RDH Blog - RSS 2.0Két település fejlesztési erőfeszítéseinek összehasonlítása
Dolgozom két településen a munkahelyteremtéssel összefüggő fejlesztések közösségi végig gondolásán. Nagyon sok hasonlóságot mutat a két település, ami felveti annak a lehetőségét, hogy nem feltétlenül egyedi esetekről van szó, vizsgálnunk kell abból a szempontból is az önkormányzat és a helyi civilek – humánszolgáltató intézmények viselkedését, hogy mennyiben általános rendszer jellegzetességekről van szó.
Konkrétan annak a két településnek is segíthet ez az összehasonlítás, hiszen mindkét település jelentős erőfeszítéseket tesz arra, hogy felkészüljön helyi – társadalmi problémák kezelésére, de mindkét település elakad a képviselő testület ellenállásában.
Az elkövetkező időszakban talán épp a következő 8 hónapban megjelennek azok a pályázatok, amelyekből helyi fejlesztések finanszírozhatók. Nagy felelősség az ország minden pontján, hogy milyen tervek születnek, mely projektek jutnak fejlesztési forrásokhoz, mely szervezetek vállnak projekt képessé, hogyan dől el, hogy a felmerülő javaslatok közül melyiket támogassa, és melyiket vesse el egy-egy testület.
A fizikai környezet átalakítására tett kísérleteket viszonylag könnyű néhány szakember bevonásával megtervezni. Egy fokkal nehezebb társadalmi részvételt, társadalmi támogatottságot szervezni a fizikai beruházások mögé, és még nehezebb sikereket elérni azokban a dimenziókban, ahol a fejlesztés teljes mértékben az emberi együttműködés minőségi átalakítására, vagy szemléletformálásból eredő társadalmi hasznosságok megteremtésére koncentrál.
Korábban találkoztam már olyan helyzettel, hogy két esetpélda összehasonlításából sikerült általánosítható tapasztalatokat leszűrni. Ezesetben is izgalmasnak tartom, hogy akár a két képviselő testület bevonásával nézzünk a hasonlóságokra úgy, mint természetes jelenségekre. Benne élve egy-egy helyi konfliktus halmazban sokszor az ember tehetetlennek érzi magát, körülnézve a többiekben lát akadályokat.
Ha egy kicsit madártávlatból sikerül rápillantani és ezáltal lemodellezni egy-egy érdekcsoport racionalitásait, az sokat segíthet abban, hogy a helyi közbeszéd visszatérjen az érdek alapú tárgyalások szintjére, és a dolgok újra megbeszélhetővé válhatnak.
Négy területen találtam olyan hasonlóságokat, amiről érdemes esettanulmányszerűen megemlékezni.
- Kapcsolódás a Részvételi Demokrácia Hálózat társadalmi vitájába
A 21 fórumból 2-en próbálkoztak széleskörű meghirdetéssel, a többiek civil aktivistákat hívtak!
Ez a két fórum előkészítő érte el, hogy a polgármester részt vegyen, a többi nem! (meg sem próbálta)
Mindkét településen a helyi közösségfejlesztés motorja egy országos mozgalmakban aktív helyi vezető.
- Civil – Önkormányzati dimenzió:
Ezen a két településen mind a civilek, mind a polgármester igen aktívan keresik a probléma megoldás fórumait.
Mindkét településen a képviselő testületben komoly ellenségeskedés tört ki a fejlesztési projektekkel kapcsolatosan, inkább a vesztes-vesztes döntésekre áll rá a település, és nem az összefogásra, párbeszédre, partnerség építésre. Mindkét település aktívan dolgozik ezen, de eddig nem értek el eredményeket!
- Participációs „siker-kudarc”:
Mindkét településen erőteljesen megjelennek az intézmények (akik viszonya bizonyos helyi intézményekkel konfliktusos), számos hiányzó szereplője van a kerek asztalnak, ami foglalkoztatja a megjelenteket.
Minkét településnek erős a roma érintettsége, a többségi társadalom szervezetei megfogalmaznak roma ellenes véleményeket, számos hasonló helyzet adódik, amikor az előzetes várakozásokkal ellentétben nem sikerül egy asztalhoz ültetni a roma, és a többségi társadalom szereplőit.
Mindkét fórum előkészítő csoport meglepődik azon, hogy a széles körű felhívás mennyire eredménytelennek bizonyult! Sokkal több fórum résztvevőre számítanak! Döbbenetes, hogy a helyi lakosság, a helyi vállalkozók és a kormány mennyire süket az ilyen párbeszéd lehetőségekre!
- A település forrásmegkötő képességéért tervezett lépések feszültséget keltenek:
Mindkét településen aktívabb a civil társadalom, mint a pártok, bár a civilek nem rendelkeznek pénzügyi fenntarthatósági elképzeléssel (pl diverzifikált árbevételi struktúra hiánya), és az önkormányzat sem segít!
Mindkét testületben feszültségek keletkeznek a forrásmegkötő képesség kezelésére irányuló önkormányzati célkitűzések körül!
Kommentek