Hungarian Participation Democracy's Ghost.

Az államalapító élettörténete mutatja, hogy rendet vágni a közügyekben nem megy feszültség nélkül. Komoly ellenállásra kell számítania annak, akik valamerre vezetni akar másokat. Különösen nagy lehet ez az ellenállás, ha az elképzelt jövő sokmindenben különbözik attól a konstellációtól, amiben jelenleg vagyunk.

Az Árpád házi királyok híresek voltak erkölcsi tartásukról. Nyilván valóan István király is olyan határozottan, eltökélten, részletekig kialakult jövőképpel a fejében vezette az országot, ami kellett egy működő új rendszer, egy európai rendszer kiépítéséhez.

A feudalizmus akkoriban túl volt egy fél évezrednyi feudális anarchián, és azt is tudták, hogy a több évezreden keresztül fennálló római rend megszervezhető, abban az esetben, ha rendszerben felülről elkezdenek  rettenetesen ragaszkodni a rendhez. Az udvarissság szó megőrizte ennek a kornak a történelmi súlyát a magyar nyelvben.

Nagy Károly szellemi öröksége ezt üzente a kor uralkodóinak. Annyira benne volt ez a korban, hogy a térségben több ilyen rendszerváltás megszervezésére vállalkoztak. A lengyelek, a csehek, talán a horvátok szintén akkor teremtették meg a feudális rendszer alapjait.

Szent István korában egy tudásbázisában kerek egészet szerettek volna alkotni. A rendhez szükséges elemek, a bányászat, a lovagi kaszt, a papság, a megfelelő  közvetítő kereskedelem, az állattartás és növénytermesztés különböző módozatai amennyiben más nemzetekhez kötődtek, abban az esetben betelepítettek onnan embereket. A csúcsminőségű borászat vallonok és olaszok, a kovácsolást és a lovagi katonaság alapjait bajorok, a bányászatot szászok, és még hosszasan sorolhatnám, milyen nagyméretű európai léptékű interkulturális rendszer építés történt abban a korban.

Az egyes alrendszerek működésének alapjait leképezte a törvénykezés is. A szászok például a sóbányák kezeléséhez megkapták a mészároskodás monopóliumának jogait. De így áramlott az országon belül a bor, a búza, a marha, a ló, az érc és a só.

Ma, amikor a politikusok aktívan részt vesznek a közrend káosszá transzformálásában, amikor a népek egymás ellen hangolása ismét a kultúra elfogadott részévé vált, amikor nincs jövőkép, amely irányába vezetné valaki a népet... úgy kellene nekünk a Szentistváni rend, mint a levegő.

Hol egy szilárd erkölcsű vezető, hol egy tiszta és modern vízió, hogy egy bátor kiállású apa, aki semmilyen rendbontást nem tűr el?