RDH Blog - RSS 2.0Alrendszer és rendszer egymásba ágyazódásai
a kommunikációs rendszerek síkján.
A rendszerelmélet szerint a környezetétől elhatárolható belső működési sajátosságokkal rendelkező egységeket nevezhetjük rendszereknek. A rendszerek belső interitását az tartja egyben, hogy az alrendszerek szervesen egymásba kapcsolódó folyamatokkal képesek tartósan fenntartható egyensúlyi állapotok újratermelésére.
Teljesen leegyszerüsítve nézzünk egy olyan rendszert, ami 3 alrendszerből áll. Tételezzük fel, hogy ami "A" alrendszernek végterméke, az "B" alrendszer számára egy szükséges input, ám az ő outputját "C" alrendszer átalakítja olyan anyaggá, ami "A" alrendszer inputja.
Értjük, hogy a sejt anyagcserében mi a szerepe a mitokondriumoknak, látjuk a dns – rns biokémiáját, látjuk a sejtfal felépítését és számos más elemet analizálni – kutatni, vagy akár gyógyszerek segítségével befolyásolni tudunk.
A rendszer sok-sok elemére rálátással bírunk. Le tudtuk modellezni, vagy kísérleti keretek között vizsgálni tudtuk, hogy ha a rendszert ilyen – olyan behatásokkal reakcióra késztetjük, akkor milyen válaszreakciót kapunk! A rendszerek egymásba kapcsolódnak, ami az egyiknek input, az a másik rendszernek output-ja. Alrendszerek szövedéke áll össze egységes szerves rendszerré.
A mitokondrium önálló rendszer, alrendszere egy sejtanyagcsere folyamatnak. A sejt is önnálló rendszer, alrendszere egy szervnek, például egy májnak. A máj alrendszere a szervezetnek. A kommunikációs emberi rendszerek fejlődése az emberi viselkedés rendszer sajátosságait tárja fel, az egyén kommunikációjából kiindulva.
A megismert rendszer jellegzetességek hatásait végig vezetjük a két ember kommunikációs helyzetétől, a csoportig, a közösségig, rengeteg szervezeti kultúrára vonatkozó hatást feltárunk, sokszor használjuk a rendszer jellegzetsségeket a nemzeti kultúránk megismerésére, sőt számos kultúrális univerzálé tetten érhető a modell segítségével.
- a kultúrális univerzálék összefüggéseit, a világ gazdasági - kultúrális változásait (a Tojásbefőtt cikksorozatban közölt Domschitz modell ezügyben egy fontos mérföldkő),
- nézzük meg a nemzeti kultúra korlátozó hatásait, milyen ellenállásokat fejtünk ki, mi az ami távol áll a nemzeti karakterünktől, mit nehéz eleve ebben a kultúrában felfogni - bevezetni (erről szól a Globe - Hoffstede kutatás és az abból származó énbarbár - énintézmény modell),
- felmerül konkrét szakmapolitikai és nagypolitikai lépések következménye, azaz a nagypolitika percepciójának része-e a tudástársadalom és a humanisztikus oktatás, a munkahelyteremtéssel összefüggő fejlesztésekhez hozzáférnek-e a tudásintenzív fejlesztési kultúrákat támogatni tudó szakmai körök,
- vagy a kontraszelekció szemszögéből: avagy a forrás elosztó rendszer mindent megtesz, hogy távol tartsa a hozzáértőket a fejlesztésektől,
- innen következik az életvilág, azaz hogyan képezhetők ki a segítőképes szakemberek egy-egy tudás intenzív fejlesztési folyamathoz,
- mik a terület bevált és elterjeszthető módszerei - eljárásai - képzési rendszerei,
- hogy néz ki a terepmunka a szakmai gyakorlat ezügyben!
Beveztés: A bizalom lineáris skálája, kommunikációs alapfogalmak, feszültség és fejlődés, rendszerelméleti alapfogalmak,
I. szint: a KÁOSZ szintű kommunikáció dinamikája
II. szint: a SZEREP szintű kommunikáció dinamikája
III. szint: a JÁTSZMA szintű kommunikáció dinamikája
IV: szint: a HUMANISZTIKUS vagy KOMMUNIKÁCIÓS szint dinamikája
V: szint: a TRANSZPERSZONÁLIS élmény dinamikája
Kommentek