RDH Blog - RSS 2.0A MEH megrendelésre az Unió 2 éves születésnapjára szintén készült egy kutatás, ami ennél a képnél még jobb képet mutatott. Úgy tűnik, hogy a romló életszínvonal rontja az Unió megítélését, bár kétségtelen, hogy a mintavétel nem teszi lehetővé, hogy a két mintán végzett kutatást egy az egyben összehasonlítsuk.
Összehasonlító táblázatunkban bemutatjuk, hogy a Munkahelyteremtés társadalmi vita és a most szombati kezdeményezés között milyen különbségek és milyen azonosságok vannak.
| Munkahelyteremtés | Parlamenti |
Mintavétel | Főként kistelepüléseken civil szervezetek hívtak meg lakosokat helyi fórumokra | Egy országos kutatás reprezentatív mintájából hívták meg a válaszadókat a Parlamentbe |
Módszerek | Mérlegelő vita, 4 alternatíva köré szerveződő Fókusz csoport a foglalkoztatás és az EU-s fejlesztések témájáról | Fókuszcsoport és kérdőíves adatfelvétel. 1500 embert kérdeztek meg kiscsoportos módszerekkel. |
Kimenet | Fórumbeszámolók, kampány beszámoló | Konferencia beszámoló, publikált adatsor |
Sajtó | A sajtó teljes mértékben blokkol, 3 fórum előtt jelenik meg pár mondat. Korábban 100 sajtóhír jelent meg ugyan ekkora kampányunkról. | Egy országos TV szombat esti műsorában ad hírt az eseményről. Országosan ismert politikusok nyilatkoznak, bár éppen azt hiányolják, hogy az emberek helyben és a civilek miért nem beszélnek erről helyileg. |
Költségvetés | Az NCA 1.500.000 Ft-tal támogatta a kampányt, majd a későbbiekben 4 hasonló pályázatot utasított el. | Nem ismert. |
Főbb üzenetek a kormánynak | A kampány, a riporthoz hasonlóan alátámasztja a területi egyenlőtlenségekről adott képet, a fejlesztési források nem jutnak el a rászorulókhoz. | „Budapestre van a fő hangsúly helyezve és a megyei városokra, míg az vidék teljes mértékben elmarad az összes fejlesztésből.” |
Főbb üzenetek a fejlesztéspolitika meghatározóinak | A kampányban résztvevők osztják a riportban elhangzott véleményt, miszerint feltehetően a politikusok által könnyen korrumpálható ipari beruházási területek (útépítés, épületek felújítása) indokolatlanul sok forrást visz el a Humáninfrastruktúra források kárára. | Mire költenék? 49% Humáninfrastruktúrára |
Főbb üzenetek az embereknek | A kampány résztvevői tovább mentek, a tájékozódáson túl azt is át kell gondolni, hogy a cselekvésbe, a fejlesztésekbe miként akarnak bekapcsolódni az egyszerű emberek. Nem jó az a fejlesztés, ami csak egy szűk csoport belügye. Ez a cselekvés szintjén közügy! | „A nem eléggé tájékozott ember gyanakvó.” |
Főbb üzenetek a nyilvánosságnak | A kampány során felmerült, hogy az Unió tevőlegesen közreműködött az elszegényedett rétegek lecsúszásában. A költségvetésének 80%-át kitevő agrártámogatások közvetlenül hatottak az élőmunka igényes mezőgazdasági ágazatok összeomlására, ami egyik fő oka a vidéki lakosság elszegényedésének. | Nincs elég információjuk, ezért kevesebbnek érzik magukat a többi Uniós állampolgárnál. |
Főbb kérdések | A kampány során is felmerült, hogy a hozott döntések nem átláthatóak, nincs védhető fejlesztési logika, félő, hogy a leszakadásunkat nem állítja meg ez a program. | Mennyit fizettünk be? |
Hangulat jelentés | A kampányban résztvevők is kilátástalannak ítélték meg a helyzetet, a vidéki élettérben tömeges a szegénység és nincs munkahely. | Megkérdezettek közel fele azt gondolja, hogy saját magának és a családjának inkább rosszabb helyzetet hozott. |
Ez a példa is jól mutatja, hogy komoly baj van nyilvánossággal. Amikor mi civilek szervezünk helyi közbeszédet erről a témáról, akkor a sajtó hallgat, amikor a politikusok beszélnek erről a kérdésről, akkor az figyelmet kap.
A fejlesztésből nem szabad kihagyni az embereket, mert a politikusok önmagukban nem tudnak kihúzni bennünket a slamasztikából! Ebben az interjúban is megfogalmazódott, hogy erről a kérdéskörről helyben kellene beszélni, de sajnos a pártoknak a pártépítés fontosabb, mint az, hogy megengedjék a civil szervezeteknek a helyi fórumok szervezését.
Dübörögnek a több milliárdos kommunikációs kampányok: „Nyisson Bécsben cukrázdát!”, és közben nincs terepe a hazai közbeszédnek! A kommunikációs kampányoknak kellene, hogy integráció legyen az eredménye, de úgy tűnik, hogy ez egy kirekesztő fejlesztéspolitika. Minden apparátusi érdekcsoport elkezdi az önmaga érdekei szerint eltéríteni a forrásokat, de a hazai köztisztviselői és közalkalmazotti kar és a politikusok teljesen képesek kontroll nélküli döntési mechanizmusok kialakítására, amiben korlátlanul érvényesülnek az érdekeik.
Kommentek