Én is abban hiszek, hogy a tudástársadalom jellegű innováció nem pénzek, hanem kompetenciák újraelosztásával tartja fönn a jóléti rendszert. Ez azt jelenti, hogy nem bérlakások, és nyugdíjas otthonok újraelosztásával látja el a társadalmi szükségletek kielégítését, hanem a jóléti rendszerek sokszínű, több lábon álló – ezalatt olyan nonprofit humánszolgáltatásokat értek, amelyek árbevételének csak 60 - 70%-a származik az állami újraelosztásból – körülbelül harmadrészben hiánypótló civil kontroll alatt lévő humánszolgáltatások kiépítésével fejlesztjük az igen ritkára szőtt szociális védőhálót. Kulcsfontosságúak azok az intézmények, amelyek képessé teszik az egyént és a helyi közösséget az öngondoskodásra, az államin kívüli segítő szféra megerősítésére, működtetésére. Helyi közösségi vállalkozásoknak kulcsszerepe lehet például az éhezés felszámolásában, a szegénytelepek felszámolásában. Ha megvizsgáljuk az eddigi foglalkoztatási célú közösségi vállalkozások helyzetét, elmondható, hogy ezek a fajta szociális gazdaság kezdemények, egyelőre nagyobb arányban mennek tönkre, mit ahányan életben maradnak, az arány kb 20 – 80%.
Ez azaz életvilág, ami a rendszerváltás utáni pártok szakmai alkalmatlanságának, korrupció fűtötte pénzéhségének, és politikai rekrutációs szorongásainak áldozatul esett.
Hazánkban a képessé tevéssel összefüggő innovációkat illik elszabotálni arra hivatkozva, hogy ezek nagyon szép célok, de nincs rá pénz. Ezek túlságosan újszerű dolgok, amikhez elvileg bárki érthet, a tréningeken végül is valaki beszél az embereknek, beszélni meg a sógornőm is tud. Ilyenkor szokott az a személyes megítélés kialakulni a pályázati döntéshozókban, hogy csak a személyes ismerőseik értenek az ifjúsági vezetőképzéshez, a mentorszolgálatok működtetéséhez, vagy a részvételi demokráciához.
Elvileg harminc éve törvény írja elő a magyar egyetemeken, azt a tutor rendszert, amit a magyar diákok csak külföldi egyetemeken szoktak megtapasztalni.
Gyurcsány KISZ fiú korában (középiskolás emlékeim szerint) éppen azzal foglalkozott, hogy miként lehet az alulról építkezést, a helyi közösségeket megerősíteni. Halottnak a csók! Nem újult meg tőle a KISZ. Ugyan olyan nagy, buta, és antidemokratikus szervezet maradt, mint a mai pártok.
A 85-ös oktatási törvénytől megalakultak az iskolákban a diákönkományzatok, amelyek a működési forrásaikat az iskolától kapták mindvégig, különböző törvényben rögzített számítási elvek szerint. A mai napig nem volt hajlandó kitalálni semmilyen kormányzat, semmilyen önkormányzat és (előre jelzem, hogy nem a holdon élek), semmilyen szülői közösség, ennek a közösségiségnek a finanszírozási feltételeit. A szülői ötlet azért érdekes, mert azaz uralkodó elv, hogy az emberek családi kasszájuk terhére oldják meg a civil társadalom, vagy az arra való felkészülés dolgait. Rémtörténeteket tudnék mondani arról, hogy a rendszerváltás utáni kormányok hogyan bántak a demokrácia elmélyítésén dolgozó hazai mozgalmakkal, melyik oktatási törvény variációnál, mi volt a viszonyuk a közéleti állampolgári neveléshez. Ez egy külön horror sztori, majd egyszer, ha sok időm lesz megírom.
Mindig is maradék elven fektettünk be abba, ami a demokrácia elmélyítése lehetne. Ez azt jelenti, hogy az iskolai szabadidős közösségek, diákönkormányzatok, általában költségvetés nélkül, a civil szervezetek, helyi közösségi kezdeményezések, többnyire elérhető források nélkül kezdhetik megvalósítani céljaikat. Talán 87 – 95 között voltak megpályázható források, de az utóbbi években egyre csökken a kiírt pályázatok száma, egyre nevetségesebb méretű, és nevetségesebb számú pályázatot támogatnak. Ennek következtében (becslésem szerint) a 90 - 95-ös aktivitás harmada pislákol még a végeken, elhaltak a helyi közösségi kezdeményezések. A képzésekkel foglalkozó intézmények közül kapásból tudok 20 elhalt szervezetet sorolni, talán ha 3 maradt életben.
Uniós fejlesztéseinket ez komolyan érinti. Az EU tudástársadalom dimenzióban látja a gazdaságfejlesztés fő irányvonalát, de nálunk ez alig jelent valamit. Mi a pénz 70%-át autópályába, és ipari parkok vízvezetékeibe fektetjük, a humán infrastruktúra pénzekre meg lehet versenyezni a Zuschlagokkal! Az NFT II, vagy a 48 pont, vagy a 7 pont, sajnos ismét a maradék elv szerint ad pénzt a demokrácia elmélyítésére, arra hogy a helyi közösségek beszéljenek arról, milyen problémákat látnak, milyen célok irányába tudnak elindulni, milyen önkéntes munka akciókkal kellene pótolniuk például a természetbeni segélyezés nem létező rendszerét éhező sokgyerekes családoknak.
A miniszterelnök majd Jedi erejét latba vetve, úgy meg delejezi ezt a magyar népet, hogy azok, attól függetlenül, hogy azt anyagilag megengedhetik maguknak vagy nem, egyesületeket fognak alapítani, sőt ezek hálózatai eztán kontrollálni fogják a Zuschlág – Halász paktumra alapozott politikai tevékenységeket!
Ismét gratulálunk a miniszterelnök hétvégi okosságához! Hajrá Magyarország! Hajrá Fleto!
Kommentek