RDH Blog - RSS 2.0Az EU csatlakozás körül két foglalkoztatási programot dolgoztunk ki és adtuk be EQUAL pályázatként. Az egyiket a hazai strucctenyésztők ágazati összefogásának megteremtésére és roma foglalkoztatási programok elindítására, a másikat volt állami gondozott fiatalok mezőgazdasági vállalkozóvá válását segítő inkubátor ház projekt lebonyolítására.
Volt egy fóliás zöldség termesztésből élő vállalkozó, aki abban az évben 30 milliós beruházást tudott megvalósítani a vállalkozás profitjából. Eredetileg pincérként dolgozott, de felmérte, hogy ha a vendéglátóban marad, akkor 300 év alatt sem lesz saját lakása, így belevágott a fóliázásba.
Meglátogatott kb. 20 termelőt, és mikor bele fogott, volt arról egy képe, hogy mivel érdemes elkezdeni, melyik kazán a használatos a fűtéshez, mikor milyen fajtáktól lehet a legjobb hasznot remélni. Az egyén oldaláról nézve a paprika – paradicsom – uborka tehát belátható és tervezhető megélhetési formává vált ezesetben.
Egyébként a konkrét piacokat vizsgálva általános közvélekedés volt a termelők, az általam megvizsgált TÉSZ-ek sőt a Zöldség Gyümölcs Termék Tanács szakértői körében, hogy nincsen olyan zöldségtermesztési ágazat, aminek kalkulálható jövedelem termelő képessége van. Ezért is állt le az ország az élőmunka igényes zöldségtermesztésről.
Ez foglalkoztatási szempontból meglehetősen nagy katasztrófa, mert az élőmunka igényes mezőgazdaság épp az iskolázatlan rétegeknek nyújthatna megélhetést, és a fiataloknak jelenthetne hagyományos életkezdési vállalkozási beléptető rendszert.
Az általam meglátogatott gazdaságban döbbenetes volt, hogy a paprika tövéhez csurgatott koncentrátum olyan koncentrációban tartalmazza az ásványi anyagokat – vitaminokat és tápanyagokat, hogy lényegében a talajnak semmilyen szerepe nincs a növény táplálásában. A sivatagban így hatékonyabban lehet ezeket a fajtákat termeszteni, hisz lényegében akár üveggyapotra is ültethetők ezek a fajták. Igazi marketingpaprikák nőnek fel ezáltal, szépek, sárgák, kívánatosak, de sajnos tökéletesen vízízűek. De legalább a Hollandok jót keresnek ezeken a szerzői jogvédelem alá eső „művészi” alkotásokon.
A Japánok érdekes módon inkább az élet kifejezésére használják az információs technológiákat. A Japán kultúra feltétlen tisztelettel fordul az élet felé. Ilyenformán nem foglalkoznak az élet manipulálásával, sokkal inkább a bizalom erősítésére, a rálátásra használják az info technológia adta lehetőségeket. Ha Japánban veszel egy sárgadinnyét, és a kódja alapján a neten meg akarod tudni a dinnye személyes történetét, akkor nosza… ott a lehetőség. Azt is megmondja a bolti kódhoz rögzített info csomag, hogy a leszedés után mennyit állt a hűtőházban, mennyit a bolti polcon. Ez azért fontos, mert erről megjósolható a dinnye cukorfoka. Azt is megkérdezhetem, hogy ha a hűtőmbe teszem és a holnapi vacsoránál fogyasztom el, akkor mennyi lesz a várható cukorfok.
A mezőgazdaság EU-s formája és az információs társadalom paradigma szorosan összefonódott, és egyre fokozódó mértékben összefonódik majd. Ma már a magyar gazdák is pályázati támogatásokból kapják a jövedelmük egy részét. Külön forrásokat költ majd az ország olyan mezőgazdasághoz kötődő döntésekre, ahol a környezeti fenntarthatóság érdekében felhagyunk a modernizált termeléssel.
Jó lenne ha egyszer majd nemcsak az időjárást nézegetjük majd a neten, hanem az élelemtermeléshez kötődő információ – folyamatok is bekerülnek az érdeklődésünk körébe.
Érdemes lenne osztályoknak infotársadalom konform babcsíráztatási programokat csinálni, azaz olyan üveggyapot és vegyszerrel táplált haszonnövényt, ami a vegyszert át „transzformálja” uborkává – paradicsommá – paprikává. Ez a konkrét tapasztalat talán növelné a felnövekvő generációk környezettudatosságát – fogyasztói tudatosságát. Lehet, hogy allergiások számában –asztmások számában megtérülne ez az erőfeszítés.
Volt egy fóliás zöldség termesztésből élő vállalkozó, aki abban az évben 30 milliós beruházást tudott megvalósítani a vállalkozás profitjából. Eredetileg pincérként dolgozott, de felmérte, hogy ha a vendéglátóban marad, akkor 300 év alatt sem lesz saját lakása, így belevágott a fóliázásba.
Meglátogatott kb. 20 termelőt, és mikor bele fogott, volt arról egy képe, hogy mivel érdemes elkezdeni, melyik kazán a használatos a fűtéshez, mikor milyen fajtáktól lehet a legjobb hasznot remélni. Az egyén oldaláról nézve a paprika – paradicsom – uborka tehát belátható és tervezhető megélhetési formává vált ezesetben.
Egyébként a konkrét piacokat vizsgálva általános közvélekedés volt a termelők, az általam megvizsgált TÉSZ-ek sőt a Zöldség Gyümölcs Termék Tanács szakértői körében, hogy nincsen olyan zöldségtermesztési ágazat, aminek kalkulálható jövedelem termelő képessége van. Ezért is állt le az ország az élőmunka igényes zöldségtermesztésről.
Ez foglalkoztatási szempontból meglehetősen nagy katasztrófa, mert az élőmunka igényes mezőgazdaság épp az iskolázatlan rétegeknek nyújthatna megélhetést, és a fiataloknak jelenthetne hagyományos életkezdési vállalkozási beléptető rendszert.
Az általam meglátogatott gazdaságban döbbenetes volt, hogy a paprika tövéhez csurgatott koncentrátum olyan koncentrációban tartalmazza az ásványi anyagokat – vitaminokat és tápanyagokat, hogy lényegében a talajnak semmilyen szerepe nincs a növény táplálásában. A sivatagban így hatékonyabban lehet ezeket a fajtákat termeszteni, hisz lényegében akár üveggyapotra is ültethetők ezek a fajták. Igazi marketingpaprikák nőnek fel ezáltal, szépek, sárgák, kívánatosak, de sajnos tökéletesen vízízűek. De legalább a Hollandok jót keresnek ezeken a szerzői jogvédelem alá eső „művészi” alkotásokon.
A Japánok érdekes módon inkább az élet kifejezésére használják az információs technológiákat. A Japán kultúra feltétlen tisztelettel fordul az élet felé. Ilyenformán nem foglalkoznak az élet manipulálásával, sokkal inkább a bizalom erősítésére, a rálátásra használják az info technológia adta lehetőségeket. Ha Japánban veszel egy sárgadinnyét, és a kódja alapján a neten meg akarod tudni a dinnye személyes történetét, akkor nosza… ott a lehetőség. Azt is megmondja a bolti kódhoz rögzített info csomag, hogy a leszedés után mennyit állt a hűtőházban, mennyit a bolti polcon. Ez azért fontos, mert erről megjósolható a dinnye cukorfoka. Azt is megkérdezhetem, hogy ha a hűtőmbe teszem és a holnapi vacsoránál fogyasztom el, akkor mennyi lesz a várható cukorfok.
A mezőgazdaság EU-s formája és az információs társadalom paradigma szorosan összefonódott, és egyre fokozódó mértékben összefonódik majd. Ma már a magyar gazdák is pályázati támogatásokból kapják a jövedelmük egy részét. Külön forrásokat költ majd az ország olyan mezőgazdasághoz kötődő döntésekre, ahol a környezeti fenntarthatóság érdekében felhagyunk a modernizált termeléssel.
Jó lenne ha egyszer majd nemcsak az időjárást nézegetjük majd a neten, hanem az élelemtermeléshez kötődő információ – folyamatok is bekerülnek az érdeklődésünk körébe.
Érdemes lenne osztályoknak infotársadalom konform babcsíráztatási programokat csinálni, azaz olyan üveggyapot és vegyszerrel táplált haszonnövényt, ami a vegyszert át „transzformálja” uborkává – paradicsommá – paprikává. Ez a konkrét tapasztalat talán növelné a felnövekvő generációk környezettudatosságát – fogyasztói tudatosságát. Lehet, hogy allergiások számában –asztmások számában megtérülne ez az erőfeszítés.
Kommentek