RDH Blog - RSS 2.0Nagyhalászban kipróbáltak az idén egy virágkertészet projektet, ami sikeresen el tudta adni a megtermelt virágokat a környékbeli önkormányzatoknak is.
Nagykállóban egy fiatal pedagógus csapat gondolkodik azon, hogy tanoda programot indítson azoknak a gyerekeknek, akiket a kormány az idéntől hazaküld a napköziből azzal az ideológiával, hogy az anyukájuk GYESen van, vagy munkanélküli.
A megyében Gávavencsellőn szerveződik még egy csapat, akik szociális boltokat akarnak nyitni néhány településen, vagy mezőgazdasági termények termeltetésébe vonják be a helyi álláskeresőket.
Kálmánházán is elindult egy kezdeményezés, ott szintén a szociális bolt és a helyi termények helyi értékesítése merült fel, mint munkahelyteremtő elképzelés.
Ópályiban több közösségi vállalkozás kezdeményezés is elindult, a helyiek gondolkodnak mezőgazdasági tevékenységben, építőipari tevékenységben, elindul egy roma közösségi ház, szerveződik egy közösségi szálláshely, a tavaszi lakossági fórumon nagy sikert aratott a helyi piac ötlete, és egy térkő gyártó egység is kedvező elképzelésnek látszik.
A tréninget már az üzleti tervezés támogatására szántuk, ez már a 6. ebben a témában megtartott műhelymunka.
Megjelent az OFA szakértője, aki vélhetően a szociális szövetkezetek kommunikációs projektjében dolgozik, bár ez nem derült ki pontosan, általában OFA szakértőként mutatkozott be, vélhetően részt vett az ezzel kapcsolatos döntésekben, és biztosan részt vesz a nyertes pályázók kiválasztásával kapcsolatos döntésben.
Mellékesen jegyzem meg, hogy számomra zavarja az átláthatóságot, hogy a szociális szövetkezetek mentorainak képzési nyertesénél is megjelenik például Karácsony Mihály előadóként, Kunbábonyban a Közösségfejlesztők Egyesületének rendezvényén, meg a kommunikációs pályázat nyertesénél is tapasztalunk ilyen jelenséget. Most, mintha másodjára találkoznék olyan konstellációval, hogy a döntéshozó, mint végrehajtó jelenik meg. Először Váradi Lajos neve tűnt fel nekem egy előadói listán, miközben a pályázatok elbírálásában is részt vett, most meg megjelenik valaki, aki MTESZ-ként mutatkozott be a telefonba, OFA döntnökként a helyszínen, míg valószínűleg a Népfőiskolai Társaság csapatának számol el a mi ixedik műhelymunkánk eredményeivel.
Abban rögtön nem nagyon tudtunk egyet érteni, hogy mi is legyen a nap menetrendje. Ő ugyanis el szerette volna mondani a „mi a szövetkezet?” mondókáját, de én ezt értelmetlennek tartom. Ezek az emberek mindannyian a sokadik műhelymunkán vesznek részt, és abban kellene támogatni őket, hogy információkat gyűjtsenek az üzleti elképzelés kikristályosodásához és építsenek csapatot. Szerintem a tájékoztatást honlapokon, cikkekben és kiadványokban kell elintézni. A személyes találkozási alkalmakat nem szabad teljes mértékben arra használni, hogy informáljunk, tájékoztassunk. Ott már az alapítás körüli nehézségekben kell személyes tanácsadást nyújtani. A közösségfejlesztés szemlélet formáló képzésekből áll, amelynek nem használhatnak csak autoriter segítői eszközöket. Facilitatív eszközök is kellenek ahhoz, hogy segítsük az ötletgazdákat projektképes alapítóvá válni!
A mi szociális szövetkezet kommunikációs kampány javaslatunk arra az alapvetésre épült, hogy az információk közzététele, vagy konferenciákon való terjesztése nem elegendő ahhoz, hogy 50 talpraesett közösségi vállalkozás keletkezzen 60 nap alatt. Adizes szerint egy alapítóban az adminisztráció, az integráció és a produktumra való törekvés együttes jelenléte kell ahhoz, hogy sikeres vezető legyen valakiből. A hírvivő típusú segítők ezek közül két dimenziót elmulasztanak támogatni.
Az illető előadó már 80 szövetkezet életre keltésében segédkezett, de ezek 90%-a nem érte meg az első életévét. Ez az, amin az információgyűjtés, az üzleti tervezés megalapozásához segíthet.
Éppen ezért építettük közösségfejlesztési alapokra a mi koncepciónkat, amihez képest versenyképesebbnek bizonyult a előadások és konferenciasorozat jellegű program. Persze vélhetően ez inkább a „saját pályázatunk jobban tetszik nekünk” című döntés volt. Úgy tűnik olyan elmélyült a korrupció hazánkban, hogy a döntnökök nem szégyellik a saját pályázatukat akkor is előnyben részesíteni, ha van jobb.
Az is nagyon dühít, hogy az említett fejlesztéseket, a kb. 8 napi facilitálást, a saját családi kasszám nem létező tartalékainak terhére csinálom, abban a reményben, hogy ettől lesznek jó referenciái az egyesületnek, és elkezdhetjük feltölteni a szocialisszovetkezet.hu-t jó példákkal, míg mások odajönnek, tartanak egy előadást és felveszik a tiszteletdíjat.
Egyre szkeptikusabb vagyok abban a tekintetben, hogy sikerül-e meggyőznöm az állami döntéshozókat arról, hogy közösségfejlesztési alapok nélkül nem tudnak helyieket integrálni a munkahelyteremtés területén elindult fejlesztésekhez. Azt látom a szakma legkülönbözőbb területein, hogy maguk a civil oldalról jött szakértők nem engedik érvényesülni ezt a tudásbázist. Addig, amíg nincsenek helyi állampolgári aktivitást ösztönző szolgáltatások, addig nem derül, ki a saját koncepciótlanságuk, módszertani felkészületlenségük!
Éljen a kontraszelekció! A szegények, meg miért nem mennek Amerikába?
Helyreigazítási kérelem: Telefonon megkeresett a Népfőiskolai Társaság projektvezetője, és megkért, hogy a megjelölt részben tegyem világossá az álláspontomat, mert ebben a szövegben a korrupció kifejezés rossz fényt vet a szervezetre és az OFA döntéshozókra.
Azt a látszatot kelti, hogy ezt a pályázatot korrupt módon a döntéshozókkal történt előzetes együttműködés miatt nyerték meg, a nyilt verseny helyett.
Elmondta, hogy a konferenciájukon előadóként megjelenő Váradi Lajos nem kért tiszteletdíjat a fellépéséért és a szerevezete sem része a szervező csapatnak, nem részesül ebből a projekt pénzből sem szervezeti szálon, sem magánemberként vagy szakértőként. A megnevezett szakemberek azért veszenek részt a döntéshozatalban is és a felvilágosító konferencákon - rendezvényeken is, mert a szakterület megkerülhetetlen közismert szakértői.
A megkeresésre reagálva tájékoztatom a blog olvasóit ezekről a kiegészítő információkról.
Nagykállóban egy fiatal pedagógus csapat gondolkodik azon, hogy tanoda programot indítson azoknak a gyerekeknek, akiket a kormány az idéntől hazaküld a napköziből azzal az ideológiával, hogy az anyukájuk GYESen van, vagy munkanélküli.
A megyében Gávavencsellőn szerveződik még egy csapat, akik szociális boltokat akarnak nyitni néhány településen, vagy mezőgazdasági termények termeltetésébe vonják be a helyi álláskeresőket.
Kálmánházán is elindult egy kezdeményezés, ott szintén a szociális bolt és a helyi termények helyi értékesítése merült fel, mint munkahelyteremtő elképzelés.
Ópályiban több közösségi vállalkozás kezdeményezés is elindult, a helyiek gondolkodnak mezőgazdasági tevékenységben, építőipari tevékenységben, elindul egy roma közösségi ház, szerveződik egy közösségi szálláshely, a tavaszi lakossági fórumon nagy sikert aratott a helyi piac ötlete, és egy térkő gyártó egység is kedvező elképzelésnek látszik.
A tréninget már az üzleti tervezés támogatására szántuk, ez már a 6. ebben a témában megtartott műhelymunka.
Megjelent az OFA szakértője, aki vélhetően a szociális szövetkezetek kommunikációs projektjében dolgozik, bár ez nem derült ki pontosan, általában OFA szakértőként mutatkozott be, vélhetően részt vett az ezzel kapcsolatos döntésekben, és biztosan részt vesz a nyertes pályázók kiválasztásával kapcsolatos döntésben.
Mellékesen jegyzem meg, hogy számomra zavarja az átláthatóságot, hogy a szociális szövetkezetek mentorainak képzési nyertesénél is megjelenik például Karácsony Mihály előadóként, Kunbábonyban a Közösségfejlesztők Egyesületének rendezvényén, meg a kommunikációs pályázat nyertesénél is tapasztalunk ilyen jelenséget. Most, mintha másodjára találkoznék olyan konstellációval, hogy a döntéshozó, mint végrehajtó jelenik meg. Először Váradi Lajos neve tűnt fel nekem egy előadói listán, miközben a pályázatok elbírálásában is részt vett, most meg megjelenik valaki, aki MTESZ-ként mutatkozott be a telefonba, OFA döntnökként a helyszínen, míg valószínűleg a Népfőiskolai Társaság csapatának számol el a mi ixedik műhelymunkánk eredményeivel.
Abban rögtön nem nagyon tudtunk egyet érteni, hogy mi is legyen a nap menetrendje. Ő ugyanis el szerette volna mondani a „mi a szövetkezet?” mondókáját, de én ezt értelmetlennek tartom. Ezek az emberek mindannyian a sokadik műhelymunkán vesznek részt, és abban kellene támogatni őket, hogy információkat gyűjtsenek az üzleti elképzelés kikristályosodásához és építsenek csapatot. Szerintem a tájékoztatást honlapokon, cikkekben és kiadványokban kell elintézni. A személyes találkozási alkalmakat nem szabad teljes mértékben arra használni, hogy informáljunk, tájékoztassunk. Ott már az alapítás körüli nehézségekben kell személyes tanácsadást nyújtani. A közösségfejlesztés szemlélet formáló képzésekből áll, amelynek nem használhatnak csak autoriter segítői eszközöket. Facilitatív eszközök is kellenek ahhoz, hogy segítsük az ötletgazdákat projektképes alapítóvá válni!
A mi szociális szövetkezet kommunikációs kampány javaslatunk arra az alapvetésre épült, hogy az információk közzététele, vagy konferenciákon való terjesztése nem elegendő ahhoz, hogy 50 talpraesett közösségi vállalkozás keletkezzen 60 nap alatt. Adizes szerint egy alapítóban az adminisztráció, az integráció és a produktumra való törekvés együttes jelenléte kell ahhoz, hogy sikeres vezető legyen valakiből. A hírvivő típusú segítők ezek közül két dimenziót elmulasztanak támogatni.
Az illető előadó már 80 szövetkezet életre keltésében segédkezett, de ezek 90%-a nem érte meg az első életévét. Ez az, amin az információgyűjtés, az üzleti tervezés megalapozásához segíthet.
Éppen ezért építettük közösségfejlesztési alapokra a mi koncepciónkat, amihez képest versenyképesebbnek bizonyult a előadások és konferenciasorozat jellegű program. Persze vélhetően ez inkább a „saját pályázatunk jobban tetszik nekünk” című döntés volt. Úgy tűnik olyan elmélyült a korrupció hazánkban, hogy a döntnökök nem szégyellik a saját pályázatukat akkor is előnyben részesíteni, ha van jobb.
Az is nagyon dühít, hogy az említett fejlesztéseket, a kb. 8 napi facilitálást, a saját családi kasszám nem létező tartalékainak terhére csinálom, abban a reményben, hogy ettől lesznek jó referenciái az egyesületnek, és elkezdhetjük feltölteni a szocialisszovetkezet.hu-t jó példákkal, míg mások odajönnek, tartanak egy előadást és felveszik a tiszteletdíjat.
Egyre szkeptikusabb vagyok abban a tekintetben, hogy sikerül-e meggyőznöm az állami döntéshozókat arról, hogy közösségfejlesztési alapok nélkül nem tudnak helyieket integrálni a munkahelyteremtés területén elindult fejlesztésekhez. Azt látom a szakma legkülönbözőbb területein, hogy maguk a civil oldalról jött szakértők nem engedik érvényesülni ezt a tudásbázist. Addig, amíg nincsenek helyi állampolgári aktivitást ösztönző szolgáltatások, addig nem derül, ki a saját koncepciótlanságuk, módszertani felkészületlenségük!
Éljen a kontraszelekció! A szegények, meg miért nem mennek Amerikába?
Helyreigazítási kérelem: Telefonon megkeresett a Népfőiskolai Társaság projektvezetője, és megkért, hogy a megjelölt részben tegyem világossá az álláspontomat, mert ebben a szövegben a korrupció kifejezés rossz fényt vet a szervezetre és az OFA döntéshozókra.
Azt a látszatot kelti, hogy ezt a pályázatot korrupt módon a döntéshozókkal történt előzetes együttműködés miatt nyerték meg, a nyilt verseny helyett.
Elmondta, hogy a konferenciájukon előadóként megjelenő Váradi Lajos nem kért tiszteletdíjat a fellépéséért és a szerevezete sem része a szervező csapatnak, nem részesül ebből a projekt pénzből sem szervezeti szálon, sem magánemberként vagy szakértőként. A megnevezett szakemberek azért veszenek részt a döntéshozatalban is és a felvilágosító konferencákon - rendezvényeken is, mert a szakterület megkerülhetetlen közismert szakértői.
A megkeresésre reagálva tájékoztatom a blog olvasóit ezekről a kiegészítő információkról.
Kommentek