Demokratikus viszonyok (játszma szint) újratermelésén alapuló oktatás
A rendszerváltást megelőző időszakban élt egy mítosz a rendszerváltó hazai értelmiség körében, mégpedig az, hogy a demokrácia azt jelenti, hogy magunk irányítjuk a sorunkat, közösségi szinten képesek vagyunk megegyezni saját ügyeinkben és nincs szükségünk patriarchátus államra, aki irányítja az életünk megannyi területét. Helyi szinten, azokban a szervezetekben ahol élünk – dolgozunk, igen is rajtunk múlik, hogy milyen viszonyokat tartunk fenn, de azt hiszem ma már kijelenthetjük, hogy a részvételi demokrácia modelljét a nagypolitikában nem tudtuk megvalósítani, de a demokrácia keretei kialakultak, ha valaki nem tetszik nekünk a kormányrúdnál akkor elküldhetjük. A pártok közötti verseny létezik, de szó sincs bázis-demokratikus működésről vagy egyáltalán néppárti modellről, van egy szűk mag 10-12 fő és ők mozgatnak mindent. A változás csupán az, hogy több KB közül lehet választani és ez hat ezek kommunikációjára. Ha egyénként meg akarjuk mutatni kik vagyunk a társadalmi rangsorban, meg kell mutatnunk milyen vagyon felhalmozására voltunk képesek. Szervesen illeszkedik ezen változásokhoz az a folyamat az oktatásban, melynek során
- szétválik a szegények, a középrétegek és a gazdag rétegek oktatása
- a gazdagabbak fizetnek az iskoláztatásért, és elvárásokat támasztanak az iskola felé,
- nem igénylik vagy tiltják, hogy a merev hierarchikus keretek között neveljék a gyermekeiket
- a középoktatásban felértékelődik a tudásgyorsító készségek szerepe nyelvoktatás, számítástechnika -(világnyelven is azonnal hozzáférhető legyen, házilag rendszerezhető legyen a gyorsan hozzáférhető információ)
- a modern világ kulturális kliséiből merítenek viselkedési mintákat
A játszma szintű emberi kommunikációra alapozott iskolai szervezetben, eldobják a köpenyeket és akár az igazgató is tornacipőben járkál a gyerekek között. Az iskola igényli a diákok részvételét az oktatásban, felmérik az igényeiket és a szüleik igényeit, hangsúlyt fektetnek arra, hogy pontosan azt nyújtsák a diákoknak ami az ő „megrendelésük”. Ahhoz, hogy megtudjuk: mik az igények, vagy kérdőívezünk időnként, vagy alku előzi meg egy folyamat kezdetét, vagy abból igyekszünk tanulni, hogy milyen javaslatok, problémafelvetések hangzanak el. Jelentős szerepe lehet egy ilyen iskolában a különböző csoportok szervezettségének, érdekérvényesítő képességének, például a diákönkormányzatnak, szülői szervezeteknek, különböző csoportoknak, műhelyeknek.
A jelenleg fennálló törvényeket tiszteletben tartjuk, tudjuk, hogy mik a jogaink, mikor meddig mehetünk el, tudjuk, hogy az iskolai szabályok módosításában kinek kell kikérnünk a véleményét, az egyetértését, és meg is tesszük ezt, mert fontosnak tartjuk, hogy az iskola azoknak az iskolapolgároknak az élettere, akik itt tanulnak, dolgoznak.
Az ilyen szervezetekben nagyobb hangsúlyt kap az értékelés, a teljesítmények ösztönzése, jutalmazása. A jobb teljesítmény elérése érdekében modernebb, fejlettebb módszerekkel, tankönyvekkel igyekeznek korszerű ismeretekkel ellátni a diákokat. Ha azt halljuk egy ilyen iskolától, hogy gyermekcentrikus meg személyiségfejlesztő akkor ez azt jelenti, hogy a szervezet tudatosan végiggondolta, hogy ezt és ezt teszi azért, hogy ezt mondhassa. Egy ilyen szervezettől azt fogjuk hallani, hogy együtt kidolgoztuk a módszereket, tananyagot, ami itt és itt ilyen, meghatároztuk ezeket a normákat, amelyek ha sérülnek itt és itt igyekszünk kezelni ezeket.
Kommentek