Hungarian Participation Democracy's Ghost.

I have been a community development social worker and NGO activist from 1988 until 2007 back in Hungary. I am using the democracy development single issue movement points of view to let people understand the current affairs. During the first 7 years I wrote nearly 1000 articles about employment, democracy development, agriculture NGO situation. After this election I decided I turn my blog to English.

Kommentek

RSS Feedek

RDH Blog - RSS 2.0 hírcsatorna

Tojásbefőtt 4.0

2008.03.29. 18:29 :: Saman

Eszményképeket kergetve - szocializmus és társai

magasan humanizált, alacsony információ igényű, magas tőkeigényű innováció
Gyűjtsd a tőkét és oszd el igazságosan!

A görög demos és a korai kapitalimus is igen termékeny elképzelésekkel ált elő arról, hogy a gazdasági eredmények, a hierarchia alóli felszabadulás miként fog majd újra emberközpontú társadalommá válni. A hazai reformkor nagyjaiból is egy átütő optimizmus sugárzik. „ Ha majd a szellem napvilága ragyog minden ház ablakán…” A régi rend eltörlésén fáradoznak és hisznek abban, hogy az új rend igazságos, szabadságon, egyenlőségen és testvériségen alapszik majd! Az anarchisták szerint el kell törölni az állami erőszak szervezetet, a kisközösségek egyszerűen hagyni fogják boldogan élni az embereket. A kommunisták abban hisznek, hogy a termelő eszközök birtokosaitól átkerül majd a tulajdon a munkásokhoz. Weber cáfolni igyekszik ezt az elméletet, és azt bizonygatja, hogy a társadalom nem konfliktusra, hanem együttműködésre épül. A verseny és a munkamegosztás jó és ösztönző mozgató erők. A francia felvilágosodás eljátszik a gondolattal, hogy mi lenne ha a természet közeli életmód teret nyerhetne.

Az ideológia szerint mesterségesen rajzolnak meg egy nagy társadalmi (vagy akár nemzetközi) munkamegosztást, amelyet meg is szerveznek. A létező szocializmusok a technikai fejlődés állami megszervezésében értek el sikereket, de mivel alapvetően értelmiségi ellenes harcot vívnak, az uralkodó ideológia kizárólagosságának megőrzése érdekében, ezért nagyon nehezen boldogulnak az olyan helyzetekben, ahol épen a résztvevők öntevékenységére, kreativitására, elhivatottságára támaszkodik a rendszer. A megszervezett modernizáció világát felváltja egy okos és önműködő (az állami szerepvállalás visszavonulását igénylő) modernizációs lépcsőfok.

A létező szocializmusok nyilván valóan nem sok sikert tudnak felmutatni humanizáltság területén, de azért a Stalinizmus előtti Oroszország éppen azért volt ijesztő a nyugat számára, mert voltak jelei a humán sikereknek.

A humán fejlesztési kampányoknál érdekes megvizsgálni, hogyan is haladunk horizontális és vertikális síkon. Vertikális sík alatt itt azt értem, hogy egy-egy konkrét kisközösség nagy energia befektetéssel, elmélyült fejlesztés folyamán újszerű – modellértékű humán teljesítményt hoz létre. Ilyen például Makarenko pedagógiai kísérlete, aki a fényképezőgép szerelő manufaktúrájával egészen a foglalkoztatásig sikeres kísérleti eredményeket mutatott fel. Horizontális síkon volt sokkal félelmetesebb a szovjet kísérlet a századelő Európájában, ugyanis az iskolák többségében megpróbálkoztak a személyközpontú gyökerű pedagógiák gyakorlatával. (Az Iván Kosztya naplóját tessenek elolvasni ezügyben.) A szocialista államszervezetnek persze köze nincs a kreatív – önszerveződéseket támogató társadalomképhez. A Gulág, a Kulturális Forradalom, az AVH, az oktatás politikai szocializációs szempontú felhasználása ideológiai „nevelésre”, mind az „ember megszervezi az embert” tudásbázisára épít. Nem talál új formákat, mint amit a birodalom alapító véres kezű diktátorok szoktak. Ezzel a fürdővízzel persze kiöntik a gyereket, tehát 1923 után a kipróbált szocializmusok nem hordoznak magukban humán fordulatot.

Ennek a modellnek a tükrében Kádár megítélése jelentősen eltérhet a hivatalos közbeszédben uralkodó megítéléstől, bár ezügyben attól tartok, hogy a Kádár kérdés annyira napi politikai küzdelmek „fontos” eszköze, hogy most nem írom le az ezzel kapcsolatos véleményemet. Had hallgassuk tovább a médiaértelmiség álláspontját, akik szoktak azon csodálkozni, hogy mennyire nem megy át az álláspontjuk a fejekbe.

Szoktam a Jövőműhely 1.1. tréningeken egy-egy jelenség történelmét feldolgoztatni a tréning résztvevőkkel. Amikor a főzés, a szülés, vagy a közlekedés … történelmét vizsgáljuk, akkor azért ezekből a perspektívákból látszik a humán logika a szocializmus döntéseiben. A nagyfokú állami újraelosztás abból a szempontból rendezte át tőkeviszonyokat, hogy a modernizáció egyfajta kényelmét megteremtse. Sokkal többen eljutottak üdülni az állami üdülőkbe mint ma, olcsó volt a közlekedés, az iskola, a lakáshoz jutás, a kezdetekben még a mosodák is azért terjedtek a városokban, hogy a dolgozó nőket megszabadítsa a mosás gyötrelmeitől. Elismerendő, hogy a szocializmusok véres kezű diktatúrák voltak, de azt sem kell szőnyeg alá seperni, ami a modernizációs teljesítményük.

Ez az, ami a mostani pártokráciának nincs.

A következő cikkek jelentek / jelennek majd meg:
  1. Archaikus kultúra - szegénységi kultúra
  2. Premodern kultúra - önellátó ember
  3. Vállalkozás világa - korai kapitalizmus
  4. Eszményképeket kergetve - szocializmus és társai
  5. Ipari jóléti társadalom - a nyugat, ami előtt hasra estünk anno
  6. Információs társadalom - a brókerek kora
  7. Tudás alapú társadalom - részvétel az életedben
  8. GAIA jövőkép - részvétel föld egészségének megteremtésében

Szólj hozzá!

Címkék: oktatás politika kutatás gazdaság társadalom fejlesztés munkahelyteremtés

A bejegyzés trackback címe:

https://reszvetelidemokracia.blog.hu/api/trackback/id/tr16402251

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.