Hungarian Participation Democracy's Ghost.

Az Igazlátó Nap és a minőségbiztosítási modell összehasonlítása
 
Ez a modernizációs kísérlet felvet néhány kérdést, ami értékelési szempontot adhat egyéb modernizációs folyamatok tapasztalatainak feldolgozásához. Érdemes volna összehasonlítani a minőségbiztosítás comeniuszi formáját ezzel a modernizációval.

Értékelési szempontok	Igazlátó Nap	Comeniusz
Igények feltérképezése	Problémalista – kérdések felvetése	Kérdőíves vizsgálatok – partnerelégedettség mérése
Feszültségkeltő hatás	A diákok konkrét ügyek mentén számonkérik a tanárokat	Általános hangulatról adatok mindenhonnan (diákok, szülők, partnerek) Nincs piedesztára állítva senki
Célkitűzések – fejlesztési területek meghatározása	Konkrét problémák mentén	Átfogó stratégiai kérdések és konkrét ügyek
Vezetés részvétele	Nem nyeri meg a vezetést (ritka kivételtől eltekintve)	A vezetés támogatásáról szól a folyamat
Illeszkedés a hierarchizált viszonyokhoz	Nem illeszkedik, az alullévők kontrollálják a folyamatot	Illeszkedik, a pedagógusok kontrollja alatt zajló önértékelési folyamatról van szó
Kormányzati támogatás	Nem támogatja a kormányzat, csupa önkéntes munka (önkéntes trénerek – önkéntes diákok – pedagógusok)	Rövid ideig támogatja a kormányzat, fizetett tanácsadók és önkéntes pedagógusok együttműködése
Ellenállás a folyamattal szemben	Nagy ellenállás, érdek és értékkonfliktusok merülnek fel	Nagy ellenállás, értékkonfliktusok merülnek fel
Miben módosítja az iskolai szervezeti kultúrát	Mintát mutat a demokratikus működésre – problémamegoldásra (komoly politikai szocializációs eredmény)	Mintát mutat szolgáltatói működésre (figyeljünk a célcsoportunk igényeire, mérjük fel azt, és adjuk neki azt amit elvár tőlünk)
Milyen hozadéka – eredménye keletkezik a folyamatnak	A problémalistában megjelenő ügyek közeledhetnek a megoldás felé, ha folyamatosan felmérjük, hogy mik ezek, egyre kevesebb probléma lesz.	Az iskola definiálja önmagát, mik az értékei, céljai, feltérképezi a környezetét, értékeli – fejleszti a működését.
Hosszútávu továbbéléshez mi kellene	Anyagi és szakmai támogatása a folyamatnak	Anyagi és szakmai támogatása a folyamatnak

A két modell összehasonlításából levonható az a tanulság, hogy hatékonyabb egy fejlesztési folyamat, ha kormányzati támogatással garantált a modell végigvitele, talán hosszabb távon eredménye lehet ha az iskolavezetés és a tantestület megerősítésére törekszik, de mindkét folyamat kudarcra van ítélve ha nem ér el szemléletváltást és nincsenek erőforrások ahhoz, hogy a módosítási javaslatok feldolgozása - megvalósulása szerves részesévé váljon az iskolának.
 
Jó lenne, ha a mindenkori kormányzat, önkormányzati oktatásirányítás, iskolavezetés értékén kezelné ezeket a fejlesztési programokat és igyekezne megőrizni, ezek eredményeit. Erőforrásként támaszkodni ezekre a tapasztalatokra, azokra a személyekre akik az iskolai kommunikáció fejlesztésén dolgoznak. Sajnos elmondható, hogy ezek a programok amolyan első fecskék, amelyeknek jó esélye van arra, hogy megfázzanak és elpusztuljanak. De felmerül kérdés, hogy van-e jó sok pénzünk arra, hogy újra és újra kormányról kormányra előröl és előröl kezdjük, van-e jó sok időnk még hatszor nekirugaszkodni mire látszik valami változás. Ha egyértelmű, hogy ebbe az irányba kell fejlődnie az oktatásnak, ha egyértelmű hogy súlyos lemaradásban vagyunk a centrumországok oktatási kultúrájához képest, nem kellene minden fronton ebbe az irányba terelni az iskolákat?
 
A PISA vizsgálati eredményét jóval megelőzően a 70-es években részt vettünk már egy nemzetközi összehasonlító kutatásban Varga Károly vezetésével, ahol az derült ki, hogy a magyar oktatási rendszer szocializációs hatásaként a diákokat inkább a kudarcfélő attitűdökkel ruházza fel, mintsem a sikerorientált attitűdöket erősítené. E negatív rangsorban az elsők között szerepeltünk, csak a szomszédos Románia állt előttünk egy lépcsőfokkal. A szocializmusban az ilyen jellegű visszacsatolások nem feltétlenül találtak értő fülekre a hatalom részéről, így a szűk szakmai berkektől eltekintve még harminc évig simán lehetett azt szajkózni, hogy a mi oktatási rendszerünk mennyire fantasztikus. A mostani visszacsatolás olyan időpontban érkezett, ahol az iskolaszerkezet, a törvényi háttér már szervesen illeszkedhetne egy fogyasztói igényekhez igazodó oktatási rendszerhez de ennek személyi feltételei még nem terjedtek el kellő mértékben az oktatási rendszerben.