Hétköznapi értelemben az emberközpontúság kedvességet, előzékenységet, méltányosságot jelent. Ebben a kutatásban is ezt vizsgálták.
A Domschitz-féle megközelítés azonban szakmai szemponttá emeli ezt a vizsgált dimenziót.
A hazai szervezetek alacsony bizalmi szintű emberi viszonyok között is el tudnak működni. A nálunk jól ismer poroszos oktatás vagy a hadsereg negatív visszacsatolásokkal szabályozott emberi rendszer, ahol alá – fölé rendelt szerepeket játszunk. Ilyenkor nincs demokrácia, a fölül lévő szabályozza az alullévő viselkedését. Ennél magasabb bizalmi szint a közösen kialkudott játékszabályok alapján együttműködni, vagy még nagyobb bizalom rejlik a pozitív visszacsatolásokra épülő emberi rendszerekben.
A termelésre épülő vállalatok akkor találkoznak ezzel a dimenzióval, amikor a termékszerkezet váltás sebessége meghatározóvá válik a piaci versenyben. Ha hosszú ideig ugyan úgy kell legyártani valamit, ha rutinból megy, akkor nem különbözik túlságosan egy magasabb vagy egy alacsonyabb bizalmi szinten működő cég teljesítménye. Ha viszont közös probléma megoldásra, közös alkotásra, vagy közös piaci manőverezésre van szükség, ott nem lehet sikeres az, aki nem bírja a kollégái mély elismerését és lojalitását! Dolgoztam bankban 8-10 éve, amikor megjelentek a kisvállalkozói hiteltermékek. Nagyjából három hetente jelent meg új termékünk, vagy módosult a régiek közül valamelyik. Az olyan helyzetekben, ahol a termék leginkább rendszerezett információból van, vagy az alkotók kreatív szellemi terméke, azokban a helyzetekben nem versenyképes az alcsony bizalmi szinten működő szervezet. A kompetitív piacokon működő szervezetek magasabb kommunikációs szintet igényelnek és sokszor tudás - intenzív szervezeti kultúra kiépítésével tudják csak megőrizni vagy növelni piaci pozíciójukat.
Mind a közösség fejlesztésben, mind pedig a szervezetfejlesztésben kihívás lehet a megfelelő bizalmi szint megalapozása. A szervezetfejlesztésben komoly kihívás, hogy adott, örökölt bizalmi szintről startolunk, és minél nagyobb embercsoportról van szó, annál nagyobb az esélye annak, hogy az esetleges változásokat elsöpri a természetes ellenállás.
A közösségfejlesztésben vagy az oktatásban van esélyünk a kezdetektől meghatározni a bizalmi szint fejlődését, és ez megalapozhatja, hogy magas bizalmi fokozatokat is elérhetünk.
Domschitz elmélete szerint a társadalmak is fejlődnek a bizalmi skálán. Sőt a tudástársadalom éppen abban különbözik az információs társadalomtól, hogy a szervezetek és a polgárok tömegesen választják a magasabb bizalmi szintű viselkedésformákat. Sajnos a rendszerváltás programja nevezetű meghatározó mű annyira jól sikerült, hogy az összes párt lemásolta, így a szocializmusnál fejletlenebb társadalmi rendszer kiépítésére, az iparitársadalom fejlesztésére fordítjuk minden energiánkat. Ezért növekszik a távolság a fejlett gazdaságok és a mienk között. Mind a gazdaságfejlesztés, mind pedig a társadalompolitika az ipari társadalom vagy nyomokban az ipari-jóléti társadalom kiépítésére koncentrál. Nálunk nincsenek még olyan humánszolgáltatások, mint például a 70-es években nyugaton.
Lényegében oktatási intézményekből, családsegítő központokból és gyermekjóléti szolgálatokból és munkaügyi központokból álló rendszer szinte csak fapados információ újraelosztó, hatósági vagy segély újraelosztó funkciót tölt be. A szemlélet formáló humánszolgáltatások versenyében ezek az intézmények alulteljesítenek.
Hiányzanak az olyan humánszolgáltatások, amelyek a képessé tevés területén sikereket tudnának felmutatni. A nyugati humánszolgáltatások réges–régen a képessé tevés dimenziókban működnek. Az iskolától kezdve a szociális és munkaügyi szervezetek mind mind értik ezt arrafelé. Nálunk nem! A Hofstede - Globe felmérés vagy az oktatásnál a Pisa felmérés ezt a versenyképtelenségünket szokta visszatükrözni! Nálunk a sikeres humán fejlesztő intézményeket elpusztítani szokta a politika, és nem pedig pilot programként mutogatni. Így járnak a személyközpontú iskolák, így járt a Nyírtelki iskolában tanító roma pedagógus, így jártak az új típusú társadalmi mozgalmak, az erőszakmentes kommunikáció kultúrájának terjesztésével foglalkozó szervezetek, a teleházak, a közösségi vállalkozások és még sorolhatnám.
A Gobe felmérés szerint 58-dikak vagyunk ebben a sorban! Ez vészjóslóan lehangoló!
Asszertivitás
Teljesítmény motiváció
Humán orientáció
Kisközösségi – kollektivizmus
Intézményi kollektivizmus / individualizmus
Jövő orientáció
Férfias - nőies értékek
Globe: Individualizmus - kollektivizmus
Bizonytalanságtűrés - bizonytalanságkerülés
Hatalmi távolság
I. A Globe és Hofstede kultúra összehasonlító vizsgálati eredmények és hazai felemelkedés lehetőségei
Kommentek