Hungarian Participation Democracy's Ghost.

I have been a community development social worker and NGO activist from 1988 until 2007 back in Hungary. I am using the democracy development single issue movement points of view to let people understand the current affairs. During the first 7 years I wrote nearly 1000 articles about employment, democracy development, agriculture NGO situation. After this election I decided I turn my blog to English.

Kommentek

RSS Feedek

RDH Blog - RSS 2.0 hírcsatorna

Aszfalton szétloccsanó dinnyefejek

2008.07.16. 11:54 :: Saman

Állampolgári tiltakozási akcióként a dinnyetermelők tonnaszámra törik szét a dinyét a Auchan áruházak parkolóiban!

Már korábbi években is megtapasztalták, hogy az áruházak, akár beszerzési áron alul értékesítik a dinnyét, mert ez számukra olcsó marketing fogás!

Tény, hogy törvénybe ütközik, de magyarországon a jogkövető magatartás nem divat! Az is tény, hogy a kirótt bírság messze a behozott haszon alatt marad! tehát így is "megéri"! Az állam nem lép fel a munkahelyteremtési szándékkal, vagy a munkahelyeket megvédendő, ezért is alakult ki hazánkban az EU harmadik legrosszabb foglalkoztatási struktúrája, az aktív korú népességen belüli foglalkoztatottakat tekintve!

Egy 300 éve működő kultúrális defektünket figyelhetjük meg: A NEGATÍV ÁRALKUT! Ez egy hazai találmány. Nagyjából úgy néz ki, hogy ha bő a termés, akkor a körbetartozás tipusú zéró összegű játszma szabályai szerint az bukik a legnagyobbat, aki teljesen kimarad az értékesítésből! A többiek, akkor is némi árbevételhez jutnak, ha termelési költség alatt adják el a gyümölcsöt. Ezért a külföldi felvásárlók nagyon szeretnek velünk üzletelni, mert amikor elkezdik bepakolni a kamiont (mondjuk málnával), akkor az eleve olcsó árszinvonalhoz képest, ezek az agyalágyult magyarok egymás alá ígérnek, annak fejében, hogy egyénileg minél több árut eladhassanak. Nem akarnak abba a 20%-ba tartozni, akin esetleg rajta marad az áru. Ezért hajlandók akár 40%-al kevesebbért eladni a termést!

Hiába látjuk, hogy máshol garantált felvásárlási árak, szövetkezetek, tőzsdei szerződések, vagy a nagyáruházakkal kötött megállapodások előre kalkulálhatóvá teszik, hogy a termelők ne essenek egymásnak a betakarítás pár hete alatt! Nálunk ilyen együttműködés nincs!

Három címzettje van ennek a krízisnek!

  • Valóban vizsgálni kell az értékesítési csatornákat! A meggy  termelés esetén elég  látványos a hűtőházak - felvásárlók kartellje!
  • Valóban a kormányok felelőssége is felmerül, mert meg kell kérdeznünk magunktól, hogy nálunk miért nem alakult ki 20 év alatt az, ami nyugaton 50 éve működik! Ott hogyan tudják a durván megemelkedett bérszinvonal ellenére fenntartani a mezőgazdasági termelést?
  • Felmerül viszont a termelők felelőssége. Máshol az önszerveződések, szakmai érdekképviseletek és értékesítési szövetkezetek menedzselik az agrárium életét! Nem csak krízis helyzetben kellene érzékelni, hogy ilyenekre szükség van!

Tudni kell a dinnyeágazatról, hogy szinte egyedüláló módon, egy piaci körülmények között működő összeurópai munkamegosztás alakult ki e téren. Európa a februárban kapható afrikai dinnye után a görögök által termelt dinnyét eszi, majd a magyart és utánna a lengyelt!

Az is tény, hogy miközben az 5 üzletet fenntartó AUCHAN Magyaroszág Kft. dinnye marketing akciót folytat, "mellékhatásként - melléktermékként" közgazdasági nyelven fogalmazva negatív externáliák következményeként 3000 dinnyetermelő meg lehúzhatja a redőnyt, elbúcsúzhat idei megélheztési forrásától!

Az agrárkérdés egy súlyos hazai sorskérdés, ugyanis fel kell vetnünk, hogy miként állt elő az az állapot, hogy rendkívül jók a természeti adottságok, olcsó a munkaerő, valaha világ élvonalba tartozó szaktudás és technológiai szinvonal jelezte akár az agrár fejlesztések világát, a 68-as fordulat népi folklórrá tette a "vállalkozz! gazdálkodj!" kérdést, és ennek ellenére a rendszerváltás után az agrárium összeomlott! Annak ellenére, hogy az EU már 94 óta önti a pénzt a hazai agráriumba! Vagy talán éppen ezért?

Elérkeztünk oda, hogy kevesebb a marha, mint a második világháborút közvetlenül követő hónapokban! A sok eső miatt a tejágazatban is komoly bajok vannak!

A meggy krízis után és a dinnye krízis közepén, négy évvel azután, hogy  pesti középiskolás gyerekekkel megírtuk a vidékfejlesztési társadalmi vita anyagot, három évvel azután, hogy tárgyaltunk a minisztérummal arról, hogy szivesen résztvennénk az agrár vidékfejelsztés szemléletformálásában, munkahelyteremtési és környezeti tudatossági szempontok felerősítésével, fél évvel azután, hogy kipróbáltuk 5 helyi lakossági fórumon a vidékfejlesztési vitaanyagot, asszem itt az ideje, hogy végre leüljünk az agrárium megmondóembereivel.

Van egy álmunk. Szeretnénk tudatosítani az agrártársadalommal, hogy az állam nem nagyon fog tervgazdasági vagy krízis intervenciós eszközökkel beavatkozni ezekbe a kérdésekbe! E-helyett fel kellene fognunk, hogy az agráriumban sőt a vidékfejlesztésben sokat kell együtt göndolkodni, tárgyalni, szövetkezni másokkal!

Nemcsak nemzeti de összeurópai szinten ki kellene végre ízzadni magunkból valamifajta stratégiát!  Három év mulva új Közös Agrárpolitika lesz az EU-ban! Erre mi civilek készen állunk, de nem fogjuk ezt megcsinálni a családi kasszánk terhére, ha nem kell ez a minisztériumnak, az NCA-nak, a gazda érdekképvisleteknek vagy a munkahelyteremtési szerveknek (OFA, ESZA stb.), akkor marad az asztalfiókban!

Szólj hozzá!

Címkék: politika mszp gazdaság társadalom 2008 érdekképviselet érdekérvényesítés

A bejegyzés trackback címe:

https://reszvetelidemokracia.blog.hu/api/trackback/id/tr37570740

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása