Hungarian Participation Democracy's Ghost.

I have been a community development social worker and NGO activist from 1988 until 2007 back in Hungary. I am using the democracy development single issue movement points of view to let people understand the current affairs. During the first 7 years I wrote nearly 1000 articles about employment, democracy development, agriculture NGO situation. After this election I decided I turn my blog to English.

Kommentek

RSS Feedek

RDH Blog - RSS 2.0 hírcsatorna

Nemzeti progresszió! Vagy regresszió?

2007.10.06. 19:30 :: RDH

A hétvégén megint sikerült a Miniszterelnöknek beletenyerelni a témánkba! Ha a kedves olvasó olvasta az előző 4 blog bejegyzést, akkor a tapolcai beszéd óta azt bizonygatom, hogy a retorika szintkén felmerül ugyan ez a téma, de eddig bizonyíthatóan az ellenkező irányba haladt a hazai baloldal és még nagyobb lépésekkel a jobb oldal, a közbeszéd szintjén mindenki egy szép kerek, a nép részvételét is biztosító demokrácia híve, de technikailag mindig hátba szúrják az állampolgári önszerveződések, a független sajtó, vagy a független tudományos szereplők kontrollját.

„ A demokrácia elmélyítése hozhat felemelkedést.”

Én is abban hiszek, hogy a tudástársadalom jellegű innováció nem pénzek, hanem kompetenciák újraelosztásával tartja fönn a jóléti rendszert. Ez azt jelenti, hogy nem bérlakások, és nyugdíjas otthonok újraelosztásával látja el a társadalmi szükségletek kielégítését, hanem a jóléti rendszerek sokszínű, több lábon álló – ezalatt olyan nonprofit humánszolgáltatásokat értek, amelyek árbevételének csak 60 - 70%-a származik az állami újraelosztásból – körülbelül harmadrészben hiánypótló civil kontroll alatt lévő humánszolgáltatások kiépítésével fejlesztjük az igen ritkára szőtt szociális védőhálót. Kulcsfontosságúak azok az intézmények, amelyek képessé teszik az egyént és a helyi közösséget az öngondoskodásra, az államin kívüli segítő szféra megerősítésére, működtetésére. Helyi közösségi vállalkozásoknak kulcsszerepe lehet például az éhezés felszámolásában, a szegénytelepek felszámolásában. Ha megvizsgáljuk az eddigi foglalkoztatási célú közösségi vállalkozások helyzetét, elmondható, hogy ezek a fajta szociális gazdaság kezdemények, egyelőre nagyobb arányban mennek tönkre, mit ahányan életben maradnak, az arány kb 20 – 80%.

Ez azaz életvilág, ami a rendszerváltás utáni pártok szakmai alkalmatlanságának, korrupció fűtötte pénzéhségének, és politikai rekrutációs szorongásainak áldozatul esett.

Hazánkban a képessé tevéssel összefüggő innovációkat illik elszabotálni arra hivatkozva, hogy ezek nagyon szép célok, de nincs rá pénz. Ezek túlságosan újszerű dolgok, amikhez elvileg bárki érthet, a tréningeken végül is valaki beszél az embereknek, beszélni meg a sógornőm is tud. Ilyenkor szokott az a személyes megítélés kialakulni a pályázati döntéshozókban, hogy csak a személyes ismerőseik értenek az ifjúsági vezetőképzéshez, a mentorszolgálatok működtetéséhez, vagy a részvételi demokráciához.

Elvileg harminc éve törvény írja elő a magyar egyetemeken, azt a tutor rendszert, amit a magyar diákok csak külföldi egyetemeken szoktak megtapasztalni.

Gyurcsány KISZ fiú korában (középiskolás emlékeim szerint) éppen azzal foglalkozott, hogy miként lehet az alulról építkezést, a helyi közösségeket megerősíteni. Halottnak a csók! Nem újult meg tőle a KISZ. Ugyan olyan nagy, buta, és antidemokratikus szervezet maradt, mint a mai pártok.

A 85-ös oktatási törvénytől megalakultak az iskolákban a diákönkományzatok, amelyek a működési forrásaikat az iskolától kapták mindvégig, különböző törvényben rögzített számítási elvek szerint. A mai napig nem volt hajlandó kitalálni semmilyen kormányzat, semmilyen önkormányzat és (előre jelzem, hogy nem a holdon élek), semmilyen szülői közösség, ennek a közösségiségnek a finanszírozási feltételeit. A szülői ötlet azért érdekes, mert azaz uralkodó elv, hogy az emberek családi kasszájuk terhére oldják meg a civil társadalom, vagy az arra való felkészülés dolgait. Rémtörténeteket tudnék mondani arról, hogy a rendszerváltás utáni kormányok hogyan bántak a demokrácia elmélyítésén dolgozó hazai mozgalmakkal, melyik oktatási törvény variációnál, mi volt a viszonyuk a közéleti állampolgári neveléshez. Ez egy külön horror sztori, majd egyszer, ha sok időm lesz megírom.

Mindig is maradék elven fektettünk be abba, ami a demokrácia elmélyítése lehetne. Ez azt jelenti, hogy az iskolai szabadidős közösségek, diákönkormányzatok, általában költségvetés nélkül, a civil szervezetek, helyi közösségi kezdeményezések, többnyire elérhető források nélkül kezdhetik megvalósítani céljaikat. Talán 87 – 95 között voltak megpályázható források, de az utóbbi években egyre csökken a kiírt pályázatok száma, egyre nevetségesebb méretű, és nevetségesebb számú pályázatot támogatnak. Ennek következtében (becslésem szerint) a 90 - 95-ös aktivitás harmada pislákol még a végeken, elhaltak a helyi közösségi kezdeményezések. A képzésekkel foglalkozó intézmények közül kapásból tudok 20 elhalt szervezetet sorolni, talán ha 3 maradt életben.

Uniós fejlesztéseinket ez komolyan érinti. Az EU tudástársadalom dimenzióban látja a gazdaságfejlesztés fő irányvonalát, de nálunk ez alig jelent valamit. Mi a pénz 70%-át autópályába, és ipari parkok vízvezetékeibe fektetjük, a humán infrastruktúra pénzekre meg lehet versenyezni a Zuschlagokkal! Az NFT II, vagy a 48 pont, vagy a 7 pont, sajnos ismét a maradék elv szerint ad pénzt a demokrácia elmélyítésére, arra hogy a helyi közösségek beszéljenek arról, milyen problémákat látnak, milyen célok irányába tudnak elindulni, milyen önkéntes munka akciókkal kellene pótolniuk például a természetbeni segélyezés nem létező rendszerét éhező sokgyerekes családoknak.

A miniszterelnök majd Jedi erejét latba vetve, úgy meg delejezi ezt a magyar népet, hogy azok, attól függetlenül, hogy azt anyagilag megengedhetik maguknak vagy nem, egyesületeket fognak alapítani, sőt ezek hálózatai eztán kontrollálni fogják a Zuschlág – Halász paktumra alapozott politikai tevékenységeket!

Ismét gratulálunk a miniszterelnök hétvégi okosságához! Hajrá Magyarország! Hajrá Fleto!

3 komment

Címkék: oktatás politika civil eu gyurcsány ferenc orbán viktor nft szervezetek közösségfejlesztés zuschlag botrány ifjúsági szervezetek

A bejegyzés trackback címe:

https://reszvetelidemokracia.blog.hu/api/trackback/id/tr77188409

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

RDH · http://sexchat.hu?ref=1822 2007.10.07. 12:11:07

komment e-mailből

Kedves Csaba!
beletekintve a részvételi demokrácia blog Zuschlag tematikájába és a reagálásokba, azt mondom, hogy a téma a részvételi demokrácia címszó alatt arról szól, hogy a civilek nem tudnak részt venni ebben a nem igazán részvételi és nem igazán demokratikus háttér mutyizásban.
Ezekre a forrásokra ne is így nézzünk!
Hanem inkább abban lobbizzunk, hogy az adónk jelentős kb 5-10% os része ne is kerüljön ezen mutyizók hatókörébe.
Lehessen mondjuk rendelkezni civil szervezet (szervezetek) támogatásáról 3-5 %-ban és és 3 5 %- ban közvetlenül valamilyen társadalmi cél (környzetvédelem, oktatás, helyi iskola, stb)támogatására.
Szeretnék szakértőket hallani arról, hogy milyen összegek tekinthetők itt reálisnak, s lehetne e erről pl népszavazást tartani. A mutyizós világot tápláló közvetett demokrácia szerveitől nem igazán várnék ebben a kérdésben támogatást.

RDH Blog 2007.10.07. 13:46:03

Kedves hozzászóló!

Nekem van egy összeesküvés elméletem arról, hogy a kormány a ciklus végén meg fogja csinálni a drasztikus adócsöökentést, hisz erről beszélünk évek óta, hogy a többi keleti ország már jelentős lépéseket tett ezen a területene és jelentős előnyökre tesz szert e miatt. Igaz ugyan, hogy ezzel az ez után kormány mozgástere a 0-hoz fog konvergálni.

Azt is meg kellene vizsgálni, hogy az EU mint újraelosztó szisztema, vajon adna-e plusz forrásokat a 20 éve halogtott humán infrastukúra fejlesztésekre. Eredetileg 18 ezer milliárd forrásunk volt, de csak 5-6 lesz belőle. Hová tűnt a többi?