RDH Blog - RSS 2.0A téma, amit a bogunk is keresztül kasul elemez, az a modernizációs pálya és a nemzeti karakter összefüggései.
Az EU mint intézményrendszer, mint modernizációs pálya interkultúrális konfiktusokat erősített fel a közelmúltban.
A görögök által megingatott belső egyensúlyi viszonyok megingatták az euro árfolyamot, így a gazdasági válságban lévő nemzetközi közpolitika keményen bírálni kezdte azokat az országokat, akik belső egynesúlyi kérdések miatt megterhelik a közös valutába vetett bizalmat.
A költségvetési egyensúly hiány Magyarországon is nagyon komoly probléma.
A sajtó keresztül kasul elemzi, hogy mik a párhuzamok a görgög és a hazai esetpéldában.
A görög terápia sikerei – kudarcai kjelölhetik az Unió viszonyainak fő irányait a magyar helyzettel kapcsolatban is.
Ezt érintő témáknál átküldtem Delisának az alábbi koordináta rendszert:
Mindkettőnk blogja tendenciózusan pöröl azokban az esetekben, ahol ez a két téma felmerül. Nem szeretjük a szabályszegés és a szalonpolitizálás világát.
Delisának a svéd kultrális élményből nekem a Domschitz Mátyás – Pál Tamás – Almási István féle mozgalmiság miatt az az ideális, ha szabadság és a felelőség kellő mértéke megtalálható egy helyzetben.
A szabályszegésre alapuló csoport dinamikáknál eltűnik a felelősség, a szalonpolitizálás pedig egy szabadság gyilkos szerkezetet szokott erdményezni. Mindketten felemeljük a szavunkat az olyan történésekkor, amikor a kirekesztés helyett látunk más alternatívát.
Ezért érdekes a blogunk időnként a sajtó számára. Delisa eleve a Népszabadságon blogol, az én írásaimat időnként kiteszi az Index.
A szabályszegés – szabálykövetés – jogkövető magatartás poltitikai szocializációs háttere mindkettőnknek nagy vesszőparipája. A skála egyik végpontján találunk olyan kultúrákat, ahol a szabályszegő magatartás és az a körüli kognitív disszonancia elviselhető, egy általános – elterjedt a társadalmi anomáliák sokaságát előidéző jelenség. A szabálykövető kultúrákban a határtartó attitűd elterjedtebb. A szabályok tisztelete , a szervezeti irányíthatóság tisztelete sokkal nagyobb.
Egyessével kezdtük beazonosítani az egyes tartományok karaktereit.
Kik laknak szabályszegés és szalonpolitizálás házban? Ezt nem volt nehéz megtalálni.
A maniásan szabálykövető és részvételre ösztönző kultúrák közül választhatnánk mondjuk a japánt, de a svéd is egy jó példa, vagy az angolszász hagyományok. A svédek példája talán azért lehet értékesebb számunkra, mert a másik két ország nagyon erősen épít több száz éve meglévő folyamatokra. A svédek, sok tekintetben könyörtelenül értékelnek és módosítanak. Másolnak, ha mondjuk egy angolszász minta jobb mint a náluk korábban működő rendszer.
Fontosnak tartják az önvizsgálatot és bátrak korrigálni.
Nehéz volt beazonosítani a másik két tartományt.
Delisa vetette fel, hogy ez a szabályszegés – de életszagú világ egy ilyen bizánci világ. Jó példa erre az EU haragja a görög nyugdíjrendszer módosításával kapcsolatban. Leszállították a nyugdíj korhatárt és csak az utolsó év jövedeleme számít a nyugdíj beszámításkor.
Ez a közkassza bázisdemokratikus kifosztásának egy módja. Az adómorál is csapnivaló a déli népeknél. Egy spanyol barátom mesélte, hogy miután a munkabér kb. a napi 6 órás munkáig adómentes, elég elterjedt hogy a további 2-3 órát kifizeti zsebből a vállalkozó az alkalmazottnak.
Az állam hasonló megfejése, az adóelkerülő mentalitás, az együttműködés a közkassza kifosztásáért munkavállaló és munkáltató között, nem idegen a mi kultúránktól sem.
Nehéz volt a centralizált de szabálykövető kultúra karakterének meghatározása. Talán a németek ilyesmik, de a nyugatnémet világ a II. Világháború után sokat átvett az angolszász bázisdemokratikus értékekből. A szlávok is egy érdekes talán ide tartozó világ, bár ott minél keletebbre megyünk annál kevésbé lehet érdekes a szabálykövetés.
Sok tekintetben az orosz és a magyar kulturális fejlődés pálya egy irányba halad. Mindkét ország centralizál és éli fel a szabálykövetéssel kapcsolatos kultúrális tartalékait.
Iversenék ezt a kelet európai mentalitást hívják predator rendszernek. Ez a kirekesztő és versenykorlátozó rendszerek tartományából jön ki.
Ezekből a vektorokból sikerült beazonosítani az alapvető karaktereket:
Ezután láttunk neki annak, hogy a karakterek közötti konfliktusokat beazonosítsuk.
Mit ordít az EU bürökrata ha görögökkel találkozik?
Amikor svéd elnökség volt, akkor azt vetették a görögök fejére, hogy ha meghamisítják a statisztikai jelentéseket, akkor nem lehet tárgyalni velük. Hogy működik az az EUszintű adminisztráció, ahol egyesek pillanatnyi előnyök érdekében egyszerűen csak füllenetenek egyet a költségvetési adatok tekintetében.
Milyen alapon lehet így közös akármiről beszélni? Ezek után miért kellene mégis a szabálykövetőknek állni a cehhet? Hogy lehet az, hogy svédországban a nyugdíkorhatát 65 év fölé tolásán kezdtek el gondolkodni, míg a gögögöknél futja adósságból a nyugdíjrendszer ilyen átalakítására?
Ennek a vitának is vastagon van magyar áthallása. Nálunk is eltakarta a kormány a valós helyzetet ugyan olyan könyvelési barbatrükkökkel.
A modell szempontjából mi erősen húzunk ehhez a balkáni mentalitáshoz, de azért nem mondható el, hogy olyan sikeres jóléti fordulat lett volna nálunk, mint a spanyoloknál – portugáloknál, olaszoknál, görögöknél. A hazai predator rendszer egy egészen szűk társadalami csoport felemelkedését hozta csak el, akik politikai hatalom ügyben is másképpen mozognak.
Kommentek