RDH Blog - RSS 2.0A civil szervezetek érdekképviseleti tevékenysége minden bizonnyal erőre kapott az elmúlt év során. Amikor a közvagyont kiszervezte a kormány egy pár fős bizottságba, vagy mikor a társadalmi és szakmai szervezetek intése ellenére elfogadták a TB törvényt, akkor a NOE az Élőlánc Magyarországért kivitte az utcára az embereket. A TB mentők csapatába újabb civil szervezetek csatlakoztak, a Védegylet, a Humanista Mozgalom, szakszervezetek és még sokan mások.
Nagyon nagy szükség lenne arra, hogy megerősödjön a civil érdekérvényesítés, sőt ha a jelenlegi pártok lelkén szárad az ország katasztrofális helyzete, az egyre nagyobb tömegben előttünk tornyosuló kihívások tömege, akkor az sem lenne hiábavaló, ha az erős civil mozgalmakból kialakulna „a várva várt harmadik erő”.
Múlt pénteken a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke aláírásával összehívták a Szociális Parlament ernyőszervezet alakuló ülését, amely magára vállalja a szociális érdekartikulációs tevékenység megszervezésének kihívását.
A felhívás szövege a következő:
„A reformokkal kapcsolatos széleskörű konzultáció és párbeszéd igen fontos a munkaadók, munkavállalók és civil szektor képviselőivel. Nem csak a potenciális elfogadottság felmérése miatt, hanem azért is, hogy a javaslatok a különböző szereplők javaslataival gazdagodjanak. A formális konzultációnak az értéke csekély. A valódi párbeszéd olyan kompromisszumokon alapul, amelyek elismerik a különböző felek hozzájárulásait, és választ adnak aggodalmaikra. A kiegyensúlyozott reformfolyamatok fennmaradásának esélyei jobbak, mint azoké, melyek figyelmen kívül hagyják a költségek és hasznok megosztását.” (7. Európai Regionális Konferencia, ILO Főigazgatói jelentés)
2008. március 5.-én az alulírott szervezetek, a magyar szervezett civil társadalom tagjai létrehozták a „Szociális Parlamentet, hogy a magyar és európai szociális biztonsági modell helyreállításában, újraalkotásában és védelmében együttműködésüknek az eddigieknél szorosabb és hatékonyabb módját megvalósíthassák meg.
A magyar szervezett civil társadalom jelentős és meghatározó szervezetei már két éve küzdenek alkalmi jelleggel a Kormány megszorító politikája és önmagába zárt döntéshozatali tevékenysége ellen demonstrációkkal, élőláncokkal, konferenciákkal, felhívásokkal, a régebbi és a ma is tartó aláírásgyűjtéssel. E tevékenységünk során vált számunkra nyilvánvalóvá, hogy kimerültek a széttagolt érdekképviseleti fórumrendszer és az ad hoc jellegű koalícióalkotás lehetőségei.
Állandó közös jelenlétre van szükség. A demokrácia számunkra a „nép általi hatalomgyakorlás”, ahol a közpolitika munkamegosztásában kialakult szereplők közötti kapcsolatok folyamatosak, az érvek meghallgattatnak és a döntéshozatali kompetencia nem jelent megkérdőjelezhetetlen autoritást.
Ennek szervezeti kereteit kívánjuk létrehozni a „Szociális Parlament” megalakításával, a társadalmi-szociális szféra ügyeinek kezelésére. A Szociális Parlament nyílt, az érdekeltek közpolitikai-szakmai alapú érdekvédelmét segítő koordináció. Ebbeli minőségében konzultációs partnere kíván lenni mind a magyar Országgyűlésnek, mind a Kormánynak a közpolitikai döntések meghozatalában, végrehajtásában és a kormányzati folyamatok átláthatóságában. Az együttműködés nem jelent szervezeti önfeladást vagy valamifajta önállósult intézmény vagy testület létrehozását. Ugyanakkor nem mond le, és tagjai sem mondanak le civil akciók kezdeményezéséről, amennyiben a konzultációs folyamatok megfeneklenének, a partnerek érdemben nem vennék figyelembe az érdekképviselők álláspontját.
A „Szociális Parlamentben” együttműködő civil szervezetek az aktuális kormányzati intézkedésekkel kapcsolatban álláspontot alakítanak ki, amelyet minden lehetséges fórumon képviselnek és érdemi tárgyalásokat folytatnak saját és a Szociális Parlament nevében. Ennek háttereként közép- vagy hosszabb távú tevékenységet is célszerű meghatározni, amellyel az elkövetkezendő időszakokra határozott társadalom- és szociálpolitikai program adható.
A „Szociális Parlament” résztvevői évente készítenek szociálpolitikai helyzetelemzést „Magyarországi társadalom- és szociálpolitikai helyzet” címen, amelyben a résztvevők stratégiai céljait és „Magyarországi Szociális Charta” címen stratégiai tevékenységeit határozzák meg. A jelentést plenáris ülésen fogadják el. E fórumon továbbá a tagok beszámolnak addigi közös munkáikról is.
A munka:
Elfogadta a fenti Nyilatkozatot és a működési alapelveket.
Elindította a „Magyarországi Szociális Charta 2009” kidolgozását.
Állást foglalt, hogy
- A népszavazás ma a civil szervezetek és az állampolgárok számára megfelelő eszköz a közpolitikai döntéshozatalban Ezért:
Nagyon nagy szükség lenne arra, hogy megerősödjön a civil érdekérvényesítés, sőt ha a jelenlegi pártok lelkén szárad az ország katasztrofális helyzete, az egyre nagyobb tömegben előttünk tornyosuló kihívások tömege, akkor az sem lenne hiábavaló, ha az erős civil mozgalmakból kialakulna „a várva várt harmadik erő”.
A felhívás szövege a következő:
A szervezett civil társadalom részvétele a társadalmi-szociális döntéshozatalban
Közös nyilatkozat és felhívás
Közös nyilatkozat és felhívás
„A reformokkal kapcsolatos széleskörű konzultáció és párbeszéd igen fontos a munkaadók, munkavállalók és civil szektor képviselőivel. Nem csak a potenciális elfogadottság felmérése miatt, hanem azért is, hogy a javaslatok a különböző szereplők javaslataival gazdagodjanak. A formális konzultációnak az értéke csekély. A valódi párbeszéd olyan kompromisszumokon alapul, amelyek elismerik a különböző felek hozzájárulásait, és választ adnak aggodalmaikra. A kiegyensúlyozott reformfolyamatok fennmaradásának esélyei jobbak, mint azoké, melyek figyelmen kívül hagyják a költségek és hasznok megosztását.” (7. Európai Regionális Konferencia, ILO Főigazgatói jelentés)
2008. március 5.-én az alulírott szervezetek, a magyar szervezett civil társadalom tagjai létrehozták a „Szociális Parlamentet, hogy a magyar és európai szociális biztonsági modell helyreállításában, újraalkotásában és védelmében együttműködésüknek az eddigieknél szorosabb és hatékonyabb módját megvalósíthassák meg.
***
A magyar szervezett civil társadalom jelentős és meghatározó szervezetei már két éve küzdenek alkalmi jelleggel a Kormány megszorító politikája és önmagába zárt döntéshozatali tevékenysége ellen demonstrációkkal, élőláncokkal, konferenciákkal, felhívásokkal, a régebbi és a ma is tartó aláírásgyűjtéssel. E tevékenységünk során vált számunkra nyilvánvalóvá, hogy kimerültek a széttagolt érdekképviseleti fórumrendszer és az ad hoc jellegű koalícióalkotás lehetőségei.
Állandó közös jelenlétre van szükség. A demokrácia számunkra a „nép általi hatalomgyakorlás”, ahol a közpolitika munkamegosztásában kialakult szereplők közötti kapcsolatok folyamatosak, az érvek meghallgattatnak és a döntéshozatali kompetencia nem jelent megkérdőjelezhetetlen autoritást.
Nyílt, felelős és átlátható közpolitikai párbeszéd és döntéshozatal!
Ennek szervezeti kereteit kívánjuk létrehozni a „Szociális Parlament” megalakításával, a társadalmi-szociális szféra ügyeinek kezelésére. A Szociális Parlament nyílt, az érdekeltek közpolitikai-szakmai alapú érdekvédelmét segítő koordináció. Ebbeli minőségében konzultációs partnere kíván lenni mind a magyar Országgyűlésnek, mind a Kormánynak a közpolitikai döntések meghozatalában, végrehajtásában és a kormányzati folyamatok átláthatóságában. Az együttműködés nem jelent szervezeti önfeladást vagy valamifajta önállósult intézmény vagy testület létrehozását. Ugyanakkor nem mond le, és tagjai sem mondanak le civil akciók kezdeményezéséről, amennyiben a konzultációs folyamatok megfeneklenének, a partnerek érdemben nem vennék figyelembe az érdekképviselők álláspontját.
A koordináció működése
A „Szociális Parlamentben” együttműködő civil szervezetek az aktuális kormányzati intézkedésekkel kapcsolatban álláspontot alakítanak ki, amelyet minden lehetséges fórumon képviselnek és érdemi tárgyalásokat folytatnak saját és a Szociális Parlament nevében. Ennek háttereként közép- vagy hosszabb távú tevékenységet is célszerű meghatározni, amellyel az elkövetkezendő időszakokra határozott társadalom- és szociálpolitikai program adható.
A „Szociális Parlament” résztvevői évente készítenek szociálpolitikai helyzetelemzést „Magyarországi társadalom- és szociálpolitikai helyzet” címen, amelyben a résztvevők stratégiai céljait és „Magyarországi Szociális Charta” címen stratégiai tevékenységeit határozzák meg. A jelentést plenáris ülésen fogadják el. E fórumon továbbá a tagok beszámolnak addigi közös munkáikról is.
A munka:
- munkabizottságokban folyik, amelyeket az érdekelt szervezetek szervezetük által felhatalmazott képviselői és szakértői alkotnak meghatározott tárgyalási pozíciók kialakítására, azok nyilvánosságra hozatalára és konzultációs képviseletére. A munkabizottságok munkarendjüket és képviseletüket maguk szervezik, egy-egy adott ügyre jönnek létre és annak elévülésével megszűnnek.
- A Szociális Parlament, mint koordinátor feladata, hogy a szervezett civil társadalom tagjainak számára a közpolitikai munka aktuális ügyeit monitorozza, jelezze az érdekeltséget és a létrejött munkabizottságoknak titkársági támogatást nyújtson, kommunikációját segítse és ellássa a találkozási pont szerepét. Önálló honlapot és belső információs hálózatot tart fenn. Általános kérdésekben gyűlést, konferenciát szervezhet tagjai számára, ahol szükség esetén szavazással véleményt nyilváníthatnak a résztvevők, amelynek eredményét közös cselekvésük alapjául ismerik el.
- A Szociális Parlament alacsony költségvetéssel dolgozó koordinátor, a benne részvevő szervezetek erőforrásaiból és pályázati forrásokból tartja fenn magát.
- A Szociális Parlamenthez csatlakozhatnak mindazok a társadalmi szervezetek, amelyek országosak és világos szociális kompetenciával és tevékenységgel rendelkeznek alapító okiratukból fakadóan és csatlakozásuk ellen a már bennlevő tagok nem tiltakoznak.
Elfogadta a fenti Nyilatkozatot és a működési alapelveket.
Elindította a „Magyarországi Szociális Charta 2009” kidolgozását.
Állást foglalt, hogy
- A népszavazás ma a civil szervezetek és az állampolgárok számára megfelelő eszköz a közpolitikai döntéshozatalban Ezért:
- Felszólít a március 9.-i népszavazáson való minél nagyobb részvételre és a három igen ajánlja a szavazóknak.
- A szolidaritás elvű egészségügyi rendszer mellett kiállva folytatja az Albert-házaspár kérdésének népszavazásra való előkészítését, majd kampányát szervezi.
Budapest, 2008. március 5.
Kommentek