RDH Blog - RSS 2.0A bizalom és a feszültség mint kommunikációs – rendszer alkotó tényezők
Az előző részben tárgyalt viselkedési szinteket a feszültség szervezi önálló – elkülönülő rendszerekké. Az egyes szintek között átmenetileg megnő a feszültség, ez a szabályozó mechanizmus gondoskodik arról, hogy egy adott szint a szervesen hozzá illeszkedő viselkedési elemeket váltson ki a többi résztvevőből és lehetőleg a kommunikációban résztvevő minden személy azonos énjét dobja be a helyzetbe.
Minden bizonnyal közös tapasztalati körünk a Holt költők társasága című film, ahol megjelenik egy patináns iskolában egy patináns irodalomtanár, aki korábban itt végezte tanulmányait. Az első órán felírja a tankönyvből a versmegértés tudományos képlét, a diákok jegyzetelnek.
Az előző filmes példa jól illusztrálja, hogy egymást szorosan befolyásoló folyamatok a film főhősének a saját személyiség fejlődésével kapcsolatos feszültség hullámai, az apjával való viszonya, a kortárscsoporton belül azok, akikkel titkos társaságot alapítanak, ott van mögötte egy viktoriánus szervezeti kultúra, amely mereven ragaszkodik az előírások változatlan követéséhez. A háttérben ott egy nagy társadalmi megmozdulás csírája, a 68-as nemzedék először teremt olyan kultúrát, amely nyíltan szembe megy az őseink útjának szolgai követésén alapuló hagymány tisztelettel!
A feszültség az emberben lévő lelki energia, de a társas kapcsolatok sőt társadalmi folyamatok körüli változásokat is jelzi és indukálja. A feszültség segít újragondolni dolgokat! Csányi Vilmos azt írja a fejlett szociális viselkedéssel rendelkező falkaállatokról, hogy a domináns pozícióért folytatott küzdelmek feltétlenül kivívják a figyelmet, mert a harc kimenetele befolyásolhatja a többiek rangsor béli helyét! Ezért figyelünk a bulvár médiára és a politikára! Ezért érdekes beszédtéma a fejlettség - a veresenyképesség!
A feszültség termékeny hatásáról is beszélhetünk, hisz számos példa van arra, hogy a feszültség segít megtalálni az új, a mostani helyzetnek megfelelő viszonyulást.
Lehet, hogy a fenntartható fejlődés gyakorlatait is olyan útkeresők belső vívódásai - próbálkozásai - dialogusai teremtik meg, akik magukba engedik az ezzel kapcsolatos aggodalmakat? Ezzel kapcsolatos példát hallottunk az osztrák SOL igazgatójától.
Maga az rdh blog is egy ilyen feszültséggel teli média. A társadalmi feszültségek, a közösségfejlesztő szakma kezdeti botladozásai, és személyes, vagy szervezeti problémák tömkelege merül fel, ezek időnként együtt - egymásba fonódva tartanak egy tükröt a modernizációs aktuális állapotáról. Néhol konkrét szervezetek, néhol nagy társadalmi folyamatok, néhol személyes dilemmák jelzik, hogy hol baj, ha nincs az országnak tudás társadalom képe, nincs ezzel kapcsolatos intézményi háttér, meggyengültek az ezzel foglalkozó mozgalmak. Még mindíg kevés cikket szánok arra, hogy a terepmunkából minél több példát mutassak meg, bár számos cikk születik élő csoport-feszültségekből.
A politikai szocializáció területén is erőteljesen alkalmazott ez a tudásbázis.
A refromok például törvényszerűen feszültséget váltanak ki. A feszültség használható eszköz arra, hogy megbuktassuk a reformokat, hiszen "nincsen már régi és nincsen még új-megtapasztalt" rend kellős közepén azt firtatjuk, hogy ugyan mekkora ennek a kivívott elfogadottsága, akkor bizony se előre - se hátra nem haladunk. Maradunk az átmenetből adódó feszültség hullám tetején.
Tartósan stresszben élni! Ebben nagyon jók a magyarok! Ezért vagyunk kiemelkedően jók alkoholizmus, öngyilkosság és kivándorlók iparszerű termelésében!
A megmentő szakmákban kulcsfontosságú a feszültséggel való bánni tudás.
A segítő szakmák tudásbázisához tartozik, hogy a bajba jutott embert kivezessék a káoszból vagy az átmeneti zavarok állapotából. Ezek azok a szakmák, amelyek értenek ahhoz, hogy kézen fogva átkísérejenek egy egyént, egy csoportot vagy egy közösséget az átmenetből adódó nehézségeken. Sajnos egyelőre értéktelen szemét ez a tudásbázis a hazai kísérleti humánszolgáltatásokat finanszírozó szervezetek, például az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány vagy az ESZA Kht stábja szerint. Ez az egyik fő oka annak, hogy a munkaerőpaici alapból finanszírozott munkahelyteremtés tipusú fejlesztések és kísérleti programok nem hoznak fel elterjeszthető szakmai tartalmakat.
Sokkal világosabb ez a szerep azokban a szakmákban, ahol egyértelműen az élet közvetlen védelme a kihívás. A rendőr, az orvos, a tűzoltó kerülhet (kerül is) olyan helyzetekbe, ahol autoriter döntéseket kell meghozni. Azt kell mondani egy kollegának, hogy ennyi oxigén tartalékkal nem mehetsz vissza a pincébe, azt kell mondani az augusztus 20.-i tűzijátékot bámulni akaró tömegnek, hogy akkor most 8 perce van hogy fegyelmezetten elhúzzon hazafelé! Mindkét esetben akadályozhat a feszültség vagy a következményektől a konfliktustól való félelem.
Az állam erőszak monopóliumát viselő szakmákban ennek a helyén kell lenni szakmailag. Egy biztonságtechnikai felelősnek (tüzijáték időszakban parancsnoknak) minden féle felhatalmazás nélkül, sőt akár a király ellen fordulva (Ping Fa: Sun Cu) is képesnek kell lennie arra, hogy az élet védelmében fellépjen!
A fejlesztő emberszakmákban ez nem ilyen egyszerű, hiszen nem a 0 bizalom szintről ugrunk az alacsony bizalom, de kicsi feszültség: azaz a kiszámítható rend szintjére, hanem ezenkívül, akár többször is nekivágunk újabb és újabb feszültség hullámoknak!
Arra is alkalamas "a feszültségek keresése - használata" nézőpont, hogy befektetési lehetőségeket mérlegeljük, elemezzük a várható kockázatokat! Soros György írt arról, hogy a szinguláris pontokat kereste befektetési brókerként. Ez a feszültség dombtetőre helyezett golyó, amelynek egy pillanatig nem lehet tudni, hogy merre fog elmozdulni, de ha elindult valamerre a lejtőn, onnantól egyre nagobb a helyzeti energiája. A (modell szerűen) szinguláris ponton lévő helyzeteket befolyásolni is könnyebb.
Van egy idő intervallum, amikor még lehetséges befolyásolni! Egészen elképesztően kis energia befektetés kell az ilyen folyamatok elindításához és ha ügyesen helyezkednek akik ezgyben a "jövőbe látnak", azoknak busás lehet az a haszon, amit a folyamatok elindításakor befektetett energia több százszorosa is lehet.
Ha összevetjük a hazai amerikai cégek évente innen kivitt profitját annak a 30 db fénymásolónak az árával, ami ahoz kellett, hogy a hazai titkosszolgálatok számára lehetetlenné válljon, hogy rendszerváltást előkészítő ellenzék könyvtárakban elhelyezett fénymásolók segítségével megszervezze önmagát...
Több ezerszeres a különbség évente!
Ott is több ezerszeres a különbség, hogy a cégek mennyit költenek CSR (Vállalatok Társadalmi Felelősségvállalása) területekre, és a piac + állam mennyire képes megalapozni a hazai társadalmi innovációk megerősödését. Azt lehet mondani, hogy ezen a területen még a felismerés szikrája sem nagyon villog!
Hazánk kitűnő kísérleti terep a piacokat ilyen módon befolyásolni akaró brókerek számára, mert kis méretű piac vagyunk, ami növeli az átláthatóságot. Fel lehet térképezni a konkurenciát, azok tőkeerejét - önvédelmi képességét! Könnyebb más országokhoz képest olyan stratégiákat kidolgozni, amely működik. Az is egy magyar sajátosság, hogy nálunk nem kell azzal számolni, hogy ellen stratégiákkal fogunk találkozni, hiszen a magyarok be vannak oltva az együttműködés ellen! (individualista, kudarcfélő, nem jövőorientált, nem humán orientált, nőies és bizonytalanságtűrő kultúra vagyunk).
Amikor a hazai strucctenyésztőket egy másfél évig tartó fejlesztő folyamatban arra próbáltam rávenni, hogy szakmai tapasztalatcsere funkcióra használják szövetslgeiket, hanem közös értékesítési csatrona megteremtésére, sokat tanultam erről a területről.
Sajnos a nyílt világgazdasági verseny könnyedén foglalja el a mi paicainkat, szinte akadálytalanul foglal el kereskedelmi csatronákat, akár monopol helyzetbe pozícionálja magát olyan helyeken, ahol ez szinte lehetetlen (digitális műsorsugárzás új szabályozása, vagy a hazai élelmiszer piac számos területe), ugyanakkor visszafelé semmilyen mozgás nincs. fehér holló a hazai cégek térhódítása, még a belső piacon is!
Beveztés: A bizalom lineáris skálája, kommunikációs alapfogalmak, feszültség és fejlődés, rendszerelméleti alapfogalmak,
I. szint: a KÁOSZ szintű kommunikáció dinamikája
II. szint: a SZEREP szintű kommunikáció dinamikája
III. szint: a JÁTSZMA szintű kommunikáció dinamikája
IV: szint: a HUMANISZTIKUS vagy KOMMUNIKÁCIÓS szint dinamikája
V: szint: a TRANSZPERSZONÁLIS élmény dinamikája
Kommentek