Részvételi demokrácia a rendszerváltás után

Az asszertivitás egy olyan skála, amelyiknek több másik pólusa is van. Ann Dicson szerint az agresszív, a passzív és a manipulatív viselkedések állnak külön-külön a skála másik oldalain. Létezik az igényeinket természetes módon kifejező viselkedésmód, de vannak, akik magukba zárják a vágyaikat (passzív), vagy törtető módon mindenkit letaposva érvényesítik érdekeiket (agresszív), vagy mézes – mázos trükkökkel (manipulatív) próbálják elérni, hogy mások alkalom adtán akceptálják igényeiket.

Az asszertív viselkedés egyfajta természetjogoknak a hétköznapi megélése. Jogom van kimondani az igényeimet, jogom van jelezni, ha bajom van, jogom van változtatni a véleményemen, jogom van nemet mondani, még akkor is ha az kínos egy kapcsolatra nézve, jogom van ráérni vagy nem ráérni, jogom van segítséget kérni, és még sorolhatnám azokat a tipikus helyzeteket, amikor szükségünk van az őszinteségünkre, esetleg a magabiztosságunkra. Szükségünk van arra a bizalomra, hogy a higgadtan kifejezett igényeink nem sértik a kapcsolatainkat, hanem erősítik azokat!

Az asszertivitás skálán elől lévő országok kultúrája elismeri és bátorítja az önérvényesítést, a versenyt. A skála másik végpontja azon kultúrák, ahol az önfeladás, az igényeink háttérbe szorítása jellemző. Tapasztalataim szerint az ország egy határozott asszertivitás lejtőt ír le Nyugat – Kelet irányban. Minél keletebbre megyünk, egészen Gyergyószentmiklósig, annál nagyobb tere van az önalávető viselkedésformáknak. Az valahol érték is lehet, hogy nyomokban fellelhető még a szerénység, de meg kellene tanulnunk modern vagy posztmodern viselkedésformákat is.

Közösségfejlesztési szempontból érdekes, hogy a jószolgálati segítő szervezetek számos ügyfelet veszítenek azzal, hogy megkövetelik az írásbeli panasztételt. Korábban az általunk működtetett Diákjószolgálati Csoportban is találkoztunk ezzel a jelenséggel, és a Védegyletesek is arról panaszkodnak, hogy az ügyfelek meglepően nagy százaléka nem veszi a fáradtságot és nem írja le, hogy mi a probléma, amiben segítő beavatkozását kéri. Telefonon elmondja, de panaszt nem tesz! Számos más hazai jelenség is jelzi, hogy inkább elkerüljük a problémák felvállalását, felvetését, kerüljük a konfrontációkat, nem állunk ki az igazunkért. Sokszor még az is nehezünkre esik, hogy a tájékozódáshoz segítséget kérjünk. Különösen nagy "bajban vagyunk", ha állami hivatalnokotól kell segítséget kérnünk!

A Globe vizsgálat eredménye szerint a 8-dikak vagyunk a sorban, bár nem vagyok biztos abban, hogy ez a skála a kérdésfelvetéseiben véletlenül nem passzív-agresszív skála eredményeit tükrözi-e. Ha ez valóban asszertivitás, akkor ez meglehetősen jó „teljesítménynek” tűnik. Attól tartok ez inkább amolyan "rámenősség skála" a magyar kultúra szemszögéből!
 

Asszertivitás
Teljesítmény motiváció
Humán orientáció
Kisközösségi – kollektivizmus
Intézményi kollektivizmus / individualizmus
Jövő orientáció
Férfias - nőies értékek
Globe: Individualizmus - kollektivizmus
Bizonytalanságtűrés -  bizonytalanságkerülés
Hatalmi távolság
I. A Globe és Hofstede kultúra összehasonlító vizsgálati eredmények és hazai felemelkedés lehetőségei