Hungarian Participation Democracy's Ghost.

I have been a community development social worker and NGO activist from 1988 until 2007 back in Hungary. I am using the democracy development single issue movement points of view to let people understand the current affairs. During the first 7 years I wrote nearly 1000 articles about employment, democracy development, agriculture NGO situation. After this election I decided I turn my blog to English.

Kommentek

RSS Feedek

RDH Blog - RSS 2.0 hírcsatorna

V. Hofstede kutatási szempontjairól (4. szempont)

2008.02.17. 08:00 :: RDH

Férfias/Nőies értékek: 4,08 - 3 (A 3. legnőiesebb kultúra)

Ez valami olyasmiben tetten érhető, hogy mi nem azért élünk, hogy dolgozhassunk, hanem azért dolgozunk, hogy éljünk. Ez persze csak a lelki beállítódásunk. Valójában ennek az ellenkezője igaz, hisz azok, akik dolgoznak, az egyik leghosszabb munkaelfoglaltságot vállalják be EU szinten!

„A férfias – nőies értékek (M/F: masculinity - feminity): összefüggés van a szervezet céljai, valamint a férfiak és a nők adott szervezetben megvalósítható karrier-lehetőségei között. Azok a szervezetek, amelyeknek férfias céljai vannak, inkább alkalmaznak férfiakat, s ahol pedig a nőies gondolkodást megtestesítő célok vannak, inkább nőket.”

A közügyekhez való viszonyunkon meglehetően nyomot hagy a nőies beállítódásunk. Megértők és elnézőek vagyunk. Nem állítunk teljesítmény elvárásokat, nem szeretjük a mérhető – ellenőrizhető viszonyokat. Csacsogunk és kapkodunk magunk körül, szeretünk kuruckodó módon nekirohanni a dolgoknak, de sorba állni, és menetelni, azt nem.

Férfiasság kontra nőiesség
“az értékek és szerepek megoszlása a társadalomban”
A férfias kultúrákban a nemek szerepe nagyon élesen elkülönül: a férfiaktól az erős cél- és eredményorientáltságot, hatalomgyakorlást és a versenyben keménységet várnak el. Mindezek külső megjelenési formája a társadalmi elismerés, a vállalati hierarchia és az összegyűjtött vagyon. Ilyen társadalmakban a férfiak egész életükben a karrierre koncentrálnak, céljuk a mindennapi megélhetés és anyagi jólét megteremtése családjuk számára. A nőies kultúrákban a nemek szerepe kevésbé élesen határolódik el, és megközelítőleg ugyanazon munka- és karrierlehetőségek nyitottak mindkét nem képviselői számára. A társadalom domináns értékrendszere sokkal inkább a nőies, gyengédebb, érzelmesebb értékekhez kötődik, így a sikeresség mértéke is inkább az emberi kapcsolatok száma és minősége, nem pedig a hatalom és vagyon nagysága. Ilyen kultúrákban a verseny kevésbé jellemző.
Egy gyakorlati példa a dimenzió következményeire:
A külföldre kiküldött svéd menedzserek gyakran lepik meg vendéglátó partnereiket azzal a bejelentéssel, hogy péntek délután öt óra után az első géppel haza kívánnak repülni családjaikhoz. A svédek arra panaszkodnak, hogy sok külföldi, különösen az amerikaiak, gyakran átdolgozzák az éjszakát, sőt akár a hétvégét is, hogy befejezzenek egy fontos projektet, és sokszor minősítik a svédek hozzáállását rossznak, vádolják őket a munkához való elkötelezettség hiányával. Pedig a valóságban a svédek cselekedeteikkel saját életminőségükhöz való erős kötődésüket jelzik (erős nőiesség), míg az amerikaiak és más külföldiek erős feladatorientáltságukat bizonyítják (erős férfiasság). (Adler, 55. old.)

Az Férfiasság - nőiesség
Index néhány gyakorlati jellemzője:

Férfiasság                                        Nőiesség
Ambiciózus, kiválóságra törekszik                     Életünket mások szolgálatában töltjük
Polarizálás                            Konszenzuskereső


Azért élünk, hogy dolgozzunk                   Azért dolgozunk, hogy éljünk
Az a szép, ami nagy és gyors               Az a szép, ami kicsi és lassú
A győztes dicsőítése                Szánjuk a szenvedőt
Határozottság                           Intuíció"

--------------------------------------------------------------------------------------------------------
"A közvélekedés szerint a menedzseri pozíciókat betöltő nőket sokszor fenyegeti az „elférfiasodás” veszélye. Ennek több okát szokás megnevezni: egyrészt a bekerülő nő igazodik a férfias vállalati kultúrához, átveszi annak értékeit és normáit, sőt túlságosan is igyekszik bizonyítani, hogy ő sem gyengébb. Ugyanakkor az is lehet, hogy ez a vállalati kultúra nem férfias, hanem menedzseri kultúra, ami viszont végül is közelebb áll az úgynevezett maszkulin értékekhez.
A társadalmi sztereotípiák makacssága miatt a nők szinte sosem képesek megfelelően viselkedni. „Azok a nők, akik igénylik a rugalmasságot, hogy megteremthessék az egyensúlyt a család és a karrier között, nem megfelelően elkötelezettek a szervezet iránt. Azok a nők, akik ugyanolyan erőszakosan és versengően teljesítenek, mint a férfiak, azok rámenősek és nőietlenek.” (Schwartz [1989] 68. o.) A nők sem mind egyformák tehát, hanem – akárcsak a férfiak – ők is egyéniségek, különböző tehetséggel, prioritással és motivációval. A nők két típusát ennek megfelelően – leegyszerűsítve, ám értékítélet nélkül – sorolja be Schwartz a karriert előtérbe helyező, illetve karriert és családot összeegyeztető csoportba. Kétségtelen, hogy a női vezetők túlnyomó többsége az utóbbi kategóriába tartozik: szeretne komoly karriert, ugyanakkor gyermekét is saját maga szeretné nevelni. Magyarországon pedig még az 1990-es évek közepén is ez a beállítódás jellemezte az összes női vezetőt, akiknek körében vizsgálataink zajlottak (Nagy [2001]). Más körben és korábban zajlott vizsgálatok bizonyították, hogy nem volt ez másként Magyarországon a szocialista emancipáció egyik kitüntetett időszakában, az 1970-es években sem (Márkus [1986]). Azonban a család és karrier kérdéssel jelen tanulmány hátralévő részében nem foglalkozunk.
A nőiesség–férfiasság dimenzióját Hofstede [1998] a nemzeti kultúrák jellemzésére is felhasználta.[235] Maszkulinnak tartotta azt a társadalmat, ahol a férfiak kemények, az anyagi sikerre koncentrálnak, a nők pedig szerényebbek, gyengédek, az élet minősége érdekli őket. Feminin az a nemzeti kultúra, amelyben a férfiakra és a nőkre egyaránt a következő tulajdonságok jellemzőek: szerény, gyengéd, az élet minősége érdekli. Összefoglalva tehát mindazon tulajdonságok, amelyeket hagyományosan nőiesnek tekint a társadalom.
A maszkulin/feminin dimenziót azon kérdésre adott válaszok feldolgozásával alakították ki, hogy az elképzelt, ideális foglalkozásban milyen célok, jellegzetességek fontosak. Az eltérő cégkultúrák hatásainak kiszűrése érdekében az IBM-cég leányvállalatainak alkalmazottait kérdezték minden országban (Hofstede [1998]). Magyarország nem szerepelt a vizsgált országok között."
 

Asszertivitás
Teljesítmény motiváció
Humán orientáció
Kisközösségi – kollektivizmus
Intézményi kollektivizmus / individualizmus
Jövő orientáció
Férfias - nőies értékek
Globe: Individualizmus - kollektivizmus
Bizonytalanságtűrés -  bizonytalanságkerülés
Hatalmi távolság
I. A Globe és Hofstede kultúra összehasonlító vizsgálati eredmények és hazai felemelkedés lehetőségei

3 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://reszvetelidemokracia.blog.hu/api/trackback/id/tr77340103

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

___________________________ (törölt) 2008.06.09. 11:43:15

88-as MAS-szal? Amerika 62? Ez hogy jott ki? Macsobbak vagyunk, mint Mexiko, ha ennek a dolognak hinni lehet.

www.geert-hofstede.com/hofstede_hungary.shtml

Saman · http://reszvetelidemokracia.blog.hu/ 2008.06.09. 16:04:36

Ezt az itim weboldalt nem vágom én sem. Viszont végignéztem mindent ami a neten hozzáférhető idehaza, és egy nagyobb tanulmányban végre megtaláltam az adatsort.

Tudom, hogy a kutatást sokan vitatják, még olyan szervezet fejlesztő cég is van, aki kerek perec a másik skála végpontot reklámozza, mármint azt, hogy full férfias kultúra vagyunk.
Állítólag az a jó a kutatásokban, hogy ha független szerv ugyan úgy vizsgálódik, akkor ugyan az eredmény fog kijönni!
Hajrá!

Saman · http://reszvetelidemokracia.blog.hu/ 2008.06.14. 23:07:05

Már 2 napot töltöttem azzal, hogy a neten megpróbáljak tájékozódni arról, hogy most akkor full feminim kultúra vagyunk, vagy full maskulin kultúra. Azt látom, hogy a Hofstede weboldal maszkulin szélsőséget mér (itt a 81. egy 100 pontos sklán ez az érték, tehát mindegy, hogy 40 vagy 78 ország vett részt), a hazai források meg egy 4,8-as értékre hivatkoznak, ami a Globe kutatásból származhat. A Szegedi kutatócsoport meg más módszerekkel dolgozott...
A tudomány elvileg egzakt módszerekkel állít elő adatokat. Meg lehet ismételni kutatásokat! Ha kérdés számunkra, hogy szélsőségesen feminim kultúra vagyunk, vagy szélsőségesen maskulin, akkor tessék tudományosan utána menni! A mi egyesületünk a tavalyi 100.000 forint pályázati forrásából nem ilyesmit finanszírozott! Vannak egyetemek, főiskolák, akik simán milliárdos szereplői annak a piacnak, aminek esélye van ilyen kérdésekben állást foglalni!