Hungarian Participation Democracy's Ghost.

I have been a community development social worker and NGO activist from 1988 until 2007 back in Hungary. I am using the democracy development single issue movement points of view to let people understand the current affairs. During the first 7 years I wrote nearly 1000 articles about employment, democracy development, agriculture NGO situation. After this election I decided I turn my blog to English.

Kommentek

RSS Feedek

RDH Blog - RSS 2.0 hírcsatorna

Individualista és nőies-e a hazai közélet?

2009.08.14. 17:28 :: Saman

 Ahogy tegnap az szülészek kapcsán eljátszottam azzal a gondolattal, hogy létezik-e az orvos – beteg kapcsolatoknak intézményesség tagadó és nem intézményesség tagadó változata, ugyan úgy a politikát is érdemes megvizsgálni ebből a szempontból.

 
Tegyük fel azt a kérdést, hogy a politikánk nőies és férfias változata domináns-e a közéletben.

 Tegyük fel azt a kérdést is, hogy individualista és kollektivista dimenziókban hogyan szerepel a hazai közélet.
 
Szemét módon két síkját fogom elemezni ebből a szempontból. A pártpolitika síkját és a civil érdekképviseletek értékvilágát vizsgálom ebből a nézőpontból.

 Azt gondolom, hogy ez is egy fontos tanulság, fény derülhet arra, hogy a pártokrácia miért lett esküdt ellensége a közösségfejlesztésnek, a független bázisdemokratikus mozgalmaknak, a demokrácia fejlesztés ügyének.

 Férfias pártokrácia

 Domschitz Matyi a Népszabadság vélemény rovatába írt cikkében fogalmazta meg, hogy mi volna a pártokrácia munkateljesítménye:
 

 

„Mi lenne a politikai életben a racionális "munka", amihez képest eluralkodnak az alapfeltevések? Kezdem naivan. Az Országgyűlés munkája, hogy "jó" törvényeket hozzon. Ez a "jó" fejezze ki a politikailag osztott választópolgárok akaratát. A konzervatív, baloldali, liberális, ökológiai és más erők, képviselve választóikat, vitatkozzanak, kössenek kompromisszumokat, s egyenlítsék ki egymás elfogultságait. Legyenek a "haza bölcsei", és társadalmi és jogi egyenlőséget, vállalkozó szellemet, nemzetet, megtartó hagyományt, a természet, a jövendő nemzedékek érdekeit képviselve úgy dolgozzanak, hogy vitáikkal, egészítsék ki egymás - "rész" (part) - elfogultságait. Tudásukat, értékeiket "kombinálják". S nekünk, részrehajló választópolgároknak, közéleti diskurzusainkban szintén ez lenne a "munkánk".”

 

 
Ilyesmit a hazai pártokrácia nem csinál, sőt látványosan kiirtotta az érdekartikulációval foglalkozó független mozgalmakat.
 
Nőies pártokrácia

 A Globe Hoffstede kutatás nőies – férfias skálája arra a definícióra épül, hogy a nőies skála a magánéletet előbbre sorolja a munka világával szemben, míg a férfias kultúra a munka világát előbbre sorolja a magánélettel szemben.
 
Megmosolyogtató a kérdés, hogy a hazai pártokrácia megengedi-e magának, hogy a magán érdekei a közérdek elé sorolhatók-e.

 Az egész rendszer egy az egyben erre épül. Korlátlanul érvényesül ez az a mellesleg korrupt, mellesleg antidemokratikus, mellesleg társadalmi krízishez vezető, mellesleg fenntartható fejlődés ellenes attitűd.

 Azok az emberek akik azzal foglalkoznak , hogy őrködnek a közélet tisztasága felett. Mérlegre teszik a felmerülő alternatívákat és aszerint szelektálják a döntéshozatal irányába, hogy melyiknek mekkora a közjó tartalma, ezek az emberek semennyire nem ezt a bináris kódot használják.
 
Valamilyen mást. A „jobb felől üt nekem fütyül, bal felől üt nekem fütyül” bináris kódot. A hivatalos közpénzből fenntartott, „szabadon megválasztható” pártokrácinák csak olyan lehetőséget kínál, ahol a magánérdekét a közérdek elé helyező „tisztségviselők” közül lehet választani. Aki nem olyan, azt kiszelektálják és sajtó bojkottot hirdetnek ellene.
 
Férfias demokrácia fejlesztő civilek

 Voltak olyan mozgalmak, amelyek helyi közösségek részvételi irányú közösségfejlesztésével foglalkoztak. Ezek között a módszergazda szervezeteket kiemelt figyelemmel kísértem, mert ezek kínálnak végiggondolt részvételi mintát a döntés előkészítési folyamatokban való részvételre. Ezek robbanásszerű elterjedésétől lehetne azt várni, hogy az egyébként nőies és individualista kultúránkban egy halovány hamu alatti parázsból fel lehetne szítani a részvételi demokrácia tüzét. A módszergazda szervezeteknél válik külön a képviselő és a koordinátor szerep. Itt nem ideológus érdekcsoportokról van szó, hanem a mandátumképzést facilitáló szervezetekről, akik másokat ösztönöznek arra, hogy a társadalmi tervezés keretei között artikulálják véleményüket.
 
Mely szervezetek mozgalmak vették komolyan azt a kihívást, hogy „vegyünk részt a saját sorsunk alakításában” tehát beszéljünk arról közösségi keretek között, hogy mi a közjó.

  A teljesség igénye nélkül pár társadalmi tervezés módszergazda:
 
Igazlátó NapIskolapolgár Közéleti Alapítványmegszünt
Prizmajáték, JÁték a tűzzelEgyesület a Diákönkormányzatokértmegszünt
Civitas VitakörJoint Center a Demokratikus Oktatás és KOrmányzás Közös Kelet Európai Központjamegszünt
Szellemi alkotási technikákMikorműhely Egyesületmegszünt
Jövőműhely 1.1.Állás/pont/ Lakossági Körfélholt
 Iskolai Zavarszűrő Értekezlet Vitakultúra Egyesület működik
 Kreatív Tréning Ve-Ga Gyermek és Ifjúsági Szövetség működik
 Állampolgári Tanács Cromo Alapítvány működik
 

 Nőies demokrácia fejlesztő civilek
 
Ez önmagában vicces kategória volna, hiszen a közélet fejlesztése fókusszal nehéz a magánérdekeinket előretolni.

 Mégis látványos példák vannak erre.

 A „Civil Társadalom Fejlődéséért” Program, majd Alapítvány egy kitűnő példa erre. Közel 60-70%-os találati arányban landolnak nála az Amerikából ilyen célra ide érkező pénzek, de a nevével ellentétben nem foglalkozik a szervezet állampolgári önszerveződésekkel.
 
Jogilag nonprofitok azok is, akik állami vagy valamilyen más hasonló háttérrel már a születésükkor 50 milliós büdzsével jönnek a világra. Ezek a szervezetek tudnak közel piaci áron szervezet fejlesztési szolgáltatást megvenni.

 Feszültség, hogy ha ez a célcsoport szegmens, akit a szervezet kiszolgál, akkor miért választotta azt a nevet, ami azzal kezdődik, hogy „civil társadalom”. A QUANGO-k mióta civil társadalom?
 
Persze a szervezet saját túlélése szempontjából érthető, hogy miért akar a fizetőképes keresletnek számító nonprofit szervezeteknél szolgáltatói helyzetbe kerülni. Ez életképes egy piaci pozíciót kereső szervezet esetében. De akkor miért éli fel 20 éven keresztül az ilyen irányú „civil társadalom fejlesztésre” való pénzeket?

 Hasonló összefonódás a hazai forráselosztók és hazai QUANGOK között is gyakori. Az EU munkahely teremtési források kudarca épp az olyan jellegű csúsztatásokból ered, ahol a kormány, mint az EU fejlesztések fölső végrehajtója és a helyi végrehajtó együtt eleresztik az eredeti célokat. Az EQUAL-ból nem baj, ha nem jönnek elő életképes foglalkoztatási kísérletek, a foglalkoztatási paktumokból nem baj ha nem jönnek elő belakható piaci rések, a szociális szövetkezetekből nem baj ha nem jönnek elő új munkahelyeket jelentő piaci pozíciók, a LEADER-ekből nem baj ha nem jönnek elő gazdaságfejlesztési helyi koncepciók a legszegényebb térségekben.
 
A leg durvább „nőies” jelenség amivel találkoztam az a Közösség Fejlesztők Egyesülete egyik alapítójának EU projekt finanszírozási gyakorlata. Minden civil szervezetnél óriási kihívás, hogy a folyamatosan fizetési késedelembe eső EU pénzek likviditási anomáliáit hogyan kezeljék. Ezesetben az történt, hogy a projekt vezető kölcsönadott 60 milcsit a programjának.
 
Ez látszólag itt egy férfias gesztus! First of all meló! Na de honnan van egy magamfajta közösségfejlesztőnek 60 milcsi likvidforrása? Hogyan halmozódik fel a magán oldalon ekkora tőke? Talán mégiscsak a firs of all magánélet a működő paradigma? Vicces, vagy inkább szomorú. Akkor nem nevettem, amikor az országos Munkahelyteremtés.hu Programban abból a megyéből 0 szervezet jelentkezett a hálózatba.

 Individualista pártokrácia
 
Ez is egy vicces kategória, hiszen a pártok természetüknél fogva közösségi formációk. Állati nehéz demokratikus felhatalmazást kérni egy közösségtől személyi hatalmi túlsúly megteremtésére a közösségi jogosítványok rovására. Demokratikusan kiiktatni kontrollmechanizmusokat és utána arra hivatkozni az volt a megszavazott közérdek, hogy ne legyen kontroll XYZ testület vagy személy fölött…
 
Talán ez volna közélet individualista modellje. Személyek, karizmák OK, közösségi kontrollok apage!
 
Szerintem számtalan példát tudnánk erre felhozni! A mi kisstílű és velejéig korrupt rendszerünk futószalagon gyártja az ilyen mechanizmusokat. Ez az igazi „magyar modell”.
 
A társadalmi kontroll egyik bevett és számos állami és köz- fogantatású vagy finanszírozású szervezetnél előírt mechanizmusa, hogy egy demokratikus kontroll alatt álló szervezet, a maga fölkentségében egy személyt delegál a kontrollálandó szervezet felügyelő bizottságába.
 
Mivel a szervezet nem kockáztathatja, hogy korrupció gyanúba keveredjen ezért teljesen biztos, hogy korrumpálhatatlan személyeket delegál a társadalmi kontroll pontokra.
 
Ez volna a modell!
 
Ehhez képest a felügyelőbizottsági fizetésekkel tőkésítik fel a slepjüket a pártok. Ezzel épphogy a korrupció fokozott újratermelését finanszírozza a társadalom!

 Társadalmi kontrollintézmény hazai megközelítése szerint kitaláltunk egy olyan szisztémát, amiben szépen lassan napról napra eresztünk egy kicsit a közérdek vs. magánérdek vitában a magán oldalra. Legyen szó közvagyonról, jövőről, adóról, minimálbérről, átláthatóságról, biztos, hogy a mi felkent társadalmi kontroll képviselőink sosem fognak a közjó mellé állni.

 Az egyik leg profibb intézményesség tagadó magyar modell a felügyelő bizottságosdi.

 A legfontosabb elemeinél a beteg a rendszer. Van-e a pártokban valódi demokrácia? A pártoknak van-e a külső civil kontrolljuk? A delegált személyek feddhetetlenségéhez tényleg semmi kétség nem férhet, vagy épp a „csak tolvajoknak” elv érvényesül a pártokrácia elitrekruitációánál?

 Kollektivista pártokrácia

 A pártok belső mechanizmusai, ha hiszik, ha nem, demokratikusak. Közösen választanak vezetőket, közösen módosítnak alapszabályt. Személyi és procedurális garanciákat tesznek le minden egyes szervezeti kultúrában évről évre.

 Az már más kérdés, hogy mi a domináns platformok közötti valódi szerződés ezekben a személyi és procedurális kérdésekben.

 A nagyobbik lányom keresztapja középiskolás korunkban a debreceni FIDESZ Táncsics csoport alapítója volt. Ők nagyon komolyan vették a demokráciát és a pártban is javaslatot tettek talán a 3. vagy 4. kongresszuson úgy 91 táján, hogy ne legyen már a választmánynak korlátlan túl hatalma.

 Az SZDSZ halálrángásaiból látszik, hogy van annak értelme, ha egy párt kontrollálni tudja a saját vezetőségét, esetleg a parlamenti frakciót, mert ellenkező esetben cifra esetek tudnak előállni azügyben, hogy a pártnak van vezetősége, vagy a vezetőségnek van pártja.
 
A demokrácia csak akkor OK, ha az alapítók életfogytig tartó vezetőségi helyét biztosítja. Egyébként nem kell.

 Pepitában ugyan ez az MSZP – SZDSZ haláltusája, amely az öszödi beszéd óta negyedévente tesz le javaslatokat arra, hogy miként lehetne a közjószágok pártokrácia általi elherdálását megállítani, majd ezekből 0 javaslatot szavaz meg a pártokrácia.

 Csak nem individualisták a közélet felkent „tisztségviselői”?

 Individualista civilkedés
 
Egy múlt heti cikkben írtam arról, hogy hazánkban nem olyan a demokrácia, hogy egy helyi állampolgári önszerveződés csak úgy nekiveselkedik és figyelem felkeltő kampánnyal el erodálja egy-egy képviselő kivívott elfogadottságát. Nálunk vagy az egész rendszert megdöntöd vagy maradj a fenekeden című modell működik.
 
Példák is vannak arra, hogy a sikeres állampolgári kontrollmechanizmusok magánszemélyek sikerei. A civil érdekképviseletek messze nem mutatnak fel olyan típusú sikereket mint a civil jedik.
 
A blogban példaként hoztam fel erre azt a református lelkészt, aki cikket írt arról, hogy nem normális, hogy a MIÉP rendezvények a Kálvin téri istentiszteletek ajtó utáni részéből keletkeznek, ahol Csurka István presbiterből hirtelen pártvezérré varázsolódik.
 
A cikk folyománya az lett, hogy szétvált a református egyház és a MIÉP és mellesleg kiesett a parlamentből is.
 
Ugyan ilyen jedi trükk volt, amikor a 2006-os meleg Pride előtt Terry Black befenyítette a jobb oldali pártokat azzal, hogy ha kampánytémává merik tenni a meleg kérdést, akkor nyilvánosságra hozza az általa ismert meleg politikusok névsorát. A pártok menten bekussoltak.
 
Kollektivista civilkedés
 
Ezügyben érdemes megvizsgálni a 2008-as civil integrációkról írt hatalmas listát.

 Abban az évben, amikor cunami szerűen fű – fa – virág nagy társadalmi civil összefogást hirdet, belülről mindig kiderül, hogy valójában nem várnak szeretettel mindenkit, mert már korábban letették a voksukat egyik vagy másik civilgyilkos zsákmányszerző párt mellé, így egy-két halovány próbálkozás után el is hal az integrációs szándék.
 
Nehezen fogja kiheverni a civil szféra politikai megosztottságra épülő korszakot, mert már többségben vannak a függetlenségüket feladó civilek. Megint olyan paradox áll elő, mint a pártok individualizmusának törvényi tömjénfüsttel történő megtámasztása.

 Elkezdhetik magukat függetlennek eladni a függetlenségüket feladó szervezetek annak érdekében, hogy integrálódjanak hozzájuk a függetlenek is, de előbb utóbb bűzleni kezd a dolog. A bizalom tovaszáll.

 Tessék végignézni pl. a Tarka Magyar legutóbbi integrációjának listáját.
 
Civil Parlament
- Kultúrák Központja
- Humanista Mozgalom
- Magyar Antifasiszta Liga
- Magyarok a nácik ellen Mozgalom
- Országos Roma Polgárjogi Mozgalom
- Társadalmi demokráciáért Mozgalom
- Fiatal Baloldali Unió
- Magyar Egyesült Baloldal
- Duna Kör
- Zöld Tett
- Baloldali Feminista Hálózat
- DAC

 Nekem ez egy MSZP szeánsznak tűnik.
 
Mind az individualizmus, mind a nőies hozzáállás komoly kihívás elé állít bennünket. Együtt a kettő olyan intézményesség tagadó kölcsönhatásba lép, ami képes önmaga karikatúrjává tenni közösségi kommunikációs tereket, társadalmi hasznossággal bíró kontrollmechanizmusokat.

 

Szólj hozzá!

Közösségi HR Társadalmi tervezési folyamatok támogatása. Munkaerőpiaci reintegrációs projektek előkészítése Részvételi Demokrácia Hálózat civilmandatum@gmail.com

A bejegyzés trackback címe:

https://reszvetelidemokracia.blog.hu/api/trackback/id/tr881309678

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása