A következő 2 hétben elindítunk egy cikksorozatot a Globe – Hofstede kultúra összehasonlító vizsgálat szempontjairól. Ez az a kutatás, ami 61 ország polgárait hasonlította össze általános szempontok szerint. 11 cikben végigmegyünk a vizsgált szempontokon. Hatalmi távolság, bizonytalanság kerülés, individualizmus - kollektivizmus (intézményi és kisközösségi szinten, férfias-nőies értékek dominanciája, jövőorientáció, humán orientáció, teljesítmény orientáció és asszertivitás. Ezeket az attitűdöket vizsgálták. Igen érdekes és használható tükröt tart nekünk ez az adatsor. Szervezetfejlesztőként, közösségfelesztőként, vagy a politikai szocializáció elemzőjeként sok eddígi munkánkhoz kapcsolódik a vizsgálat eredménye!
Általában elintézzük a kulturális másságunkat a többi néphez képest, hogy mi magyarok pesszimistábban látjuk a világot. Ilyenkor felemlegetjük a széles példatárunkból a „balsors akit régen tép…” megannyi történelmi vonatkozását és elég ha a politikára vagy a gazdaságra gondolunk, és máris kész a lelki depikoktél. A pesszimista vs. optimista megközelítés napjainkban munkaeszközzé és gazdaságformáló tényezővé válik.
Abban a gazdasági versengésben, ahol a versenytársak a tőkeerejükkel, a földterületükkel, a technológiai előnyükkel, a kiépített ügyféltőkéjükkel versengenek, ott is igen komoly jelentősége van a kezdeményezőkészségnek, a tervezésnek, a civil kurázsinak.
Ám azt a kort eltörli egy új paradigma, ahol a rendszerezett információkkal, arculattal, megbízhatósággal, minőséggel, marketinggel érvényesülnek a vezető piaci szereplők. Amikor az ember nem fizikai terméket, hanem rendszerezett információt vagy tudását bocsátja áruba, sokkal nagyobb jelentősége lesz annak, hogy mekkora hittel, mekkora optimizmussal megy neki a piacnak.
A Pál Tamáson és Domschitz Matyin felnőtt mozgalmiság is hozzátett ehhez a témához. Az alattvaló – állampolgár mint attitűd rendszer, és az azt körül vevő szervezeti kultúra vagy a Domschitz-féle humán orientációra épülő társadalomkép, és azon belül közösség kép a közösségfejlesztés területén ráirányították a figyelmet arra, hogy a belső mű meghatározó lehet atekintetben, hogy valaki képes-e a piaci viszonyokhoz és a demokratikus közéleti viszonyokhoz kultúrakonform módon viszonyulni. Meglehet, hogy ezek a mozgalmak előreszaladtak egy kicsit, posztmodern témákat vetettek fel egy olyan kultúrában, amely valójában a premodern és a modern vitájával szeretne még időt eltölteni. Az egyre nyilvánvalóbb gazdasági teljesítőképességi problémáink visszavezethetők arra, hogy hazánkban a kulturális alapok hiányzanak a versenyképességhez.
A Hoffsede – Globe kutatások bemérték, hogy egy szélsőségesen individualista, kudarcfélő, nem humánorientált, nem jövőorientált, erősen bizonytalanságtűrő, nem asszertív kultúrában élünk!
4 évvel ezelőtt fejeződött be az a nemzetközi kultúra összehasonlító vizsgálat, amely különböző szempontok szerint 61 ország polgárainak hozzáállását mérte be – hasonlította egymáshoz.
Sajátos nézőpontbeli képzavar, hogy amit egy-egy nép önmagára igaz egyedi jellegzetességnek él meg, az miként hasonlítható másokéhoz? Mi ilyenek vagyunk, a németek meg olyanok! Mégis a kutatók megfogtak olyan szempontokat, amelyek minden kultúrában hellyel – közel hasonló módon vizsgálhatók, ráadásul ezek a dimenziók fontosak a nemzetközi vérkeringésű üzleti élet számára.
Mivel sok más kultúrát láthatunk a televízió, a multinacionális vállalatok etnikailag vegyes dolgozói összetétele, vagy a turizmus segítségével, így lényegesen élőbb a kulturális sokszínűségről, a más népek kultúrájáról alkotott tapasztalatunk, mint korábban.
Kommentek