Ha már akkora szociális népszavazásra készülünk, hogy ha azt megnyerjük, akkor 2 héten belül elérjük majd a nyugati életszínvonalat, a kormány úgy összeszégyelli magát, hogy 3 napon belül fog lemondani, akkor csak elvárhatnánk állampárt I. és állompárt II. elnökétől, hogy ütköztessék az állternatívákat.

Gondoljuk, csak végig, hogy miért is fél Orbán Viktor egy nyilvános TV vitától? Miért nem ő maga kezdeményezi?

Lánykorában OVI akkora debatőr volt, hogy amikor a politológia képzésben illusztrálni akarták, hogy milyen a debatőr, akkor egyszerűen csak az ő legendás vitakészségeiről áradoztak, mint ahogy a popuizmus népvezéri mintaszobrát Torgyán kapta anno.

Ehhez képest a semmit nem csináló MSZP újdonsült vezére, aki a „szarból akarta visszahozni”a pártját, egy nyilvános televíziós vitában úgy lenyomta Viktort, hogy el is bukták a választásokat. Megszakítva azt a hazai hagyományt, hogy márpedig protestálunk a regnáló kormány ellen!

Nem akarok pszichologizálni, de lehet, hogy másodlagos hatásspecifikus tényező, hogy Gyurcsány egy fejjel magasabb, mint Napoleon….

Annak is lehetett némi szerepe, hogy Fleto készült a TV vitára, Viktor meg nem.

Annak is van ám jelentőssége, hogy a IV. Köztársaság 4. kampányában akkora hazugságdömpinggel árasztották el az országot, hogy a média az V. választásokra felkészült - nagyjából 40-80 percnyi struktúrált debate keretekkel - és ebben nem elég handabandázni, mert kiderül, hogy tudja a vizsgázó a lényeget vagy nem.

Mellesleg Orbán olyan érvanyaggal jött, ami felelős politikai erő számára felvállalhatatlan! Súlyos foglalkoztatási krízisben vagyunk. A 150.000 bruttó fölötti fizetést kb. félmillióan produkálják az országban. Ehhez képest Orbán azzal támadta Gyurcsányt, hogy a napnál világosabb, hogy megszorításokba fognak kezdeni, szemben az ő bőségkosarával. Ez a paradigmatikus különbség a mai napig fennáll! Azóta kismilliószor megkérdezték már tőle, hogy „miként is lehet adócsökkentésből megháromszorozni az állami kiadásokat?”

Zavarban van Orbán dicsősége is. Félig elkészült egy „csodatévő szentorbán” kép, ami egy kicsit az élethosszig tartó elnöki pálya rémképét vetíti elő. Eközben por és hamu Orbán stratégia alkotó és operatív vezetői arculata. Konkrétan például a népszavazás körüli ugrás a szakadékba, azzal kezdődött, hogy kérdezzük meg az embereket, hogy legyen-e ingyen vizitdíj, ingyen tandíj, gyógyszert a patikából, ne privatizálják az egészségügyi intézményeket, terhelje objektív felelősség a költségvetést túllépő kormányt, nyugdíjasok munkavállalása, termőföld, sajnos az ingyen sör és az ingyen lakás nem, de várjuk csak meg a választásokat! Azóta is csak a monológ műfajában hallottuk ezt a trambulint, de egyszer valamikor lesz hangverseny is. Rövidtávon fenntartható a FIDESZ csúcsra járatott pozíciója, mégpedig úgy, ha nem szólal meg Orbán. Ha vita lenne, akkor kiderülne, hogy tényleg fenntarthatatlan az adózási helyzet. Ennyi bevételből nem lehet ennyi kiadást finanszírozni. A tartalmi kérdésekhez, meg kellene a diagnózis meg a terápia. Ez a műfaj, e nélkül bohóckodás! A politika nem szólhat pusztán arról, hogy építjük a magunk nimbuszát és romboljuk az ellenfelünkét. A legutóbbi vereség bebizonyíthatta volna, hogy tartalmi kérdésekkel is kell készülni egy vitára, mert az emberek azt is nézik. A „maradjon, minden a régiben”, az nem korszerű megközelítés, ebben az országban ez kevés.

Félő, hogy kiderülne, nincsenek értelmes dianózisai és nincsenek értelmes céljai sem. Kiderülne, hogy azon kívül, hogy ő akarja a kormányzást, azon kívül továbbra sem hallhatunk tőle semmit. Félő, hogy kiderül, egyszerűen arra bazírozik, hogy ha belekezdtek a nagy elosztó rendszerek reformjába, akkor a leépítések körül kialakuló feszültségeket arra használja, hogy stabilizálja „nyertes” pozícióját. Nem kellene ennyire izgulni, rengeteg tennivaló marad még. Különösen, ha az Orbán csapatához hasonlóan fatökű kormány nem oldja meg azokat a problémákat, amelyekbe belekezdett, és az egészet tényleg előröl kell kezdeni.

Az öszödi beszéd egyik legelső olvasata az volt, hogy a hazugság áradat, valamilyen mértékben kötődik-e Orbán Viktorhoz is, vagy csak kristály tisztán Gyurcsány találmánya. Nyilván való, hogy a legelső randori helyzetben ezzel szembesülnie kell Orbánnak! Hiába beszél Dávid Ibolya folyton erről, őt le komcsi bérencezik és ezzel a dolog szőnyeg alá is van seperve. Csakhogy, ha valaha lesz szemtől szemben küzdelem, akkor Orbánt is elszámoltatják majd azzal, hogy miért vitte erre az ígérgetésversenypályára a hazai politikát, és mi okunk lenne benyelni ezt a blöfföt, ha már kétszer nem vettük be. Ennek ellenére meggyőződésem, hogy a FIDESZ győzni fog a választásokon, de annál jobban fáj, hogy az általam favorizált tudástársadalom jövőkép helyett csak a tudatlanság társadalom építéssel foglalkoznak! Annyira elkényelmesedtek, hogy amikor program alkotásra összedugták a fejüket, akkor is csak ez tellett tőlük.

Sajnos a tudás intenzív és a kommunikáció igényes egymással hierarchiában vannak. Mivel Orbán Viktor nem filozófus akar lenni, hanem leendő miniszter elnök, így nem kellene elbliccelnie, hogy a jelenlegi miniszter elnökkel nyilvános vitát folytasson le. Különben nem derül ki számunkra, hogy melyiket tartsuk okosabbnak, felkészültebbnek, jobb vezetőnek, jobb helyzetfeltárónak és probléma megoldónak. Márpedig nekünk ez jár!

A címben látható obszcén megjegyzésért külön elnézést kérek! Bár az öszödi beszéd vagy az „MSZP letérdelt az SZDSZ-nek” ennél lényegesen trágárabb szintet diktálnak a hazai közbeszéd számára.