Hogyan lehet kivívott elfogadottsága a tudománypolitikában annak a „szellemi irányzatnak” aki nem veri orrba a kormányt tudástársadalom ügyben. Ez vajon az elnök egyéni szellemi teljesítménye, vagy az MTA sem veszi a fáradtságot a mandátumképzésre, nem beszélnek meg semmit senkivel, és egyszerűen a kormány PR részlegének részeként agyalágyult baromságokat nyilatkoznak a fejlesztéspolitikáról!?
A főbb kampány üzenet, hogy a termékeket tekintve azok a gazdaságok járnak jól, akik hozzáadott értéket tudnak realizálni a termékekben.
Abból a perspektívából is nekilendülhetnénk, hogy a fogyasztói kosárban miként jelennek meg az információs társadalom kiépülésével járó szolgáltatások (televízió, net, mobil, ügynöki - banki jutalékok), illetve miként jelennek meg a tudástársadalommal szervesen összefüggő szolgáltatások (belső mű upgradelésével piacképesebbé tételével összefüggő személetformáló - mondjuk egy Iai do edzés díja vagy tudáscentrumokhoz integráló szolgáltatások - mondjuk a Humanisztikus és Transzperszonális Egyesülés egy tréningje) igénybevétele.
A tudástársadalom paradigma sokkal inkább tetten érhető, ha a "miből élnek a munkaerőpiac szerelői" oldalról nézzük. Nálunk is rohamosan csökken a mezőgazdaságból élők aránya, nálunk is összeomlott az ipari termelés, de nálunk nem épült ki szolgáltató szektor! Nem következett be a humánszolgáltató piacok jelentős kiépülése.
Ha Liszaboni stratégia ügyben körbenéznénk a világban, az derülne ki, hogy a hazai fejlesztéspolitikának köze nincs az információs társadalom és a tudástársadalom irányába mutató fejlesztésekhez! Szerintem mi hátul kullogunk ezügyben, már az ex kommunista országok mögött! Mi az ellenkező irányba haladunk, ami külön növeli a modernizációs kudarcunkat! Minden létező fejlesztési forrást épületekre és aszfaltra költünk. Minden létező módon írtjuk a hazai humánszolgáltatások nonprofit és állami forrásait! Minden létező módon akadályozzuk, hogy a civil és tudományos discurzus tagjai értelmes együttgondolkodó integrációkat hozzanak létre.
Eszünk ágában sincs a helyi vállalkozókat és a civil szervezeteket integrálni a fejlesztésekbe! Az adórendszerünk öngondoskodás centrikus, de sem az objektív, sem a szubjektív feltételei nem fejlesztendők az NFT strukturálói szerint!
Kedves Vizi E. Szilveszter!
A tudás intenzív fejlesztés sajnos kommunikáció igényes. Van olyan, (külföldön) hogy a feltaláló meg a PR szakember nagy jutalékot kap azért, hogy terméke sikeres, de az információs társadalom és a tudástársadalom korszak azokban a gazdaságokban jön el, ahol az ilyen szellemi teljesítménykből élők aránya lesz a döntő faktor a foglalkoztatásban.
Márpedig azok a társadalmak nem kütyüket állítanak elő elsősorban. Az ipari társadalmakat kergetjük, azt hisszük, hogy ha több kütyüt gyártunk, akkor nagyobb lesz a gazdaságunk. Nem! Kisebb lesz! Mert a tudás alapú gazdaságok nem arra a sovánka jutalékra építenek, amiket a mezőgazdasági termelésen vagy az ipari termelésen realizálni lehet! Szellemi terméket adnak el azoknak a gazdaságoknak a fiai!
Ebből a nézőpontból nézve szomorúan látom, hogy Magyar Tudományos Akadémia elnöke, a tudományos közélet legjelesebb szereplője adja a lovat a kormány mélységesen modernizáció ellenes fejlesztéspolitikájához!
Ezért gondolom, hogy Ön „a föld lapos!” azaz tudástársadalom tagadó propagandát folytat, miként az NFT-t mint szellemi teljesítményt méltatja, ami elég ijesztő, mert az lenne a normális, ha a felelős közszereplőként „föld gömbölyű” szellemi áramlatokkal együtt elmarasztalná ezt a velejéig modernizáció ellenes fejelsztéspolititkát!
Várható, hogy az EU-s fejlesztésipénzek a tudomány területén is hozzáférhetőek lesznek. A kérdés, hogy a kreatív alkotás területén hasznosulnak majd, vagy nyomtalanul eltűnnek egy hiearrchikus szervezetekből álló fölélő hálózatban. A K+F kiadások várhatóan növekedni fognak. A nap felkel majd reggelente.
Először arra lettem figyelmes, hogy Bajnai Gordon és az MTA elnöke közösen örülnek a nemlétező K+F pénzeknek.
Később az alábbi idézetekre találtam:
„A Magyar Tudományos Akadémia szakértői áttekintették az Új Magyarország Fejlesztési Tervet. Annak fő céljával (foglalkoztatás és növekedés) egyetértünk; helyesnek tartjuk a terv előszavában világosan felvázolt fejlesztési stratégia átfogó céljait, hat prioritását, a megnevezett horizontális politikákat. Helyes, hogy a végrehajtáshoz az eddigitől eltérő szervezetet állít fel, mert a fejlesztéspolitika csak akkor lehet eredményes, ha a lokális érdekeken felül tud emelkedni, ha az ÚMFT forrásai kormányszinten összehangolásra kerülnek a nemzeti forrásokkal, és az agrár- és vidékfejlesztési tervvel.”
Ez azért tudástársadalom tagadó hozzáállás, mert megfosztja az egyént és a helyi kisközösséget a tudástársadalomba való becsatlakozástól. Egy Sonda Ipsos kutatás szerint az emberek 1%-a tudja konkrétan 2006 végén, hogy neki jobb lesz az élete az NFT II. miatt. Az USA munkaerőpiacán az emberek 34%-a atipikus keretek között keresi a kenyerét, nálunk ez az arány 3% alatti! Nálunk a 35 év alatti számítógép analfabéták száma 36%, szemben a lengyeleknél 9%, vagy az észt 3% ez arány! Estig tudnám sorolni az adatokat!
„Vizi E. Szilveszter elmondta, hogy megegyezésre van szükség a társadalom különböző rétegei között. Úgy vélekedett, a II. Nemzeti Fejlesztési Terv olyan integrált elemeket tartalmaz, amelyek biztosítékot adnak arra, hogy a források felhasználhatók. Pozitívumként említette, hogy a dokumentum megjeleníti az államhatalom és az egyén felelősségét egyaránt.”
Ezügyben bármelyik cikket ajánlanám ezen a blogon! Humánkataszrófa, amekkora pusztítást a jelenlegi politikai elit előidézett itt a rendszerváltás után ezeken a területeken! Az pedig az MTA tagjait minősíti, hogy mekkora a modernizációs kérdések körüli vita, mennyire világosak az emberekben az e körüli dilemmák, milyen előnyei és milyen hátrányai vannak az egyes választható alternatíváknak. Jelesül megéri az EU források 90-95%-át ipari társadalom dimenzióban elkölteni? Segíti-e az ország gazdasági versenyképességét ez a fejlesztéspolitika? Nem tűnt fel egy fél fél darab MTA tagnak, hogy mekkora fejlesztési kudarc az NFT I. szinte bármelyik munkahelyteremtési intézkedése? Az OFA 10 éve ontja ezügyben a kísérleti programokat! Hol vannak a sikerek?
A lányom a következő viccet hozta az oviból:
A diliházban a beteget gyógyultnak nyilvánítja az orvos, aki korábban azt képzelte magáról, hogy ő egy búzaszem.
- Nem vagyok búza, ember vagyok! - mondja a páciens.
- Ez biztos? -kérdezte az orvos.
- Nem vagyok búzaszem, ember vagyok! - bizonygatja a páciens.
A kapuban meglát egy tyúkot és sírva visszarohan.
- Megbeszéltük, hogy Ön egy ember és nem egy búzaszem! Nem így van?
- De, a tyúk ezt honnan tudja? - kérdezi a bolond.
Kommentek