RDH Blog - RSS 2.0
Az erőszak mentes kommunikációs diszciplínák a Kultúrkörös civil vezetőképzésben
A rendszerváltás körüli érában, emlékeim szerint 1991 és 1995 között a Kultúrkörös vezetőképzéseken számos konfliktuskezeléssel vagy kommunikációs készségfejlesztéssel foglalkozó módszerrel ismerkedtünk meg.
Imre javaslata szembesített azzal, hogy mennyire elhallgattam a Kultúrkörnek ezt az arcát.
A saját fókuszom pedig éppen az volt az Egyesület a Diákönkormányzatokért nevű szervezetben, hogy kifejezetten szorgalmaztam ezt a módszertani sokszínűséget. Az alapvetően Igazlátó Napokon és Mikroműhelyes tréningeken felnőtt mozgalmunk kóstolgatni kezdte azokat a tréningeket, amelyek tanítanak a konfliktus kezelésről valamit.
Amikor egy általam vezetett középiskolás vezetőképzés már több mint 2 éve tartott és már trénerképzés jelleget öltött, a tanítványaim önálló egyesületet alapítottak és Vitakultúra Egyesületnek nevezték el.
Abban a középiskolában életre kelt a Kultúrkörös módszertani repertoár sok –sok eleme. Az Egyesület, egyike a talpon maradt Kultúrkörös szervezeteknek. Már azt is megéltük, hogy az ő tanítványaik szolgáltató szervezetet alapítottak fiatal egyetemista korukban Nyitókör Egyesület néven.
2004-ben az ilyen csapatokat szerettem volna bevonni abba a kihívásba, ami a 300 milliárd forintból EU forrásból finanszírozott humánfejlesztések korszaka.
Tévedtem abban, hogy ez a korszak igényelni fogja az ilyen jellegű civil vezetőképzés szaktudást, annak ellenére, hogy volt 6-7 jó projektünk ebben az időszakban, egyik szolgáltató szervezetnek sem volt több mint a túlélés vagy a lassú haldoklás ez az időszak.
Én magam azért jöttem ki Angliába kétkezi munkát végezni, mert el kellett szakadnom ettől a jövőképtől. Öt év alatt bebizonyosodott, hogy ez az időszak nem nyitott az ilyen tudásbázisra.
Anno a szakdolgozatomat is abból a témából írtam, hogy a társadalmi tervezést szorgalmazó mozgalmak, különösen azok, amelyek módszertani javaslat elterjesztésével számos bázisközösségben indukálják az ilyen irányú tevékenységet nem véletlenül érzékenyek a saját vezetőképzésükben a különböző konfliktus kezelés módszerek tréningjei iránt.
Besoroltam a terepmunkában fellelhető módszereket három kategóriába.
Vannak olyan technikák, amelyek éles helyzetben gyakoroltatják a probléma megoldást, vagy ha úgy tetszik konfliktus kezelést, ezek a társadalmi tervezés közösségfejlesztési ág fórumtechnikái. Ha ezeknek konfliktuskezelés szemléletformáló hatása vagy készségfejlesztő hatása van, akkor az itt melléktermék. Ezek a technikák nem akarnak nevelni – tanítani, itt a meglévő készségeinkkel bedobnak bennünket a mély vízbe és így gyakoroljuk az úszást. Az Igazlátó Nap egészen kiemelkedő ebben a műfajban, mert tényleg konfliktusként merülnek fel a szervezeti problémák és valóságos interpellációként hangzanak el felvetések, élő címzetthez. Ebbe a kategóriába tartozik a Civitas Vitakör vagy a Hard Talk, az Open Space, az Állampolgári Tanács is.
Amikor egy 56-os szülők gyermekeként Angliába szakadt hazánk fia, aki az angol oktatási rendszerben a dráma oktatáshoz illeszkedő konfliktuskezelési módszert oktat meghallgatta, hogy mit csinálunk mi az iskolákban, azt mondta, hogy elképzelhetetlen számára, hogy ezt az angliai tanárok megengedjék.
Amikor többnyire tantermi keretek között készségfejlesztő szándékkal használunk módszertani kereteket. A Leimdorfell Tamásék által használt dráma eszköztár ilyen. A Soros debate verseny programjának szimulációs játéka is ilyen. Számos konfliktus kezelési irányzat ilyen készségfejlesztő tréningeken készít fel mediátorokat, akik adott esetben közvetítőként lépnek fel olyan helyzetekben, ahol külső segítőre van szükség egy-egy forró helyzetben. A szimulációs játékok egy köztes térnek számít. Ez nem a nyílt konfliktus kezelés terepe, de arról sincs szó, hogy a tréningekre jellemző mély bizalmi szint feltétele lenne az itteni csoportmunkának. Ezek nem egyértelműen személyiségfejlesztő célú közegek. Egy iskolai helyzetben az egyébként is nap – mint nap együtt élő osztályközösség nem alkalmas közeg arra, hogy mély bizalmi szintet feltételező személyiségfejlesztő csoport alakuljon ki, de ezek a játékos formák, a dráma eszköztár ide vonatkozó részei kitűnően működnek, ha a csoport nem áll ellen. Hazánkban a Szalai Júlia féle szolnoki csapat vagy a 3K vagy a Göncz Kinga féle Partners Hungary és a NIOK Hopkins Trainig Network tréningcsapata foglalkoztak mediátorképzéssel vagy konfliktuskezelés trénignekkel a kutatási időszak alatt.
Másik síkja a módszer repertorának az a szféra, ahol a személyiségfejlesztés célú tréningek ide vonatkozó módszerei járulnak hozzá a konfliktuskezeléshez – erőszakmentes kommunikációhoz fűződő készségfejlesztéshez.
Itt már T csoportról van szó. Titoktartási szerződéssel és személyiségfejlesztés fókuszú munkával. A Kultúrkör több ilyen módszerrel az Ariadne Gaia Alapítványon keresztül ismerkedett meg. A Gordon konfliktus kezelő technikáit (SZET, TET, FET), vagy az Ann Dicson féle asszertivitást, vagy a John Heron féle Hatosfogatot végeztük el. Volt egy másik angol trénercsapat, akik egy pszichodrámás ihletésű konfliktuskezelés szemléletformáló tréninget mutattak meg nekünk, a „Játék a tűzzel” – nevű technikát. Ebben a módszerben a tűz analógiáját felhasználva bontja ki a csoport, hogy fejlődik ki egy viszonykonfliktus.
Ez a módszertani sokszinűség minden Kultúrkörös szervezeti kultúra sajátja. Az ODU a VE-GA és a PÓK Háló vagy az EDÖK – Vitakultúra Egyesület szárny is nyitott volt az új megközelítések – módszerek megismerésére – adaptálására.
Sajnálom a mostani nemzedéket, mert nem látom, hogy számukra ezek az önművelési terepek ebben a formában elérhetőek lennének. Az én ifjú koromban ezek tevékenység mintaként rendelkezésünkre álltak.
1985 és 1995 között egy olyan Magyarországon éltük fiatal éveinket, ahol civil aktivistaként lehetőségünk volt megismerkedni ezekkel a módszerekkel. Akkor még működött mint egészséges csereérték az, hogy aktivistaként rengeteg 9nkéntes munkát végzek, de a civil munkánk keze nyomán rengeteget tanul a környezetünk a konfliktuskezelésről.
Kultúra formáló közegként működtek ezek az erős kultúrával bíró bázisdemokratikus mozgalmak, főként az iskola világa körül.
Kedves ImreTokyo!
Ajánlásod nem ütközik falakba. Ez a közeg szemmel tartja, hogy mi elérhető konfliktuskezelés vagy vitakultúra ügyben. Köszönjük a linket.
Kommentek