RDH Blog - RSS 2.0A média néhány egyedi eset miatt fölteszi azt a kérdést, hogy agresszívabbak-e a mai fiatalok mint korábban.
Én magam nem az egyedi esetek agressziójára, nem az ifjúsági bűnözés jelenlegi helyzetére szeretném ráirányítani a figyelmet. Arra próbálok rámutatni, hogy ennek 10-20 éves gyökerei vannak, és várható egy eszkalálódó hasonló tünet együttes felszínre kerülése!
Magam is a médiában megszokott agyalágyult képzavarral érzékeltetem a címben, hogy nagyjából milyen témáról is akarunk beszélni. Pál Tamás a FIDESZ szakértőként megírt generációs adósság modelljében, rámutat, hogy ha egy aktív korosztály megvonja a felkészülés lehetőségét a fiatal korú inaktív korosztályoktól, akkor számíthat arra, hogy ha majd ők lesznek aktív korosztály, akkor nem lesz nyugdíjuk, mert a korosztályokon belül olyan nagy tömegben termeli ki az inaktív rétegeket, hogy nem fog tudni eltartani inaktív öregeket, és/vagy újra nem fektet be a fiatal korosztályokba. Ettől az ország spirálszerű csapdába kerül. Pál Tamás pusztán azt kérte, hogy legalább könyveljék a generációs adósságot! Ferge Zsuzsáék sokmilliárdos gyermekszegénység programja még mindig nem jutott el oda, hogy legalább ezt elkezdje!
Galád módon arra szeretném az esetek kapcsán felhívni a figyelmet, hogy újra eljöhet az a korszak, amikor - a 70-es évek végéhez hasonlóan - az aluljárók megtelnek punkokkal és csövesekkel, fiatalok állnak neki valamilyen módon látványosan kivonulni a társadalomból.
Az idei tanévtől a kormány úgy döntött, hogy akinek a szülei otthon vannak, (GYES-en, vagy munkanélküliként) azok menjenek haza a napköziből!
Az utóbbi 4-5 évben leesett a társadalomnak az a tantusz, hogy nem fogunk itt közeledni a nyugati életszínvonalhoz. Azok számára, akik realizálják, hogy az ételre költött, meglehetősen szűkös forrásaikat innentől kezdve elviszi a megemelkedett energia ár, közlekedés, iskoláztatás, egészségügyi kiadások, fellebeg az éhezés rémképe! Nem a felemelkedésre kell felkészülnünk, hanem az „esélyünk sincs a középosztályszerű, normális életvitelre” című verzió válik tömegessé. A gyermekes családok túlságosan terheltek azzal a kihívással, hogy a kor színvonalának megfelelően kellene életre nevelni a gyereket. Ehhez az internet fogyasztás ma már hozzátartozik.
Ferge Zsuzsáék előjöttek azzal a kutatási eredményekkel, hogy mekkora a gyermek szegénység, más forrásból a blogban gyakorta idézem, hogy nálunk a 35 év alatti fiatalok 36%-a számítógép analfabéta, míg a lengyeleknél csak 9%, az észteknél 3%.
Nagyon sok hazai gyermek családjában a kilátástalanság telepszik meg! Az állam, azzal, hogy hazaküldte a szegény gyerekeket a napköziből, tömegével idéz elő olyan iskolakerülési problémákat, amelyeket semmilyen szociális intézményrendszer nem fog tudni lekezelni. Az iskola neki sem kezdett szociális problémákat tematizálni, pedig az MSZP leghangosabban a szegregáció, az esélyegyenlőtlenség elleni küzdelemről beszélt a választási programban, vagy később a tapolcai beszédben.
A gyermekvédelmi intézményrendszer a jelenleg ellátandó hasonló esetek ellátására kb. a szükséges kapacitások 3-5%-ával rendelkezik. Kezdték azzal, hogy megszűnt az iskolai gyermekvédelmis állás szakképzettséghez kötése, ezzel eltűnt a funkció abba a semmibe, amiből jött! Az iskola járja a maga útját és tehetetlen a szegénységi kultúra ekkora tömegével szemben!
Amikor a jelenleg 3.-4. osztály napköziből hazaküldött gyerekek 12-14 évesen tömegesen jelennek majd meg utcagyerekként, akkor elkezdjük majd újragondolni, hogy az iskola választási programokban meghirdetett funkciója vajon a fokozódó szegregáció volt-e?
Vagy az esélyegyenlőségért folytatott keserves és egyre kilátástalanabb küzdelemben lehetne óriási szerepe az iskolának? BESZÉLTEK ERRŐL RENGETEGET! MUTASSANAK MÁR FEL LEGALÁBB HALOVÁNY PRÓBÁLKOZÁSOKAT EZEN A TERÜLETEN!
Én magam nem az egyedi esetek agressziójára, nem az ifjúsági bűnözés jelenlegi helyzetére szeretném ráirányítani a figyelmet. Arra próbálok rámutatni, hogy ennek 10-20 éves gyökerei vannak, és várható egy eszkalálódó hasonló tünet együttes felszínre kerülése!Magam is a médiában megszokott agyalágyult képzavarral érzékeltetem a címben, hogy nagyjából milyen témáról is akarunk beszélni. Pál Tamás a FIDESZ szakértőként megírt generációs adósság modelljében, rámutat, hogy ha egy aktív korosztály megvonja a felkészülés lehetőségét a fiatal korú inaktív korosztályoktól, akkor számíthat arra, hogy ha majd ők lesznek aktív korosztály, akkor nem lesz nyugdíjuk, mert a korosztályokon belül olyan nagy tömegben termeli ki az inaktív rétegeket, hogy nem fog tudni eltartani inaktív öregeket, és/vagy újra nem fektet be a fiatal korosztályokba. Ettől az ország spirálszerű csapdába kerül. Pál Tamás pusztán azt kérte, hogy legalább könyveljék a generációs adósságot! Ferge Zsuzsáék sokmilliárdos gyermekszegénység programja még mindig nem jutott el oda, hogy legalább ezt elkezdje!
Galád módon arra szeretném az esetek kapcsán felhívni a figyelmet, hogy újra eljöhet az a korszak, amikor - a 70-es évek végéhez hasonlóan - az aluljárók megtelnek punkokkal és csövesekkel, fiatalok állnak neki valamilyen módon látványosan kivonulni a társadalomból.
Az idei tanévtől a kormány úgy döntött, hogy akinek a szülei otthon vannak, (GYES-en, vagy munkanélküliként) azok menjenek haza a napköziből!
Az utóbbi 4-5 évben leesett a társadalomnak az a tantusz, hogy nem fogunk itt közeledni a nyugati életszínvonalhoz. Azok számára, akik realizálják, hogy az ételre költött, meglehetősen szűkös forrásaikat innentől kezdve elviszi a megemelkedett energia ár, közlekedés, iskoláztatás, egészségügyi kiadások, fellebeg az éhezés rémképe! Nem a felemelkedésre kell felkészülnünk, hanem az „esélyünk sincs a középosztályszerű, normális életvitelre” című verzió válik tömegessé. A gyermekes családok túlságosan terheltek azzal a kihívással, hogy a kor színvonalának megfelelően kellene életre nevelni a gyereket. Ehhez az internet fogyasztás ma már hozzátartozik.
Ferge Zsuzsáék előjöttek azzal a kutatási eredményekkel, hogy mekkora a gyermek szegénység, más forrásból a blogban gyakorta idézem, hogy nálunk a 35 év alatti fiatalok 36%-a számítógép analfabéta, míg a lengyeleknél csak 9%, az észteknél 3%.
Nagyon sok hazai gyermek családjában a kilátástalanság telepszik meg! Az állam, azzal, hogy hazaküldte a szegény gyerekeket a napköziből, tömegével idéz elő olyan iskolakerülési problémákat, amelyeket semmilyen szociális intézményrendszer nem fog tudni lekezelni. Az iskola neki sem kezdett szociális problémákat tematizálni, pedig az MSZP leghangosabban a szegregáció, az esélyegyenlőtlenség elleni küzdelemről beszélt a választási programban, vagy később a tapolcai beszédben.
A gyermekvédelmi intézményrendszer a jelenleg ellátandó hasonló esetek ellátására kb. a szükséges kapacitások 3-5%-ával rendelkezik. Kezdték azzal, hogy megszűnt az iskolai gyermekvédelmis állás szakképzettséghez kötése, ezzel eltűnt a funkció abba a semmibe, amiből jött! Az iskola járja a maga útját és tehetetlen a szegénységi kultúra ekkora tömegével szemben!
Amikor a jelenleg 3.-4. osztály napköziből hazaküldött gyerekek 12-14 évesen tömegesen jelennek majd meg utcagyerekként, akkor elkezdjük majd újragondolni, hogy az iskola választási programokban meghirdetett funkciója vajon a fokozódó szegregáció volt-e?
Vagy az esélyegyenlőségért folytatott keserves és egyre kilátástalanabb küzdelemben lehetne óriási szerepe az iskolának? BESZÉLTEK ERRŐL RENGETEGET! MUTASSANAK MÁR FEL LEGALÁBB HALOVÁNY PRÓBÁLKOZÁSOKAT EZEN A TERÜLETEN!
Kommentek