kértünk árajánlatot az irodaszerekről. Igaz, hogy kértünk, de szerintük nem.

4. Akár a civilek pályázatainak fizikai kigyomlálása,

vagy a pártokrácia nem beadott pályázatainak támogatása

A tatabányai közösségfejlesztési folyamatról beadott pályázatunkat azzal állították félre, hogy szerintük a lemezen beadott pályázatban az EMIR nem olvasta az adószámunkat. Ettől 4 hónapig parkoltatták a pályázatot, értesítést nem küldtek arról, hogy kínjuk van, mi azt hittük, hogy szorgalmasan bírálják a pályázatot, majd kiderült, hogy ők ezt most jogilag úgy veszik, hogy be se adtuk. Előbb kidobták a programot, majd 14 hónap múlva előálltak azzal, hogy most ezt meg tudnánk csinálni kevesebb idő alatt?

Ennél cifrább dolog, amikor az apparátusok tevőlegesen kitépnek egy-két oldalt a beadott pályázatokból. A 400 milliós foglalkoztatási kísérleti programok pályázatainál volt olyan nyertes, aki egyáltalán nem adott be pályázatot. Egy spirálfüzet papírra 2 héttel a leadási határidő után felskiccelt valamit, és olyan jó ötlete volt...

Voltak olyan pályázatok, amelyeket mind az 5 elbíráló szakértő leminősített. Senki nem találta támogatásra érdemesnek. De valahogy mégis úgy döntöttek a politikusok, hogy az a jó program.

A pártokrácia általában kudarcot vallott azon a téren, hogy ez elképesztően fenntarthatatlan foglalkoztatási szerkezet bajainak orvoslásában eredményeket tudjon felmutatni.

Egyre durvábban abba az irányba viszik a döntés előkészítési procedúrákat, hogy az érintettek és a szakemberek kirekesztésével hoznak döntéseket, már ott tartunk, hogy LEADER csoportoknál a családi berkeikből verbuválódott döntéshozó testületek fognak exponálni 2 - 6 milliárdos helyi fejlesztési források fölött!

Korábban azt gondoltam, hogy egyszerűen nem jártak iskolába és nem tanultak olyan ismereteket, amelyek segítségével hatékonyságot és átláthatóságot lehetne vinni a fejlesztési programokba.

Kiderült számomra, hogy ez rendszerjellegzetesség; a predátor pártokrácia uralma és a társadalmi integráció, az tűz és víz! Ég és föld!

  • Innen már érthető, hogy miért gyűlölik megveszekedetten a pártokrácia emberei a magamfajtát.
  • Miért pusztították ki a Kultúrkör szolgáltató szervezetit a FIDESZ és MSZP-s Zuschlagpolitikusok váll-váll mellett?
  • Miért tartják távol a közösségi integrációról szóló progamoktól a közösségfejlesztő szaktudást?
  • Miért nincsenek kiszámítható - átlátható - kalkulálható viszonyok a civil szektorban?
  • Miért nem gyarapszik a szektor?
  • Miért lehetetlen új belépőként hiánypótló szolgáltatásokat eltervezni és megcsinálni?

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://reszvetelidemokracia.blog.hu/api/trackback/id/tr32649185

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.