Hungarian Participation Democracy's Ghost.

I have been a community development social worker and NGO activist from 1988 until 2007 back in Hungary. I am using the democracy development single issue movement points of view to let people understand the current affairs. During the first 7 years I wrote nearly 1000 articles about employment, democracy development, agriculture NGO situation. After this election I decided I turn my blog to English.

Kommentek

RSS Feedek

RDH Blog - RSS 2.0 hírcsatorna

Predátor pártokrácia a jóléti állam halála és az emberi tőke esete

2008.09.02. 12:04 :: Saman

A blogban fejtegetett témákhoz szorosan kapcsolódó cikkre hívták fel a figyelmemet, Iversen, Torben, Stephens, John D. tollából a Comparative Political Studies-ban jelent meg egy cikk, amely elemzi a politikai rendszereket egyrészt abból a szempontból, hogy mennyire engedik a versenyt, vagy mennyire versenykorlátozó módon működnek, illetve mennyire integrálják a nemzeti problémák  megoldásába a választókat vagy mennyire rekesztik ki a döntésekből és a cselekvési lehetőségekből.

A kirekesztő és verseny ellenes tartományban vannak a zsákmányszerző pártokrácia emberei. Gondoljunk csak bele, hogy a világ leggazdagabb emberei gyermekkorukban üttörő dalokat énekletek és Brezsnyevet éltették, majd "megmérettették a kivívott elfogadottságukat" a választásokon, és mellesleg lett egy kis olajvállalatuk.

A hazai rendszerváltás utáni gazdasági fejlődési folyamat is elég érdekesen alakul ebből a szempontból nézve. Gyakorlatilag úgy néz ki, mintha az egyetlen fontos stratégiai kérdés az lett volna, hogy lesznek-e milliárdosok a hazai társadalomban. A privatizáció a volt állami vállaltokat ugyan kipottyantotta a piaci satatisztikai tartományba, de a hazai példák azt mutatják, hogy a nyugati tőkések lényegében a piacokat vásárolták meg például az élelmiszer ipari üzemekkel. A kisvállalkozók szépen meghitelezték a multiknak, hogy a nagyáruházak letarolják a belföldi kereskedelmi csatornákat, tették ezt abban a 8 évben, amikor a bankrendszer nem adott hitelt a KKV-knak, mivel "emargent market" besorolású ország voltunk. A külföldi befektetők és a pártokárciából verbuválódott szűk ragadozó réteg rövid idő alatt tulajdonaként tekinthetett a szocializmusban létrejött ipari létesítményekre és kereskedelmi vagy szolgáltató létesítméynekre.

A mai napig ez az egyetlen "fejlesztési" célterület. Ez az oka annak, hogy TAMOP, TIOP, ÉÁOP, LEADER, és az Új Tudás Program is mind mind építőipari toldozgatásokra ad csak pénzt, mert erről a területről tudnak lopni a pártok a leghatékonyabban. A humánfejlesztésekre szánalmasan keveset, kevesebb mint 3%-ot költ a fejlesztéspolitika!

A hazai publicisták gyakran balkanizálódásról és dél-amerikai utas fejlődési (azaz káosz forgatókönyv szerinti) folyamatokról beszélnek. Ha összevetem magunkat ezekkel az országokkal, tényleg hasonlítunk abban, hogy nem követjük a fejlett nyugati demokráciákban kialakult fejlődési útvonalat. 40 éve azok a demokráciák megerősödtek abban, hogy képesek a demokratikus kontrollmechanizmusok segítségével féken tartani a pártok korrupciós törekvéseit. Képesek voltak olyan minimálbért kiépíteni, ami komoly diszkrecionális jövedelem feletti rendelkezési jogot adott a polgárok kezébe. Olyan intézményrendszereket finanszíroznak az ottani újraelosztási mechanizmusok, amelyek az egyént bevonják a saját biztonságának megteremtésébe. Az állami újraelosztás visszavonulásának a társadalmi tőke fokozott jelenléte az ellensúlya! Nálunk pestis tört ki a piacon, az állam a létező intézményeit sem tudja fenntartani a magánháztartásnak pedig sosem volt jövedelme a biztonságának vagy a tudástőkéjének a megfinanszírozására.

Minden struktúraváltás egy-egy nagy társadalmi alkufolyamat következménye, ahol a tárgyalásoknak a megegyezéseknek, az intézményes mechanizmusok fejlesztésének egyre nagyobb a jelentőssége. Ford egy konferencián azt javasolta egyszer, hogy kezdjék el megfizetni a munkásokat, mert a belső kereslet növekedése esetén sokkal több terméket fognak tudni eladni. Ezzel a korai kapitalizmis hiT korszaka lezárul. Kezdetét veszi a hIT ipari - jóléti rendszere, amely átláthatóbb, alkuképesebb és sokkal humánusabb. Humán dimenziókban, társadalmi igazságosságban túlszányalta a humán ideológia mentén létrejött HiT rendszereket.

Ugyan így megváltoznak a társadalmi alku keretei, csatornái a hIt váltásnál. A mediatizált világ lehetővé teszi, hogy a info technológia fegyverténnyé váljon. Akár a politikai versengésben akár a gazdasági versengésben. 56 és a Szabad európa, vagy 89 és a Soros közkönyvtárakban elhelyezett fénymásolói ilyen info technológiai eszközök.

Ugyan így egy hatalmas és tömeges új alapokra helyezett - átdefiniált viszonyrendszer a tudás alapú társadalom állama és a minden eddiginél nagyobb felelősséget viselő polgára közötti viszony.

A hazai rendszer azért került krízisbe, mert a civil szervezetek ellehetetlenítésével a pártokárcia és a közigazgatás teret engedett a korlátlan korrupciónak, ezzel kb. 10 évre befagyasztotta annak lehetőségét, hogy a létező humánszolgáltató intézményerendszerek átalakuljanak a képessé tevő területeken sikereket felmutató szolgáltatókká, és megszünt annak a szellemi alapja, hogy új intézmények alakuljanak ki ezeken a területeken.

A cikk a következő 4 fejlődési utat különbözteti meg:

A blogban is számtalanszor nekifutunk annak a kérdésnek, hogy a pártokrácia kirekesztő magatartása közvetlenül felőrli azokat az intézményeket, amelyek a társadalmi tőke magasabb minőségű újratermelésére hivatottak és a tudás alapú gazdaságok legfontosabb fejlesztési területei.

A munkaerőpiaci fejlesztések százmilliárdjai ezért tűnnek el nyomtalanul, azaz a foglalkoztatottsági szint emelése nélkül, mert a hazai pártokrácia nem képes a fejlesztésekbe bevonni az érintettek széles köreit. Minél több az újraelosztandó forrás, annál nagyobb valószínűséggel rekesztik ki a területen működő szakmai szervezeteket. Az új belépők gyakorta felkészületlenül jelennek meg a terülten, és a kultúra mint befoglaló keret is számos esetben a humánfejlesztések ellen hat.

A cikk az adózás - állami ellenszolgáltatás és a humán tőke saját felelősségvállalása a fejlődésért kérdésében is érdekes modellt mutat be:

A társadalombiztosítás, a készségfejlesztés és a közoktatási ráfordítások által meghatározott három "világ" az emberi tőke fejlesztésének terén:

  • A redisztribúció és a közoktatási/szakképzési ráfordítások magas aránya által meghatározott világ
  • Az ipar által igényelt készségek magas szintű kialakítása és a magas társadalombiztosítás, ámde alacsony közoktatási ráfordítások mentén meghatározott világ
  • Az alacsony redisztribúcióval és közoktatási költségekkel, viszont az általános készségek terén magas magánbefektetésekkel jellemezhető világ

 Érdekes dimenzió számomra, hogy a hazai pártsajtók által tematizált közbeszéd a mai napig a XX. századi hazai félkatonai rendszerek kontra liberalizmus skálán vitázik egymással. (Ez az egyik kereszt hivatkozás a koordináta rendszerben.) Miközben valójában a tudástársadalom kontra predátor pártokrácia a valódi kérdés. (Ez a másik.)

Már csak azt nem értem, hogy a civilek mit nem értenek ezen!

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://reszvetelidemokracia.blog.hu/api/trackback/id/tr39644675

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.