RDH Blog - RSS 2.0Az EU-s apparátussal azért nehéz a gyakorlatban, mert a törvényes - nem törvényes logikára épülő államigazgatási rutinok összekeverednek, az átlátható - nem átlátható információkezelési rutintalanságokkal.
A kelta tigris EU adminisztrációja például 3 napon belül kiutal a leadott beszámolók után, mert ha egy könyvvizsgáló aláírja, hogy az a beszámoló rendben van, akkor ezt az államigazgatása elhiszi neki. Nálunk a könyvelőknek égnek áll a haja attól, hogy a számviteli rutinokból semmilyen formában le nem vezethető elvárások tömkelegével dobálják vissza a számlákat, nekünk minden ismert és számunkra megismerhetetlen szabályt be kell tartanunk, miközben polgárjogi partnerünkre az ég világon semmilyen alapszabály nem vonatkozik. Szerződést sem kell kötnie, ráér 10 hónap csúszással, fizetnie sem kell, szabadon választhat a „soha napján”, a „kiskedden”, és a „120 napra a 60 helyett” verziók közül.
A programunk ellenőrei egészen barátságosan vizsgálták végig a kb. 10-12 kg papírhalmot, egyetlen ponton keletkezett némi anomália.
A kísérleti tréningek résztvevőivel a biztonság kedvéért kötöttünk egy képzési szerződést, bár megbeszéltük, hogy mivel egynapos a tréning, ezért tulajdonképpen nem kell ilyet kötnünk, hisz botorság reggel arra szerződni, hogy délután kettőig végig üli valaki a tanfolyamot. Különös kegyetlenséggel elkövetett agyrémről beszélünk, ha ezt a képzési szerződést valójában a nap végén írjuk meg, tehát technikai lehetetlenség, hogy valaki ne teljesítse.
Miután ezt megbeszéltük, a későbbiekben eltekintettünk attól, hogy tulajdonképpen itt le is zárhatnánk az esetet.
Ha már írtunk képzési szerződés, kérdezték, hogy regisztrált képző intézmény vagyunk-e. Mondtuk, hogy az egyik szervezet regisztrált, a másik meg még akreditált is. A szerződésen megvan-e a regisztrációs szám. Igen. A regisztrációs papírt is elővettük, majd amikor az ellenőrünk megvitatta magával, hogy ő ehhez semmilyen szinten nem ért, elkezdett elbizonytalanodni. Azon törte a buksiját, hogy vajon a regisztráción szereplő EU ismeretek, számítógép felhasználói ismeretek, vagy egyéb kategóriába besorolhatjuk-e a többnyire EU forrásokról szóló e-learning tananyagunkat. Elmondta, hogy ezt ő megkérdezné, de mire ezt az ő hivatala megtudja a Munkaügyi Központtól, addigra eltelik 3-4 hónap, addig meg leáll a programunk. Neki úgy tetszene a regisztráció (bár ő ehhez nemért), ha a képzés neve szó szerint szerepelne az egyéb rovatban, az engedélyünkön.
Már-már kezdtem pánikolni, hogy sikerült a bolhából - elefánt a porcelánboltban helyzetet kavarni, de rutinos projektvezetőnk felhívta a Munkaügyi Központot és elmondta neki, hogy vagy állásfoglalás, vagy módosítás volna az EU számadó-helytartók igénye.
És ekkor Mária országában, az asszonyi szolidaritás csodája megérintette projektünket! A Munkaügyi Központ munkatársa konstatálva, hogy a szokásos őrültekkel van dolgunk, közölte, hogy ő ma megírja a módosított regisztrációt, oszt legyek vele boldogok!
Hallelúja! Glória!
Szent László is vizet fakasztott a sziklából, ne de napjainkban ilyen csodát!
Köszönjük!
A kelta tigris EU adminisztrációja például 3 napon belül kiutal a leadott beszámolók után, mert ha egy könyvvizsgáló aláírja, hogy az a beszámoló rendben van, akkor ezt az államigazgatása elhiszi neki. Nálunk a könyvelőknek égnek áll a haja attól, hogy a számviteli rutinokból semmilyen formában le nem vezethető elvárások tömkelegével dobálják vissza a számlákat, nekünk minden ismert és számunkra megismerhetetlen szabályt be kell tartanunk, miközben polgárjogi partnerünkre az ég világon semmilyen alapszabály nem vonatkozik. Szerződést sem kell kötnie, ráér 10 hónap csúszással, fizetnie sem kell, szabadon választhat a „soha napján”, a „kiskedden”, és a „120 napra a 60 helyett” verziók közül.
A programunk ellenőrei egészen barátságosan vizsgálták végig a kb. 10-12 kg papírhalmot, egyetlen ponton keletkezett némi anomália.
A kísérleti tréningek résztvevőivel a biztonság kedvéért kötöttünk egy képzési szerződést, bár megbeszéltük, hogy mivel egynapos a tréning, ezért tulajdonképpen nem kell ilyet kötnünk, hisz botorság reggel arra szerződni, hogy délután kettőig végig üli valaki a tanfolyamot. Különös kegyetlenséggel elkövetett agyrémről beszélünk, ha ezt a képzési szerződést valójában a nap végén írjuk meg, tehát technikai lehetetlenség, hogy valaki ne teljesítse.
Miután ezt megbeszéltük, a későbbiekben eltekintettünk attól, hogy tulajdonképpen itt le is zárhatnánk az esetet.
Ha már írtunk képzési szerződés, kérdezték, hogy regisztrált képző intézmény vagyunk-e. Mondtuk, hogy az egyik szervezet regisztrált, a másik meg még akreditált is. A szerződésen megvan-e a regisztrációs szám. Igen. A regisztrációs papírt is elővettük, majd amikor az ellenőrünk megvitatta magával, hogy ő ehhez semmilyen szinten nem ért, elkezdett elbizonytalanodni. Azon törte a buksiját, hogy vajon a regisztráción szereplő EU ismeretek, számítógép felhasználói ismeretek, vagy egyéb kategóriába besorolhatjuk-e a többnyire EU forrásokról szóló e-learning tananyagunkat. Elmondta, hogy ezt ő megkérdezné, de mire ezt az ő hivatala megtudja a Munkaügyi Központtól, addigra eltelik 3-4 hónap, addig meg leáll a programunk. Neki úgy tetszene a regisztráció (bár ő ehhez nemért), ha a képzés neve szó szerint szerepelne az egyéb rovatban, az engedélyünkön.
Már-már kezdtem pánikolni, hogy sikerült a bolhából - elefánt a porcelánboltban helyzetet kavarni, de rutinos projektvezetőnk felhívta a Munkaügyi Központot és elmondta neki, hogy vagy állásfoglalás, vagy módosítás volna az EU számadó-helytartók igénye.
És ekkor Mária országában, az asszonyi szolidaritás csodája megérintette projektünket! A Munkaügyi Központ munkatársa konstatálva, hogy a szokásos őrültekkel van dolgunk, közölte, hogy ő ma megírja a módosított regisztrációt, oszt legyek vele boldogok!
Hallelúja! Glória!
Szent László is vizet fakasztott a sziklából, ne de napjainkban ilyen csodát!
Köszönjük!
Kommentek