Hungarian Participation Democracy's Ghost.

I have been a community development social worker and NGO activist from 1988 until 2007 back in Hungary. I am using the democracy development single issue movement points of view to let people understand the current affairs. During the first 7 years I wrote nearly 1000 articles about employment, democracy development, agriculture NGO situation. After this election I decided I turn my blog to English.

Kommentek

RSS Feedek

RDH Blog - RSS 2.0 hírcsatorna

Munkahelyteremtés szemlélet a lakossági fórumok javaslataiban

2008.04.20. 21:50 :: RDH

A Corvinus Egyetem HR szakán kutatásmódszertan tantárgy keretében feldolgoztuk a tavalyi országos társadalmi vita roma érintettségű lakossági fórumainak tapasztalatait. Külön cikkben fogok írni a kampányba bekapcsolódó civil aktivisták humánszolgáltató karriertörténetéről, hiszen a kormány roma foglalkoztatási impotenciáját mutatja, hogy az általunk ismert tehetséges, komoly sikereket felmutató roma értelmiségiek fél évig munkanélküli segélyből fél évig közhasznú munkásoknak juttatott bérkeretekből végeznek igen értékes szociális munkát. Mondanom sem kell, hogy egyik sem éri el a diplomás minimálbért. Az EU csatlakozás után 4 évvel elmondható, hogy a sokat emlegetett oktatási és munkahelyteremtéshez kötődő programokat inkább írtja a kormányzat mintsem terjesztené a jó gyakorlatokat.

4 éve az Új Pedagógiai Szemle beszámolt 4 kitűnő roma oktatási kísérletről. Mindegyik kitűnő eredményeket tudott felmutatni és mindegyik megszűnt. A híres nyírtelki tanítót, egyszerűen kiemelték abból a munkakörből, a többieket gondolom megsemmisítette az a kormányzati politika, amely ezeket a kiemelkedő szakmai vagy civil szolgáltatásokat értéktelen melléktermékként kezeli, semmiképpen nem „élő nemzeti kincsként”!

A kutatás célja:

A kutatás célja, hogy összesítse a munkahelyteremtés körüli anomáliákat és lehetőségeket. A kutatás akciókutatás jellegű, melynek első fázisa az érintettek által elkészített helyzetelemzés.

A kutatás lebonyolítása:

A Tanácsadók a Fenntartható Fejlődésért és az Állás/pont/ Lakossági Kör trénerei 16 helyi civil és 3 önkormányzati művelődési intézmény bevonásával országos társadalmi vitát folytatott le, amelyben egy mérlegelő vita fórum levezetési formát alkalmaztunk. A fórumok eredményeiről tájékoztattuk a közvéleményt, és számos helyi fejlesztés is elindult a fórumok után. A tavaszi kampány után egy évvel Kerepesen újabb fórumot tartottunk, amely a kampányban legaktívabbnak mutatkozott helyi szereplő esettel számos egyezést mutatott. Az esetek összehasonlítása új megvilágításba helyezi a kampány eredményeit.

A módszertani háttérről:

4 megoldási javaslatról folytatunk csoportos interjúkat, majd arra kérjük a csoportot, hogy fogalmazzon meg 5. megoldást. Indító kérdést fogalmazunk meg, amelyeket nem értelmezünk, arra kérjük a csoportot, hogy gondolják végig, hogy az adott megoldásnak mik az előnyei, mik a hátrányai, mi az ára?
  1. A munkaerőt kell fejlesztenünk!
  2. A piaci szereplők ösztönzésére van szükség!
  3. Jó beléptető rendszerek kellenek!
  4. Szivárványgazdaság (helyi közösségi – gazdaság)
A 20 lakossági fórum eredményének összehasonlítása
Statisztikai és szövegelemzés


A fórumokon elhangzott javaslatokból kiválasztottuk azt a 6 fórumot, ahol roma szervezetek hívták össze a tagságukat, vagy erős konfliktus van a többségi társadalom és a cigány lakosság között.

Participációs krízis a foglalkoztatási fejlesztések körül

Ischak Adizes A „Vállaltok életciklusai” – című könyvében leírja a Capy vezetői teljesítmény mérési modelljét. A modell szerint a produktumra törekvésnek, az adminisztrációnak és az integráció biztosításának egyszerre erős vezetői teljesítmény kell mutatnia, mert a három közös metszete biztosítja a vezető hatékonyságát. Ha bármelyik ezek közül gyenge láncszem, akkor a vezetői teljesítmény annak megfelelően gyenge! Hazánk egyik legnagyobb kulturális tragédiája, hogy nem tudunk sem kormányzati, sem helyi együttműködési, sem a foglalkoztatás fejlesztések szolgáltatásai körül együttműködni, az érintettekkel szóba állni, közösen dolgozni. Gyakori, hogy az együttműködés, a párbeszéd a partnerség építés helyett a konfliktusok útját, sőt az eszkalálódó krízisbe torkolló utakat választjuk!







  • A gyenge CAPY az országos vezetők teljesítményére is jellemző
Országos jelenség, hogy a pártokrácia nem integrálja a tudományos discurzus szereplőit és a civil szakmai szövetségeket. Az országot e tekintetben vakon vezetik! Semmi nem szab gátat a karizmatikus rögtönzéseknek!

  • A helyi vezetők is beleütköznek ebbe a korlátba
A helyi vezetők pénzügyi lehetőségei végtelenül korlátozottak, kézenfekvő lenne, hogy együttműködésekkel kompenzálják a tőkehiányt. A helyi viszonyokban azonban mind a helyi hatalomért folytatott harc, mind a szolgáltatói pozíciókért folyó versengés szembefordítja azokat a szereplőket, akiknek szövetsége növelhetné a település forrásmegkötő képességét.

  • A foglalkoztatási fejlesztések vezetőinél is erős problémák vannak ezzel a területtel.
Az EU-s humán szolgáltatások eredményeit a helyi fejlesztések hatékonyságán fogják lemérni. Ehhez képest a helyi humán szolgáltatások előkészítése (ahol minden eldől), karizmatikus vezetők szabad idejük és családi kasszájuk terhére megtervezett – azaz idő és pénzügyi korlátok miatt csak félig átgondolt és előkészített programok.

Mely programokat érinthet a participációs krízis?
  1. Foglalkoztatási paktumok
  2. LEADER
  3. Lépj egyet előre!
  4. INTERREG
  5. Tranzit foglalkoztatási modell
  6. Alternatív Munkaerőpiaci Szolgáltatások
  7. HEFOP 1.1.
  8. Civil Mentor Szolgálat
  9. Szociális Szövetkezetek
  10. Munkahelyteremtes.hu Program
  11. Netrekész
  12. és még sorolhatnám az AVOP, ROP, EQUAL, OFA, Roma telep felszámolási SzMM programokat
Évente kb. 250 milliárd Ft hatékonyságáról és átláthatóságáról van szó!

Miért fontos az integráció, az erős participáció a munkahelyteremtésben?

Miközben már 3 pillérű a nyugdíjrendszerünk, fizetős az oktatás, az egészségügy, nincsen állami szociális bérlakás vagyon, szorító adóprés, magas belépési küszöböt kell átlépni a kezdő vállalkozásoknak, tehát az állam az egyénre helyezett sok olyan felelősséget, amit korábban felvállalt, az egyéneknek sem diszkrecionális jövedelme, sem képessége nincs arra, hogy megfeleljen ezeknek a kihívásoknak.

Besoroltuk a 7 fórum javaslatait ebbe a koordináta rendszerbe.

Az összehasonlításhoz az y tengelyen Habermas struktúra – életvilág skáláját használtuk, amelyet 10 fokozattal láttunk el.
Az x tengely az integráció erősségét vagy hiányát fejezi ki (Isakh Adizes ihletésű szempont). A pozitív és negatív tartományokra osztottuk a teret, az integráció hiánya vagy e-tekintetben létező sikerek adják a skála másik pólusát.

A javaslatok az erős dezintegráció – életvilág sarok felé sűrűbben jelentkeznek. A B-5 és a C-5 tartományban van a legtöbb felvetés, bár az I-5 tartományban is találunk egy csoportosulást.


A  nyugaton bekövetkezett változás arra alapozott, hogy az ipari jóléti társadalom szociális ellátó rendszerét át lehet alakítani információs társadalom és tudástársadalom komform ellátó rendszerekké. Ennek valószínűleg feltétele a 450.000 Ft-os minimálbér, a magas foglalkoztatottság, az igényekre könnyen reagáló alkotó humán szolgáltató szociális-munkaügyi intézményrendszer, amely az erős civil-szakmapolitikai kontroll kezében van! Lemásoltuk annak a rendszernek az adórendszerét és bele fogunk pusztulni, mert a gazdaságpolitikánk az ipari társadalomhoz szervesen illeszkedő gazdaságfejlesztést preferálja!

Paradigmaváltás a foglalkoztatás területén (Dr. G. Fekete Éva)

  • 50-es – 70-es évek, KMK – iparosítás – TELJES FOGLALKOZTATOTTSÁG
  • 80-as 90-es évek, nálunk ipari – nyugaton szolgáltató szektorokra alapozó - MUNKAHELY MEGTARTÁS
  • Ezredforduló körül, MUNKAHELYTEREMTÉS nyugaton ez a posztmodern munkaformák tömegessé válását jelenti, nálunk szinte ismeretlen / értelmezhetetlen a tudástársadalom paradigma, és a harmadik szektor foglalkoztatási jelenléte, távmunka vagy más alternatív formák elterjedésének ösztönzése
Mi akadályozza a megfelelő integrációs – participációs teljesítményeket az egyes szektorokban?

  • Kormányzat? Nem vállalja, az integrátor szerepet, a 89-es fordulatra hivatkozva. Az EU forrásokat nem erre költjük! A politika látványosan gyenge elit rekrutációs képessége miatt és a zsákmányszerző politikai kultúra dominanciája megfojtja a civil mozgalmakat, mert vélhetően konkurensnek tekinti a kultúra építő új típusú társadalmi mozgalmakat! Ezzel a modernizáció munkásait, a helyi integrátorokat, hiánypótló szociális szolgáltatások helyi megszervezőit irtotta ki!
  • Gazdasági szereplők? Nagy az ország működő tőke vonzó képessége, de az alacsony presztízsű ipari munkák jönnek ide. A KKV szektor eddig nem volt stratégiai ágazat, a multik előnyt élveztek 20 évig az állami segítség nyújtás "piacán", jelentősen romlott a kisvállalatok helyzete, tovább romlik. A belső piac szűkül! A gazdasági érdekképviseletek a minimálbér csökkentésére vagy eltörlésére játszanak.
  • Önkormányzatok? Az államháztartási munkamegosztáshoz kapcsolódó forráselosztás lehetetlenné teszi a tervezést - stratégiai befektetéseket. A forrásokat meghaladó kötelező feladatok miatt nincs mozgásterük, ezért már nem is terveznek.
  • Civil szektor? Csökevényes, likvidforrások nélküli, pártokrácia által megszállt.
  • Egyén – család? Szubjektív adottságok hiányoznak (Globe – Hofstede: kudarcfélő, individualista, nem jövőorientált, nem humánorientált, nőies, bizonytalanságtűrő kultúra). A nyugaton megtapasztalható mentalitás kiépülésének előfeltétele a 450.000 Ft-os minimálbérre alapuló gazdaság. Dsizkrecionális jövedelemhányad nélküli emberek nem fogyasztanak önképzést - önművelést!
A szóráson látszik, hogy a vizsgált fórumok javaslatai az életvilág – dezintegráció tartományba esnek! Erről arra következtethetünk, hogy a fórumokon résztvevők a szemléletformálásában a helyi civil összefogásban látják a kiutat, és a kormányt hibáztatják azért, hogy akadályozza ennek a kibontakozását.

A participációs krízis hipotézisét tehát megerősíti a kapott adatsor, illetve kimutatja, hogy a fórumok résztvevői a kor foglalkoztatási paradigmájának megfelelően a „munkahelyteremtés” paradigmát tartják szem előtt. Azzal, hogy a megfogalmazott javaslatok és probléma felvetések döntően a szemléletformálás és a helyi közösségi összefogás szintjét tekintik megoldási terepnek alátámasztják az EU támogatások Brüsszelben megfogalmazott mechanizmusait.

Sajnálatos, hogy az EU támogatásokból a kormányzatnak nem célja a helyi foglalkoztatási kezdeményezések és a hiánypótló szociális szolgáltatások támogatása. A szolgáltató szervezetek, közösségi vállalkozás kezdeményezések száma töredéke annak, amit az EU támogatásokból létre lehetne hozni. Semmilyen program nincs arra, hogy felkészítse az új belépőket hatékony és átlátható projektek megvalósítására. Az elindult kezdeményezéseknek nincsen utóélete, a legtöbb program nyomtalanul tűnik el az EU forrás projektfinanszírozása után. Mivel szinte minden pályázat tiltja, hogy a szervezet a vállalkozás, a szolgáltatás árbevételképzés, a diverzifikált árbevételi struktúra kiépítésével saját lábra álljon, így nagyon ritka a fenntarthatósági pályán lévő civil humánszolgáltatás.


A kormány viszont kiépített 5-8 párhuzamosan működő „Zuschlag apparátust”, akik a direkt értékesítési csatornákon kínálják az EU-s fejlesztési pénzeket. Sajátos ellentmondása a hazai demokráciának, hogy pártokrácia évente 60-70 milliárd Ft-ot költ kommunikációra, (az MSZP most hozta nyilvánosságra, hogy ebből évi 2,5 milliárd a hivatalos költségvetése) de a szakmai civil hálózatépítők bármilyen magas színvonalú munkát végezzenek is (egy-két kivételtől eltekintve) teljesen esélytelenek arra, hogy hiánypótló szakmai tartalmakat alakítsanak ki, és tartsanak fenn.

Érdekes ellentmondás az is, hogy a vizsgált lakossági fórum javaslatok szereplőinek nyilvánvalóan van tudástársadalom képe. Reálisan és világosan látják, hogy mik a teendők, a megoldást az életvilágban – helyi szinten és szemléletformálással, helyi összefogással kell megtalálnunk.

Ehhez képest nézzük meg, hogy az MTA elnöke mit gondol hazai foglalkoztatáspolitikáról, a Nemzeti Fejlesztési Terv munkahelyteremtési és tudás alapú gazdaságot megalapozó „sikertörténetéről”. Sajátos szembeötlő különbség, hogy az MTA elnökének nincs tudástársadalom képe, míg a lakossági fórumokon résztvevő roma egyesületek aktivistái és a falujuk helyzetét elemző nem roma lakosok világos képet alkotnak a munkahelyteremtés kihívásairól. Az órai dolgozathoz elkészült Habermas – Adizes koordinátákból kirajzolódik a tudástársadalom és annak hazai hiánya a helyi munkahelyteremtési fejlesztések perspektívájából. 41 témát találunk az életvilág/integrációs kudarc tartományban, 20-at a struktúra / integárciós kudarc tartományban, 5-öt a struktúra / integrációs siker tartományban és 7-et az életvilág / integrációs siker tartományban.

Sajnálatos, hogy a civil érdekképviseletek nem védik meg az EU-s támogatások világát az eszkalálódó korrupció elől, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések számára.

Az ország süllyedő gazdasági mutatóit, a szociális krízis kezeléséhez sok helyi probléma megoldó aktivitásra van szükség. Ez az, amit mind a kormányzat, mind az ellenzék, és sajnos sokszor a helyi önkormányzatok sem tekintenek értéknek, nem támogatják az ilyen jellegű aktivitást. Sokszor ellenségesen viszonyulnak a civil kezdeményezésekhez. Bármikor képesek szónokolni a civil aktivitás fontosságáról, de ha betekintünk a civil humánszolgáltatók hétköznapi életébe, közelről megnézzük, hogy akik a "szociális biztonság" partra áthoznák az ügyfeleiket "létbizonytalanság partról", maguk is létbizonytalanságban élnek, amennyiben humánszolgáltatásokból próbálnak megélni! Nem arról van szó, hogy nem elég színvonalasak a vizsgálatban szereplő roma humánszolgáltatások, a kormányzat gondolja úgy, hogy nincsen létjogosultsága a színvonalas kezdeményezéseknek sem.

Katona Csaba és Tóth Mónika HR szakos hallagatók

 

Szólj hozzá!

Címkék: oktatás társadalom 2008 munkahelyteremtés

A bejegyzés trackback címe:

https://reszvetelidemokracia.blog.hu/api/trackback/id/tr67434581

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása