Szombaton, az egyetemen (közgáz HR szak) egészen használható újabb impulzusok értek a szervezeti kultúra kutatás nemzetközi összehasonlító vizsgálatainak eredményeitől.

• Szélsőségesen individualista kultúra vagyunk, ha a közügyek felől nézzük.

• Bármikor adót csalunk, és nem vállalunk közszereplést!
• Kaparja ki más a gesztenyét a tűzből

• A család szintjén ennek az ellenkezője a hozzáállásunk

• A családi síkon meglehetősen nehezen értelmezhető „Az Egyén”, a generációk teljesítménye szorosan egymásba simul.

Korábbi blog bejegyzésekből kiderült, hogy a hazai közösségfejlesztő szakma általam legnagyobbnak értékelt szaktekintélye (Pál Tamás) a nézőpontból közelítem meg a „Miért veszélyes egy civil társadalom nélküli országban élni?” kérdéskört. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a problémák kimondását szankcionáló szervezeti magatartás termeli újra a tömegesen elterjedt alapvetően alattvaló hozzáálláshoz, és nem pedig a sorsáért felelősséget vállaló aktív polgárhoz húzó nemzeti karakterünket.

Ezzel nagyon egybehangzó Korom Pál diagnózisa, aki a VE-GA Gyermek és Ifjúsági Szövetség alapítója, szerinte a hétköznapi életünkben egy védekező jellegű közöny azaz alapállapot, amellyel napi szinten találkozunk a körülöttünk lévő napi élettérben.

Ehhez nagyon hasonlít a hazai Humanisztikus Pszichológiai mozgalom általam ismert Honti László – Domschitz Mátyás irányzata, akikkel gyakorta elemeztük annak idején, hogy a bizalom skálán a hazai szervezeti kultúrákban a bizalmatlanságot újratermelő szerep szintű viselkedés együttessel találkozunk leggyakrabban.

Általában ebből a három megközelítésből szoktam elemezni az aktuális folyamatokat. Ezek a paradigmák a 80-as évek elejéről származnak. Esetleg ezekhez néha hozzákeveredett némi Varga Károly a nemzetközi összehasonlító kutatásokkal (szintén 1981).

A múlt szombaton hallott Hofstede és Globe kutatási eredmények egy újabb érdekes nézőpontból világítják meg az aktivitás – passzivitás témát.

Hofstede kutatási szempontjai

• Hatalmi távolság
• Bizonytalanság kerülése
• Individualitás – kollektivizmus
• Férfias vagy nőies értékek dominanciája
• Jövőorientáltság

• Hatalmi távolság: 5,56 - 12 (a 12. legnagyobb hatalmi távolság)
• Bizonytalanság kerülés: 3,11 - 60 (második legnagyobb bizonytalanságtűrés, a 60. bizonytalanságkerülés)

• Individualizmus/Kollektivizmus: 3,53 - 60 (A 2. legindividualistább kultúra)
• Férfias/Nőies értékek: 4,08 - 3 (A 3. legnőiesebb kultúra)

Globe szétválasztott bizonyos szempontokat, az individualizmus tekintetében meghökkentő eredményt produkálva számunka.

• A bizonytalanság kerülés,
• jövő-orientáció,
• hatalmi távolság,
• intézményi kollektivizmus / individualizmus,
• kisközösségi – kollektivizmus,
• humán-orientáció,
• teljesítmény-orientáció,
• nemi szerepek közötti különbségtétel
• Asszertivitás

A neten még egy amerikai magyar verseny kutatás eredményeire is rábukkantam.

A horoszkópikusok szerint a IV. Köztársaság a mérleg jegyben született. Magam is mérleg vagyok, így valamelyest képben vagyok, hogy mi is ez a jegy. A mérleg az egyensúlyt keresi, de képes egészen szélsőséges ellentétekre az arany középút helyett. A kollektivizmus – individualizmus skála érdekes ellentétpár az intézményi és a kisközösségi – családi szinten. Az egyikben a skála egyik szélsősége vagyunk, a másikban a másik pólus!

Számos élményem alátámasztja ezeket a kutatási eredményeket. Még ízesebb antropológiai alkalmazásra vállalkozom, mert a héten 3 Szabolcs megyei roma konferencia résztvevőivel fogok dolgozni ezen a témán. Telep rehabilitációs, foglalkoztatási, közösségfejlesztési projektekhez fogok döntés előkészítést támogató tréningeket tartani.

A jövő héten beszámolok az eredményekről.